Plakát úr
Tele van vele ragasztva a város, ha akarnám, akkor sem tudnám kikerülni. Sokféle a fotó, de mégis mindenhol ugyanaz. Lenéz rám a magasból, gyarló választópolgárra. Nem akarom tudni, hogy mit gondol rólam, miközben azt ígéri, hogy megvédi Magyarországot. Jöjj el keresztény szabadság, te szülj nekem rendőrt!
Nem leszünk sem gyarmat, sem bevándorló ország. Legalábbis, ha rá szavazok. Mert különben megnézhetem magam. Ha balga módon rossz helyre ikszelek, netán otthon maradok október 13-án, esetleg kirándulni megyek a családommal, vagy bambulok a tévé előtt, akkor majd meglátom, milyen rút jövő vár rám. Nem fogok gyarapodni, felemelkedni, nem leszek erős, mert lebontják a határzárat és migránsokat telepítenek minden településre.
A tuggyukkik.
Magamra vessek, ha nem Plakát urat választom. Csak benne bízhatok. Ő majd megvéd mindentől: világpiactól, idegen hatalmak ügynökeitől, áremelkedéstől, Soros mesterkedéseitől. Azoktól a bajoktól, amelyeket nem kis mértékben ő hozott rám.
Nézem Plakát urat, és szeretnék hinni neki. Jó lenne, ha hihetnék, mert hinni mindig jobb, mint tudni. Amit magam körül látok, az nem biztos, hogy úgy van, csak az a biztos, amit elhiszek Plakát úrnak és főnökének.
Rá kell szavazni, különben megáll az élet. Emelkedik az áram és a gáz ára, többet kell fizetni a kéményseprésért, a szemét elszállításáért, és jönnek az idegenek, akiket még annyira sem tudunk majd integrálni, mint a cigányokat.
Bevándorló ország leszünk.
Tegye fel a kezét, aki bevándorló ország akar lenni! Na ugye!
Adják ide a lóvét a brüsszeli bürokraták, ne kérdezzék, mire költjük, aztán akkor lássuk egymást, amikor a hátunk közepét. Húzzanak el a vérbe, amilyen gyorsan csak tudnak, egyik lábuk itt, a másik meg kit érdekel.
Értem én a rám magasról lenéző szempár üzenetét, fel bírom fogni, nem vagyok annyira agyatlan, mint amilyennek Plakát úr gondolja. Csak még azon tűnődöm, hogyha ilyen jól tudja, hogy nekem mi a jó, akkor eddig miért nem hozta el a Kánaánt. Miért várakoztat engem és honfitársaimat ilyen sokáig? Miért csak ígéri mindig, hogy egyszer majd jobb lesz?
Mikor lesz már egyszer most is jó?
