Pogátsa Zoltán: a gazdasági konszolidáció igazi korlátja nem a hiány, hanem az infláció
Miképpen lehetne elnavigálni az ország gazdaságát a sziklazátonyoktól? Egyebek között erre a kérdésre igyekezett válaszolni Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, egyetemi docens a Klikk TV TÍZ című műsorában Bolgár Györgynek.
Pogátsa Zoltán a nyitókérdésre úgy reagált, hogy „infláció akkor lesz, ha a pénzmennyiség gyorsabban bővül, mint a kibocsátott, legyártott termékek mennyisége. Amennyiben növelik a pénzmennyiséget, de nő a kibocsátott termékek mennyisége is, akkor nincs infláció”.
A járványidőszak következtében azonban leállt a termelés, a nemzetközi kooperáció, ráadásul jött a háború is. „Nagyon fontos megnézni, mi mikor történt. A pénzmennyiséget például az USA-ban 2020 márciusában bővítették, de 2022-ig nem volt extrakereslet. Az mítosz, hogy a pénzmennyiség bővítése tolta volna az inflációt.” Az infláció megugrását a világban „a kínálati sokkok okozták”, amit az időközben kirobbant orosz-ukrán háború csak mélyített.
A hazai infláció kapcsán még vita tárgya, hogy belső vagy külső okok indukálják-e. „Jelenleg a külső hatás erősebbnek látszik. Az egyik legerősebb belső hatás a forintárfolyam vészes zuhanása. A cseh korona, a lengyel złoty például alig gyengült.”
Arra a szakértő sem tudott választ adni, hogy Magyarországon az unióban érzékelhető húsz százalékos dráguláshoz képest miért emelkedhettek annak kétszeresére az élelmiszerárak.
Ennek okairól egyelőre csak legendák keringenek, de legalább egy évtizede nem készült egzakt kimutatás arról, hogy miért éri meg jobban például a dán csirke és miért drágább a magyar tej, mint a lengyel. „Nagyon szeretném ezt egyszer a számításokban levezetve látni, eddig nem sikerült. A kormány helyében ez engem érdekelne.”
Az viszont közismert tény, hogy az adóelkerülésnek nagyon sok formája ismert Magyarországon.
A gazdasági problémák megoldásának keresése helyett az ársapkák bevezetése életszerűtlen és igazságtalan például a kis- és középvállalkozókkal szemben, „akiknek valóban szükségük lett volna erre. Ehelyett például a nagyobb járművel és többet autózó gazdagok nagyobb támogatást kaptak, a fogyasztás nőtt, ami drámai egy olyan időszakban, amikor energia- és klímaválság van”.
Pogátsa szerint inkább „rá kellett volna engedni a valódi árat a piacra, ami takarékosságra ösztönzött volna, s a legszegényebbeknek kellett volna támogatást adni valamilyen formában”.
Hasonló a helyzet a „rezsicsökkentéssel” is, amivel kapcsolatban már a kezdetektől megfogalmazódtak szakmai kritikák. „Itt is szociálpolitikai alapokra kellett volna helyezni a támogatást”.
A Klikk Tv TÍZ című műsora itt tekinthető meg.
