Politikai célokra használják a magyar hírszerzést
Az uniós tisztségviselők utáni magyarországi kémkedés belső hatalmi harcokat robbant ki – vélekedett az EU Today, amely ismertette a Direkt36 által feltártakat, azzal, hogy az Orbán Viktor kormányának vezetése alatt lezajlott műveletek fényt vetettek Magyarország vitatható megfigyelési praktikáira, és megmutatták, hogy mély szakadások vannak a magyar hírszerző közösségben, emellett az ilyen ténykedések jogszerű voltával kapcsolatos kérdéseket vetnek fel.
Lázár János felügyelete alatt az EU csalás elleni szervezete, az OLAF emberei ellen kémkedtek, amikor azok a korábban Orbán vejének tulajdonában lévő Eliosszal kapcsolatos korrupciós vádak ügyében vizsgálódtak. A londoni székhelyű véleményportál által idézett források szerint az OLAF nyomozói tisztában voltak azzal, hogy megfigyelik őket, és időnként olyan akciókba kezdtek, például az útvonalak megváltoztatásával, hogy megzavarják a megfigyelőket.
Miután az Információs Hivatal felügyelete 2018-ban Lázártól Szijjártó Péterhez került, nem sokkal később könyvvizsgálat indokával a Belügyminisztérium razziát tartott a cégnél, ám bennfentesek szerint arra volt kíváncsi, hogy mire jutott a szolgálat a kormányhoz, és ezen belül Orbán Viktor családjához kötődő üzletekkel kapcsolatban. Nem jutottak sokra, mert az érzékeny ügyeket „off record” kezelte, hanem olyan, úgynevezett „fehér papír” elnevezésű iratokban sem, amelyeket egyes kiválasztott politikai vezetőknek szántak. Az IH-nál folytatott belügyi vizsgálat megmutatta az Orbán-kormányon belüli, felület alatti feszültségeket.
Az említett vizsgálat után Orbán bírálta az IH teljesítményét, megkezdte a hírszerző tevékenységek központosítását, és létrehozta a miniszterelnöki hivatal kebelében a Nemzeti Információs Államtitkárságot (NIÁT), ezzel közvetlen ellenőrzést biztosítva magának a hírszerzés felett. Ezután 2022-ben Rogán Antal tovább konszolidálta a civil szolgálatokat a Nemzeti Információs Központ (NIK) létrehozásával. Mindez azt mutatja, hogy milyen jelentős mértékben használták fel a magyar hírszerzést politikai célokra.
Jogi szakértők – köztük a Transparency International – hangsúlyozták, hogy ezek a ténykedések nagy valószínűséggel számos jogsértéssel jártak, köztük történt például engedély nélküli megfigyelés és okmányhamisítás, ennek ellenére azonban nem indult bűnügyi vizsgálat és az IH volt vezetői továbbra is diplomáciai tisztségekben vannak.
A szerzők a Pegazus-botrányt idézve hangsúlyozták: nem ez az első eset, hogy a magyar hírszerzés tevékenysége nemzetközi figyelmet keltett. Végül megállapították: mindezek a fejlemények felerősítik a magyarországi demokratikus normák erózióját, valamint a Magyarország és az uniós intézmények közötti feszült viszony miatti aggodalmakat.
