Politikai érdekházasságok
A zsidó-keresztény kultúrában létezik szerelmi és létezik érdekházasság. A szerelmiben a párok döntenek közös jövőjükről, az érdekházasságokban a rokonok. Mindkettő lehet sikeres, de boldogságot csak a szerelmi házasság adhat.
A politikában szerelmi házasság a pártok és az ő támogatóik, tagjaik között létezik. Ha a pártok lépnek frigyre, az csak érdekalapú lehet. Az ellenzéki összefogás pártjainak némelyike bizonyos kérdésekben távolabb áll egymástól, mint a Fidesztől, lásd a meleg- vagy pedofiltörvény Jobbik általi megszavazását. Ami összeköti őket, a közös cél, vagyis a közös érdek a Fidesz leváltása. A kérdés az, elegen lesznek-e ehhez a választóik? Az ellenzéki pártok legnagyobb politikai innovációja maga az összefogás. A baj csak az, hogy a normális gondolkodásban az összefogás nem cél, csupán eszköz. A cél a Fidesz leváltása, ami rendben van. A másik baj az, hogy ez a közvélemény-kutatások alapján a Fidesz-szavazótábor egy része nélkül nem fog menni. Ebből következik, hogy a fő kérdés az, a miniszterelnök-jelöltek közül ki képes sikeresen megszólítani a kétmilliónyi Fidesz-szavazót. Ehhez pedig a Fidesz leváltásának ígérete kevés. Sőt, ez az ígéret továbbra is életben tartja az Orbán által gerjesztett társadalmi méretű gyűlölködést. Sajnos, az ellenzéki pártok megnyilvánulásaiból teljességgel hiányzik a Fidesz-tábor megszólításának igénye, pedig nélkülük nem fog sikerülni a váltás.
Dobrev Klárát évtizedek óta ismerem és tisztelem. Tisztelem tudásáért, tisztelem egyenességéért, tisztelem emberségéért, szociális érzékenységéért. Kiváló miniszterelnök válhat belőle. De nem vagyok arról meggyőzve, hogy rá akár egy korábbi Fidesz-szavazó adná a voksát. Sőt, arról sem vagyok meggyőzve, hogy akár a Jobbik szavazói jó szívvel szavaznának rá. Nem Klára az alkalmatlan, a mögötte állók lesznek kevesen, mert az ő tábora zárt tábor. Ez a zártság a politikai kényszerházasságok eredménye, ahol a cél és az eszköz keveredik, a megszólalások kimondottan a meglévő tábor megtartását célozzák, a tábor szélesítésére alkalmatlanok. Csak megjegyzem, nagy szegénységi bizonyítvány, ha az összes ellenzéki párt elsődlegesnek az elszámoltatást tartja. Ez nem politikai, hanem jogi, illetve jogállami kérdés. Az elszámoltatástól egyetlen magyar életminősége nem fog javulni. Reményt kellene sugallniuk az ellenzéki pártoknak, mert erre van társadalmi igény.
A politikai érdekházasságokból Márki-Zay Péter kimaradt. Nincsen pártja, csak ő maga és a mozgalma létezik. Ebben az állapotában pártpolitikai érdekházasságra alkalmatlan. Egyetlen útja létezik, őszinte szerelmi házasságot ígérni a választópolgároknak. Ezt is teszi. Nem a pártja tagjaihoz, mert hogy ilyesmije nincs, mindenkihez beszél, legyen ő fideszes, legyen ő ellenzéki. A jelöltek közül erre egyedül ő képes. E képesség nélkül pedig nem fog sikerülni a NER és Orbán leváltása. Tehát most nem az a kérdés, ki a legalkalmasabb miniszterelnöknek, hanem ki képes annak a tömegnek a generálására, ami nagyobb, mint Orbán tábora.
Márki-Zay Péter – mint egyikünk sem az – nem tökéletes ember. Vannak hibái, de mivel azokat beismeri, hibáival együtt tisztelhető és követhető. Fideszes múltja alkalmassá és képessé teszi az ellentábor sikeres megszólítására. A legnehezebb politikai feladatra, egy szétzilált nemzet lelki újraegyesítésére. Hívő ember létére, sikeresen szólítja meg a nem hívőket. Polgármesteri sikerei – hiszen egy Fidesz-barlangban győzedelmeskedett – nekem azt ígérik, a helyi ügyek után, országos ügyekben is hasonlókra lesz képes. Egyik jelöltről sem tudhatjuk, milyen miniszterelnök lesz. De a fentiek alapján, bizton állíthatjuk: Márki-Zay Péter – kimaradva a politikai kényszerházasságok szorításából – a legnagyobb, a legszélesebb társadalmi támogatásra számíthat. Akár balról, akár jobbról, akár a bizonytalanoktól. Ő pártok nélkül, egymaga tört át olyan falakat, amikre a pártok sem képesek.
Herényi Károly
