Politikai kistükör – tudatos választóknak
Tizenöt éve foglalkoztatja az Európai Unió politológusait, hogy valamiféle kapaszkodót adjanak a 27 országban választásra készülő polgároknak: kire, mire, miért szavazzanak, ha dönteniük kell az unió sorsáról. Ehhez persze két dologra van szükség: egyrészt a választó legyen tisztában a saját politikai hovatartozásával, másrészt, hogy tudja, mit kínálnak a szavazatáért sorban álló pártok. Ezért készült el egy mindenki által ingyenesen kitölthető online alkalmazás, amelynek segítségével ki-ki megismerheti a maga politikai profilját.
Ennek ismeretében nemcsak a Magyarországon rajthoz álló pártok, hanem az unió valamennyi országában működő politikai erő szándékait is megismerheti az úgynevezett tudatos választó.
„Az idén éppen tizenöt éve annak, hogy a firenzei Európai Egyetemi Intézet, valamint a Lausanne-i és a Luzerni Egyetem professzoraiból álló tudományos bizottság elhatározta, hogy együttműködnek, és elkészítenek egy olyan online elérhető „választási tanácsadó alkalmazást”, amely segítheti az unió állampolgárait tájékozottan dönteni a kontinens jövőjét meghatározó pártok szándékairól” – foglalta össze tömören a nagy lélegzetű kutatás lényegét Benedek István, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársa, a projekt egyik hazai vezetője.
Mint mondta, büszke rá, hogy az Európai Unió mind a 27 tagállamában, húsz nyelven – köztük magyarul is – hozzá lehet férni ehhez a tudományos alkalmazáshoz. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a kutatók munkáját az Európai Unió társ-finanszírozta, szigorúan megkövetelve a politikai semlegességet. A tervezés minden fázisában nagyon ügyeltek arra, hogy egyik politikai pártot vagy pártcsoportot se részesítsenek előnyben.
Az „EU&I” néven futó internetes alkalmazás ereje éppen annak erőteljes tudományos hátterében rejlik. Nemcsak a nagyközönség, hanem az akadémikusok, a szakértők és a politikai döntéshozók számára is hasznos tájékozódási forrás lett, állapította meg Benedek István, és hozzátetette: a nemzetközi tudóscsoportnak sikerült olyan politikai sarokpontokat meghatározniuk, amelyek országhatárokon átívelően is alkalmazhatóak a polgárok politikai identitásának azonosításához.
Az EU&I politikai profilt nyújt a kitöltők számára egy, az egész unióban egységesen alkalmazott, 30 politikai állítást tartalmazó listára adott válaszaik alapján. A válaszadók minden egyes állítást értékelnek, egy ötfokú skálán bejelölik, hogy mennyire értenek, vagy nem értenek egyet vele. Az idei választásra némileg aktualizált kérdések között többnyire olyanok szerepelnek, amelyekre adott válaszokból kiderül, hogy az illető állampolgár gazdasági vagy ideológiai szempontból melyik szavazótáborba sorolható.
„Sokszor az emberek önmaguk politikai orientációját sem ismerik tökéletesen – idézte fel a kutató. – A fejlesztések közben felkértünk tesztelőket, előzetesen megkérdeztük tőlük, hogy politikailag a bal- vagy a jobboldalhoz sorolnák magukat, liberálisok vagy inkább konzervatívok, netán radikálisok? Mire aztán a kérdőív utolsó állítására is választ adtak, kiderült, hogy voltak, akik meggyőződéses baloldaliként ültek le az asztalhoz, de mire a kitöltés végére értek, azzal szembesültek, hogy ideológiailag ugyan baloldaliak, de a gazdasági nézeteik erősen jobbra húznak. Vagy éppen fordítva, a jobboldaliak találtak magukban mondjuk gazdasági kérdésekben liberális attitűdöket. Az is világossá vált a program szerkesztői számára, hogy a politikai skálán a legtöbbször csak két dimenzióban gondolkodunk, pedig az értékrendünk a különböző kérdésekben árnyaltabb is lehet.”
Aki szeretné kipróbálni az alkalmazást, nincs más dolga, mint a honlapon látható térképen megjelölni azt az országot, ahol szavazóként él, és mindjárt ki is választhatja a nyelvet, amelyen kitöltheti a kérdőívet. A magyar verzió eléréséhez ezt a linket érdemes követni.
Meglehetősen vegyesek a megválaszolandó témák. A harminc kérdés között vannak „kulcsterületek”, többek között olyanok, mint például az európai integráció, a gazdaság, a bevándorlás, az ökológia, a mesterséges intelligencia, az azonos neműek házassága, a drogok legalizálása, az abortusz, a mezőgazdasági termelők védelme, a nyugdíjrendszer sorsa, a munkanélküliek segélyezése, és persze Ukrajna sorsa is. A kérdéssor végén a válaszoló kap egy összegzést arról, hogy a hazai választási íven szereplő 12 párt közül melyik elképzelései felelnek meg leginkább az ő politikai nézeteinek.
„Amikor az egyes kérdéseket kódoltuk, a 30 állításhoz a lehető leglelkiismeretesebben próbáltuk összegyűjteni, felmérni, kikeresni azokat a releváns forrásokat, kijelentéseket, amelyek az adott kérdéskörökben a hazai pártok programjaiból, nyilatkozataiból kideríthetőek és elérhetőek a kódolás pillanatában. Így sikerült megoldani, hogy a választáson induló pártok és a kérdőívet kitöltők nézetei összevethetőek legyenek. Az eredmények figyelembe veszik azt is, hogy az egyes válaszokban ki, milyen fontosságot tulajdonított bizonyos állításoknak. A politikai pártokkal való egyezés kiszámításakor, a súlyozás kikapcsolásával, minden válasz ugyanolyan fontosságot kap. Arra is mód van, hogy a politikai pártok nevére rákattintva megtekinthető legyen, hogy az egyes válaszok mennyire esnek egybe a privilegizált párt nézeteivel” – mondta a kutató.
Tizenkét pártot kódoltak. Azokat vették figyelembe, amelyek támogatottsága az előzetes felmérések szerint meghaladja az egy százalékot, és jelezték indulási szándékukat az EP-választásokon. „Ezzel kifejezetten befogadóak voltunk, mivel a többi országban a listán várható öt százalékos küszöb környékét várták el” – folytatta Benedek István.
Az EU&I csapata által kiválasztott politikai pártok lehetőséget kaptak arra, hogy reagáljanak a 30 szakpolitikai kijelentésre és bejelöljék, hogy hol helyeznék el magukat az egyes kérdésekkel kapcsolatosan, illetve azt is kérték, hogy lehetőség szerint ők is támasszák alá a válaszaikat valamilyen nyilvános szöveges anyaggal. Amennyiben az adott párt kitöltötte az önbesorolást, azt egybevetették a szakértők által készült elemzéssel. Ha a kettő különbözött, a pártoktól további indoklást kértek az általuk jelzett politikai pozíció alátámasztására, és ezek alapján véglegesítették a helyüket. Ha a párt nem válaszolt az önbesorolási felkérésre, a csapatok maguk pozicionálták a pártokat az elérhető dokumentumok alapján. A végső döntést az egyes országok szakértői csapatai hozták meg a rendelkezésükre álló információ birtokában, ezzel biztosítva az alkalmazás pártatlanságát és függetlenségét.
Mindehhez azt is hozzá kell tenni, hogy a projekt idei előkészületekor hirtelen rendkívül turbulenssé vált a magyarországi politikai helyzet, amely kihatott a csapat munkájára is. Megjelent a TISZA párt, kiderült, hogy néhány ellenzéki párt, amelyik korábban azt mondta, az idén egyenként méreti meg magát, végül közös listát állított. Így választási programok ragadtak be, illetve jöttek elő váratlanul. Egyszóval „folyamatosan mozgott a kutatók alatt politikai talaj”, ami alaposan megnehezítette a munkájukat, mert amikor a hazai szakértői stábot kiválasztották, nem egészen erre készültek.
A magyarországi munkát irányító Benedek István a nehézségek ellenére úgy látja, hogy a május elejére aktivált alkalmazás nagyon megbízhatóan méri a választói pártpreferenciák és a politikai kínálat találkozását. A három baloldalinak mondott párt „összebútorozása” sem okozhat senkinek problémát, hiszen, ha a kérdőív valakinél azt hozza ki eredményül, hogy hozzá mondjuk az MSZP nézetei állnak a legközelebb, nyugodt szívvel voksolhat a közös listára. A hazai kutatás egyik vezetőjeként különösen büszke arra, hogy a rendelkezésre álló rövid idő ellenére kódolni tudták a TISZA pártot is.
„Különösen jól jött, hogy a hazai szakértőkből verbuvált csapat a végletekig elkötelezett volt a siker érdekében” – dicsérte munkatárasait Benedek István. Név szerint is megemlítette Anna Kyriazit, aki országvezetőként a társa volt, illetve a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének jelenlegi és korábbi munkatársait – Sebestyén Annamáriát, Burai Krisztinát, és Szabó Júlia Liliánt. „Mindössze öten voltunk. Pontosan tudtuk, hogy az alkalmazás közvetlen társadalmi hasznosulása tiszavirág életű lesz: május első napjaiban élesítettük a honlapot, és június 9-e után kevesebben fogják használni.”
Politikai iránytűként még jó ideig nem jár le az alkalmazás „szavatossága”. Abban bíznak, hogy a politikai pártok és a választások iránt érdeklődő polgárok, a kutatók, a szakemberek számára később is tudományosan megalapozott adatokkal szolgálhatnak majd az anoním módon kitöltött kérdőívek, amelyeket az érdeklődők számára ingyenesen később is hozzáférhetővé tesznek.
„A projekt mögött álló nemzetközi akadémiai hálózat úgy véli, hogy a ma már 15 éves kezdeményezés rendkívül magas színvonalú kutatások számára tud a jövőben is felbecsülhetetlen értékű adatokat szolgáltatni az európai pártpolitika alakulásáról. A 2009 és 2019 közötti adatok már most is elérhetőek a projekt honlapján. Talán a nem is a távoli jövőben pedig ezekből az adatokból kinőhetnek olyan kutatások, amelyekből megtudható lesz, hogy az unió parlamentjében helyet foglaló, más-más nemzetiségű pártok nézeteiben hol vannak a közös pontok, vagy éppen a nézetkülönbségek. Akkor majd az európai pártcsaládok új együttműködési formákat, partnereket találhatnak a velük azonos politikai platformon állókkal” – mondta befejezésül Benedek István, az alkalmazás fejlesztését irányító magyar nemzeti stáb egyik vezetője.