Politikai választási reklámot jelentetett meg a kormány közpénzen, ráadásul ott, ahol tilos lenne

Idős házaspár otthon – polgári környezet – megnyugtató hangulat – joviális ősz hajú úriember és szintén ősz felesége, aki tesz-vesz – idilli 30 másodperc...amibe belerondít a reklámnak a nyomatékosítás miatt feliratban is megjelenített szövege, a 14. havi nyugdíj folyósításának beharangozása. Értjük persze, nyakunkon a választás, a Fidesz pedig a négyévente szokásos ígéret- és osztogatáscunamival próbál rásegíteni a győzelmére. Azzal is mindenki tisztában van, hogy Orbánéknak most tényleg létérdekük mindent megtenni a különböző szavazói csoportok megtartásáért, visszacsábításáért, hogy durván fogalmazzunk (megvásárlásáért?), hiszen 16 év után most tényleg kézzel fogható közelségbe került a kiebrudálásuk a hatalomból. 

A „minden áron” tehát a regnáló hatalom szemszögéből érthető, s tudjuk-látjuk is, hogy sorozatosan folytatnak olyan tevékenységet, amelyre minimum rávetül a választási csalás árnyéka. Mint a közösségi oldalon hirdetésként terített kampányvideóra is. Ennek a törvényessége, jogszerűsége ugyanis több sebből is vérzik – gondoljuk mi. 

2025 óta az Európai Unióban – így értelemszerűen Magyarországon is – egy egységes és új jogi keret szabályozza az online politikai hirdetéseket, beleértve a közösségi oldalakon megjelenő kampány- és politikai reklámokat. S hogy mi minősül politikai reklámnak? Hát az, ami politikai szereplők (pártok, jelöltek, kampánystábok) számára készül, befolyásolni hivatott esetünkben a választói magatartást, amúgy tágabban véve, a népszavazási vagy jogalkotási folyamatokat, illetve társadalmi vitát generál, beleértve a közéleti kérdésekről szóló üzeneteket és nézeteket. Emellett a Meta (Facebook, Instagram, Threads), valamint a Google/YouTube úgy döntöttek, hogy az EU-ban nem engedik fizetett politikai hirdetések közzétételét. S végül, de nem utolsósorban, Magyarországon a nemzeti választási jog és médiatörvények eleve hagyományosan szabályozzák, hogyan és mikor lehet politikai kampányokat folytatni, a kampányidőszakokra leszűkítve ezt. 

Az is kérdés persze, hogy a szóban forgó félperces videó politikai reklámnak minősül-e egyáltalán. Azt látni, hogy reklámformában készült, a magyar kormány megrendelésére készítették, azaz közpénzből finanszírozták (a készítését és terjesztését is), s politikai haszonnal kecsegtet a kormány, azaz kormányzópárt, a Fidesz számára. Így azután nagy eséllyel politikai reklámról kell beszélnünk, miután ez egy olyan hirdetés, amely egy kormányzati intézkedést népszerűsít (a 14. havi nyugdíjat), egy társadalmi csoportot céloz meg (a nyugdíjasokét) és pozitív üzenetben mutatja be a kormány teljesítményét. Persze nem nevez meg pártot és nem mondja ki, hogy szavazzunk arra a megnevezett pártra – ezért fogalmazunk óvatosan úgy, hogy ez burkolt politikai reklám. Az ügy súlyosságát azonban fokozza, hogy politikailag különösen érzékeny időszakban, egy sorsdöntő választás előtt nem egészen három hónappal dobta ezt be a kormány, azaz választási időszakban pártpolitikai propaganda céljából, burkolt pártpolitikai kampányra költi a közpénzt. Ez akár a választási csalás kérdését is felveti. De minimum vitatható ez a tevékenység, nem szólva az erkölcsi, etikai vetületéről.

De vajon hogyan látja a szakértő? Az a jogász, aki évek óta a Nemzeti Választási Bizottság tagja, aki sokat látott már ez idő alatt. Vajon nem sérti ez a reklám az uniós, a magyar és a közösségi platformok által lefektetett szabályokat? És egyáltalán, eleve nem tiltott tevékenység, lévén klasszikus „burkolt politikai reklám”, amit közpénzből finanszíroz a kormány, politikai hasznot várva el tőle? Litresits Andrást kérdeztük.

Volt már hasonló ügy, amikor a kormány nevében, Fónagy János államtitkár aláírásával a Magyar Államkincstár az Ügyfélkapun keresztül levelet juttatott el a nyugdíjasoknak, azzal ijesztgetve őket, hogy van olyan politikai erő, amely meg akarja adóztatni a nyugdíjakat – emlékeztetett a jogász, felidézve, hogy az ügy a Választási Bizottság elé került, de azt elutasították, mondván nem szabályosan kötelező tartalmi adatokkal nyújtották be a kifogást. Ugyanakkor – tette hozzá az ügyvéd –, még ha úgy is nyújtották volna be, a testület akkor is elutasította volna. A Választási Bizottság és a Kúria ugyanis következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy az NVB-nek – a Választási törvény I. paragrafusából következően – kampányidőszakon kívül nincs hatásköre. Eddig az volt a gyakorlat, hogy kampánytevékenységet kizárólag a kampányidőszakban lehet vizsgálni, az meg a 2026-os országgyűlési választás esetében február 21-gyel fog kezdődni – szögezte le.

És mi a helyzet a Facebook-kal, hiszen náluk is tiltott a politikai hirdetések közzététele, ott lehet keresnivalója a reklamációnak?  – vetettük fel. Litresits elmondta, az már a Facebook hatás- és feladatköre, hogy érvényt szerezzen a saját tiltásának. Majd hozzátette: ez azt jelenti, hogy ott kell bejelenteni a dolgot.

Ezen kívül még egy utat talán el tud képzelni, esetleg a médiahatósághoz lehet bejelentést tenni. Ott elméletileg vizsgálhatják, hogy mi is volt ez hirdetés, ám ha csak a Facebookon jelent meg, akkor könnyen lerázhatják magukról, mondván, arra nincs hatáskörük.

Összességében Litresits kifejtette, hogy „az ilyen ügyek kapcsán jogalkotói mulasztás érhető tetten, ahogy az NVB január eleji 8.-i ülésén is kifejtette, ez egy exlex állapot, hiszen a kampányidőszakon kívüli kampánytevékenységek jogszerűségének vagy jogszerűtlenségének az elbírálása nem tartozik egy szerv vagy szervezet hatáskörébe sem, miközben a kampány meg hónapok óta folyik”. Elmondta azt is, hogy a nevezett ülésen kezdeményezte: hivatalból keressék meg a MÁK-ot, választ kérve arra, milyen alapon küldött a nyugdíjasoknak levelet, miközben nincs olyan feladatköre, hogy ilyen módon tájékoztassa az érintetteket arról, hogy kapni fognak majd 14. havi nyugdíjat, merthogy ez valójában a kormány tájékoztatása volt.