A Fidesz miatt Magyarország lehet az első ország, ahol eltűnnek a nyomtatott napilapok
A magyar nyomtatott sajtó eltűnése nem a piac természetes átalakulásának következménye, hanem tudatos politikai beavatkozások eredménye – erről beszélt Polyák Gábor médiajogász a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Az ELTE oktatója szerint a Fidesz az elmúlt másfél évtizedben a teljes médiapiac működését átalakította, ami nemcsak a nyomtatott lapok összeomlásához, hanem a befektetői bizalom elvesztéséhez és a propagandamédia gyors leépüléséhez is vezetett.
Állami hirdetésekre épült rendszer, amely végül önmagát számolta fel
Magyarország lehet az első ország, ahol gyakorlatilag eltűnnek a nyomtatott napilapok – véli Polyák Gábor. A médiajogász szerint miközben világszerte csökken a print sajtó jelentősége, sehol nem jutott odáig a folyamat, hogy szinte teljesen megszűnjön a napilapok piaca. Magyarországon azonban szerinte nem piaci, hanem politikai okok vezettek idáig.
Úgy fogalmazott, a Fidesz az elmúlt 16 évben nemcsak a lapkiadást, hanem a nyomdai és lapterjesztési piacot is ellenőrzése alá vonta. Az állami hirdetések olyan mértékben torzították a működést, hogy a kiadók fokozatosan elvesztették a valódi piaci bevételek megszerzéséhez szükséges képességeiket. Mint mondta, ha a reklámbevétel automatikusan érkezik az államtól, nincs valódi ösztönzés arra, hogy a szerkesztőségek az olvasókért vagy a piaci hirdetőkért versenyezzenek.
Polyák szerint ez hosszú távon oda vezetett, hogy a kiadók „belekényelmesedtek ebbe a politikai mocsárba”, és már nem rendelkeztek azokkal az üzleti eszközökkel, amelyekkel önállóan is fenn tudtak volna maradni. Emiatt ma már alig maradt olyan nyomtatott napilap, amelynek hosszabb távú jövője biztosnak látszik.
A kiszámíthatatlan médiapiac elriasztotta a befektetőket
A médiajogász szerint a magyar médiapiac politikai kiszámíthatatlansága nemcsak a meglévő szereplőket gyengítette meg, hanem a potenciális befektetőket is távol tartotta. Egy olyan környezetben, ahol bármikor megváltozhatnak a szabályok, vagy politikai döntések írhatják felül a piaci logikát, komoly üzleti szereplő nem vállal hosszú távú kockázatot.
Ennek példájaként felidézte a TV2 2014-es értékesítésének történetét. A svéd Modern Times Group érdeklődött a televízió megvásárlása iránt, ám a reklámtörvény tervezett módosítása olyan bizonytalanságot teremtett, hogy végül visszaléptek. Számításaik szerint a befektetés ilyen környezetben nem térülhetett volna meg.
Polyák úgy látja, a befektetői bizalom helyreállítása hosszú évekbe telhet. Nemcsak a médiában, hanem általában a magyar gazdaságban is újra ki kell építeni azt a kiszámítható jogi és gazdasági környezetet, amely vonzó lehet a külföldi tőke számára. Rövid távon ezért nem számít jelentős új befektetésekre a sajtópiacon.
A megyei lapok jövőjét is bizonytalannak látja. Ezek korábban sikeres üzleti vállalkozások voltak, többségük külföldi tulajdonban működött, majd a Fideszhez közel álló üzleti körök felvásárlásával megszűnt a piaci szemlélet. Kérdésesnek nevezte, hogy a fiatalabb generációkban újra kialakítható-e az igény a helyi nyomtatott sajtó iránt, vagy ez a lehetőség végleg elveszett.
A propaganda leépülése új korszakot jelezhet
A beszélgetés során szóba került a Fideszhez kötődő médiabirodalom látványos visszaesése is. Polyák szerint várható volt, hogy a KESMA jelenlegi formájában nem maradhat fenn, ugyanakkor őt is meglepte, milyen gyorsan kezdett összeomlani a rendszer.
Úgy véli, a kizárólag politikai propagandára épülő tartalmak iránt egyre kisebb az érdeklődés, és ezt jelzi a Megafon gyors leépülése is. Saját hipotéziseként azt vetette fel, hogy a választási vereség után Orbán Viktor mozgástere is beszűkült az oligarchák felett, akik inkább saját vagyonuk biztosítására koncentrálnak, mint a propaganda finanszírozására.
A médiajogász ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a propagandamédia számára nem lesz könnyű átállni a piaci működésre. A független szerkesztőségek évek óta közönségi támogatásokból, előfizetésekből és adományokból építik fel működésüket, miközben olvasótáboruk fiatalabb és tudatosabb. A kormánypárti média közönségében ezzel szemben szerinte kevésbé alakult ki az online tartalmak fizetésének kultúrája.
Ezzel együtt pozitív példának nevezte a Klubrádió történetét. A rádió a frekvencia elvesztése után is képes volt megtartani támogatóit, mert erős közösséget épített maga köré, és megtanította hallgatóinak az internetes elérés használatát. Polyák szerint ez azt bizonyítja, hogy a közönségi finanszírozás megfelelő bizalom és hiteles márka mellett hosszú távon is működőképes lehet.
A műsor végén a médiatanács jövőjéről is szó esett. Polyák szerint az új intézményi felállás lehetőséget teremt a változásra, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nemcsak a szabályozásnak, hanem a szakmai és morális felelősség kérdésének is napirendre kell kerülnie. Úgy fogalmazott: az autoriter rendszer működésében sok kiváló szakember vett részt tudatosan, és a tudományos életnek is szembe kellene néznie azzal, milyen szerepet vállaltak azok, akik tudásukat a demokratikus intézmények lebontásának szolgálatába állították.
