Oszkó Péter: Orbán Viktor inkább a saját hatalmát építette, mint az országot
Az elmúlt másfél évtized Magyarország számára történelmi esélyt jelentett volna a felzárkózásra, ám a kedvező nemzetközi gazdasági környezetet és az olcsó forrásokat a kormány nem az ország fejlesztésére, hanem saját politikai és gazdasági hátországának kiépítésére használta fel – erről beszélt a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Oszkó Péter volt pénzügyminiszter. A Bajnai-kormány egykori tagja szerint a mostani gazdasági problémák jelentős része ebből a korszakból ered, ugyanakkor úgy látja, hogy egy új politikai irány gyorsan visszaépítheti a nemzetközi bizalmat.
Elvesztegetett évek és gazdasági lemaradás
Oszkó Péter szerint az elmúlt tizenhat év legnagyobb hibája az volt, hogy Magyarország nem használta ki azt a rendkívül kedvező nemzetközi gazdasági környezetet, amelyben szinte minden feltétel adott volt a felzárkózáshoz. Az Európai Unióból érkező támogatások, a történelmi mélységű kamatkörnyezet és az olcsó finanszírozás olyan lehetőséget teremtettek, amelyből a régió több országa tartós fejlődést épített, Magyarország azonban szerinte inkább politikai klientúrát finanszírozott.
Úgy fogalmazott, hogy miközben „egy picit mindig mindenkinek jobb volt”, a növekedés haszna döntően nem az ország modernizációját szolgálta, hanem egy politikai elit gazdagodását. Emiatt sokan nem érzékelték időben a problémát, hiszen az életszínvonal lassan ugyan, de emelkedett, miközben a régió többi állama jóval gyorsabb ütemben fejlődött.
A volt pénzügyminiszter visszautasította azt a Fidesz által évekig ismételt állítást is, hogy 2010-ben csőd közeli állapotban adták volna át az országot. Emlékeztetett arra, hogy a Bajnai-kormány hivatalba lépésekor hét százalékos recesszió volt, átadásakor viszont már mintegy öt százalékos gazdasági növekedést mutatott a gazdaság, miközben a költségvetési hiány három-négy százalék között alakult. Ezzel szemben szerinte az elmúlt években nem volt olyan esztendő, amikor hasonló növekedést sikerült volna elérni, miközben a költségvetési hiány tartósan magas maradt.
A 2020 utáni válságokat – a Covid-járványt, az energiaválságot és az orosz–ukrán háború gazdasági következményeit – nem vitatja, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezek egy már legyengített gazdaságot értek. Példaként Lengyelországot említette, amely még a kedvezőtlen nemzetközi környezetben is képes volt érdemi növekedést felmutatni.
A korrupció ára és a visszaszerzendő vagyon
A beszélgetés jelentős része a korrupció és az állami vagyon kezelésének kérdéséről szólt. Oszkó Péter szerint a Magyar Nemzeti Bank alapítványain keresztül eltűnt közpénzek története különösen nehezen magyarázható.
Felidézte, hogy a forint folyamatos gyengülése miatt a jegybank jelentős árfolyamnyereséget realizált, miközben a devizahitelesek ugyanennek a folyamatnak a vesztesei voltak. Véleménye szerint ebből a több száz milliárd forintos nyereségből lehetett volna a leginkább rászoruló hiteleseket támogatni, ehelyett a pénz alapítványokba került, ahol szerinte jelentős része elveszett, illetve magánérdekeket szolgált.
Úgy látja, a korrupció nem csupán erkölcsi kérdés, hanem komoly gazdasági teher is, mert torzítja a beruházásokat, rontja a hatékonyságot és elriasztja a tisztességes befektetőket. Szerinte már önmagában az is jelentős gazdasági tartalékokat szabadítana fel, ha megszűnne a központilag irányított korrupció.
A volt miniszter támogatja egy vagyon-visszaszerzési hivatal létrehozását is. Indoklása szerint az elmúlt másfél évtizedben óriási mennyiségű közvagyon került magánkézbe, amelyet vissza kellene juttatni az államhoz. Példaként említette az autópálya-koncessziókat is, ahol szerinte a profitnak nem magánszemélyek gazdagodását, hanem új utak építését és a meglévő infrastruktúra fejlesztését kellene szolgálnia.
Arról is beszélt, hogy a korrupció felszámolása nem egyik napról a másikra történik. Bár a központi akarat képes lehet gyorsan leállítani a legnagyobb pénzkiszivattyúzó mechanizmusokat, az államigazgatásban dolgozóknak újra meg kell tanulniuk a tisztességes működés szabályait, hiszen sokan tizenhat éven át kizárólag a jelenlegi rendszer logikájában dolgoztak.
Bizalommal indulhat az új időszak
Oszkó Péter szerint egy esetleges kormányváltás legfontosabb öröksége nemcsak a magas államadósság és költségvetési hiány lesz, hanem a gazdasági lemaradás is. Ugyanakkor úgy véli, már most érzékelhető, hogy a politikai változás lehetősége önmagában javította Magyarország nemzetközi megítélését.
A forint erősödése, a finanszírozási költségek csökkenése és a befektetői bizalom javulása szerinte azt mutatja, hogy a piacok gyorsan reagálnak a hitelesebb gazdaságpolitika reményére. Az uniós források ugyan várhatóan csak 2027-től érkezhetnek meg nagyobb volumenben, de már annak híre is élénkíti a gazdasági szereplők várakozásait.
A korrupció visszaszorítását meghirdető politikai programokat szintén kedvező jelzésnek tartja, mert szerinte a transzparens működés önmagában is vonzóbbá teszi az országot a nemzetközi tőke számára.
A volt pénzügyminiszter úgy látja, hogy Orbán Viktor az elmúlt években fokozatosan elveszítette érdeklődését a mindennapi kormányzás iránt, figyelmét inkább nemzetközi politikai szerepének építésére fordította. Úgy fogalmazott, hogy a hazai ügyeket elsősorban abból a szempontból értékelte, miként segítik a Fidesz kétharmados parlamenti többségének fenntartását.
A Fidesz jelenlegi helyzetéről azt mondta, nem lepte meg a rendszer gyors bomlása, mert szerinte az nem valódi együttműködésre, hanem érdekekre, függőségi viszonyokra és politikai kényszerre épült. Ezért amikor meggyengült a politikai központ ereje, a szereplők is gyorsan elkezdték keresni saját túlélésük útját.
Saját jövőjéről szólva elmondta, továbbra is a magántőke- és kockázatitőke-befektetések világában képzeli el munkáját. A startupok sikerét szerinte kizárólag a teljesítmény és az innováció határozza meg, hiszen a nemzetközi piacokon „nem lehet haveri alapon megbundázni”, ott csak azok a vállalkozások tudnak növekedni, amelyek valódi értéket teremtenek.
