PR-mutatványok helyett több cselekvést!

Harkai Péter 2021. december 2. 14:50 2021. dec. 2. 14:50

Ezzel a felirattal demonstráltak a Greenpeace Magyarország aktivistái a Planet Budapest kiállítás megnyitóján. A nyitóbeszédet tartó Palkovics László minisztert így akarták szembesíteni Áder János köztársasági elnök korábbi kijelentésével.

A Hungexpo pavilonjaiban, a Vadászati világkiállítás után, máris kezdetét vette a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó, amelynek központi kérdése, hogy miként lehet a bolygót megőrizni a következő generációk számára. Ehhez volt néhány szava és molinója a Greenpeace Magyarország akciócsoportjának is, akik Palkovics László innovációs és technikai miniszter nyitóbeszédét kommentálták az előadó mögé, a színpadra vonulva. Tábláikon Áder János köztársasági elnök szavaival demonstráltak némán: „PR-mutatványok helyett több cselekvést.”

Az akció szándékáról kérdeztük Simon Gergely kampányaktivistát, aki sietett leszögezni: magával a kiállítással semmi bajuk, örömmel üdvözölnek minden, a környezetvédelmet fókuszba állító kezdeményezést. Viszont azért jelentek meg látványosan eddig két napon is a helyszínen, mert komolyan vették Áder Jánosnak a glasgow-i klímacsúcson tett kijelentését, amely szavak helyett tettekre buzdít. A Greenpeace magyar aktivistái úgy vélik, hogy kulcsfontosságú „zöldügyekben” a kormány az utóbbi időben inkább PR-mutatványokat produkált és keveset cselekedett. 

A környezetvédő szervezet tagjai változatlanul küldetésüknek tartják, hogy felhívják a figyelmet számos természetromboló ügy és beruházás veszélyére, mint például a Fertő tó beépítése, vagy a kishantosi biogazdálkodás szétrombolása. Ez utóbbi ügyében éppen most mondta ki a Kúria véglegesen, hogy a Greenpeacenek igaza van. „Palkovics miniszter urat azért kerestük kifejezetten a mai napon, mert számos kulcsterület, mint például a klímavédelem, a légszennyezés, a hulladék újrahasznosítása mind-mind olyan terület, ami hozzá tartozik” – nyilatkozta portálunknak a Greenpeace kampányaktivistája. Egyúttal hangsúlyozta, hogy ezek mind olyan területek, amelyekben hazánk Európa sereghajtójaként kullog.

Mind közül talán a legfontosabb az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedése. 2013 és 2019 között a hazai összkibocsátás 12,6 százalékkal emelkedett. Ezen belül a legjobban, 46 százalékkal a közlekedés miatt lett több a káros anyag. A kormány célja, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkenjen a kibocsátás, ami igen gyenge, hiszen ez már a Mátrai Erőmű bezárásával is majdnem elérhető.

A Greenpeace szerint alapvető adósság a megújuló energiaforrások hiánya is. Ebben szintén az utolsók között vagyunk az EU-ban. Áramot alig tíz százalékban állítunk elő megújuló energiahordozókból, így hazánk a negyedik a legrosszabbul teljesítő az uniós országok közül. Hasonlóan nyomasztó tétel a légszennyezettség: Magyarország a leginkább sújtott országok között van Európában. Több mint 13 ezer ember hal meg évente a rossz levegő miatt. Ugyancsak halaszthatatlan feladat lenne a műanyag hulladékok újrahasznosítása is, mivel e téren szintén messze az uniós átlag alatt teljesítünk. Az Eurostat becslése szerint a műanyag csomagolási hulladék mintegy 41 százalékát újrahasznosították az EU-ban 2019-ben. De kilenc tagország esetében ez meghaladta 50 százalékot is, viszont Magyarországon csupán 33 százalék volt.

A környezetvédő szervezet viszont elismeri, hogy történnek pozitív kezdeményezések is, mint például a műanyag evőeszközök betiltása, amiben még túl is teljesíti a kormány az uniós elvárásokat. De az érdemi statisztikai adatok változatlanul lehangolóak. „A jó szándékot nehéz komolyan venni, ha közben 10 milliárd forintot szánnak a MOL műanyag-alapanyaggyártó üzemére” – jelezte az ellentmondásokat a Greenpeace képviselője. Éppen ezért kívántak Palkovics miniszternek üzenni: vegye komolyan a kormány az elkötelezettségét.

Simon Gergely érdekes adalékként említette: korábban már megkérdezték az összes miniszterelnök-jelöltet, milyen klímavédelmi intézkedéseket hozna, ha kormányra kerülne? „Ezt ki is értékeltük, de sajnálatunkra Orbán Viktortól és a Fidesztől nem kaptunk semmilyen konkrét ígéretet. Mindössze az ITM által futó programok brosúráit kaptuk meg. Nagyon szeretnénk látni a jelenlegi kormány konkrét terveit is, amikrt megvalósítanak, ha ismét kormányra kerülnének.”

A kiállítás területén végrehajtott akciójukkal kapcsolatban Simon Gergely csak annyit mondott, hogy ha a Greenpeace szeretne bejutni egy eseményre, az sikerülni szokott. „Nyilván nagyon ügyelünk arra, hogy ne tegyünk semmi törvényelleneset és semmilyen kárt se okozzunk.” Azt is elmondta, az akciójukra Palkovics miniszter nem reagált. Rezzenéstelenül folytatta a beszédét akkor is, amikor az aktivisták a színpadra vonultak a transzparensükkel.

Kicsit elvonatkoztatva a beszélgetés apropójától, feltettük a kérdést, hogy miként értékelik a kormány zöldpolitikáját, illetve az erről indított újabb nemzeti konzultációt? A Greenpeace képviselője elmondta, hogy természetesen örülnek minden, a környezet védelmével foglalkozó elképzelésnek, de a nemzeti „zöldkonzultációban” leginkább a jelenleg is futó programokra és már bejelentett elképzelésekre kérdez rá és kér felhatalmazás a kormány. Pedig, mint mondta, „Sokkal több ambiciózus cselekvést várnánk.”

Arra a felvetésre, hogy minek örülnének a legjobban, azonnal a Paks 2. beruházás leállítása volt a válasz. Majd így folytatta: „de igazából a széntüzelésű Mátrai Erőművet is azonnal le kellene állítani, hiába toltak bele sokmilliárdnyi összeget.”

A legközelebbi tervekről, akciókról szólva közölte, hogy sok témán dolgoznak nemzetközi szinten is, „most éppen a Coca-Colát ’piszkáljuk’ folyamatosan, hogy változtasson a műanyaghasználatán. Azt látjuk, hogy az egyre gyarapodó palackforgalmazással nem segítik elő a műanyaghulladék globális visszaszorítását. De hasonlóan foglalkozunk olajcégekkel, a világ vezető politikusaival és az aktuális kormányokkal is. Most Magyarországon nyilván előállt egy olyan helyzet, hogy a választás küszöbén talán többet ki lehet csikarni a politikusokból. Gondoljunk bele: nemzetközi szinten jelentős számú klímavállalást fogalmaztak meg 2030-ig. Ennek a határidőnek a felét már az új kormány fogja kitölteni. Márpedig, ha nem lépnek, ha nem lépünk és nem lesznek valóban komoly változások a klímavédelem területén, akkor egyszer csak arra ébredünk, hogy kicsúszunk az időből és kiszalad alólunk a bolygó” – nyilatkozta a Hírklikknek Simon Gergely, a Greenpeace kampányaktivistája.