Pressman washingtoni konzultációi: túl nagy a csend – készül valami?

Az Egyesült Államok magyarországi nagykövete a múlt héten Washingtonba utazott, hogy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselőkkel konzultáljon az amerikai-magyar kétoldalú kapcsolatokról – adta hírül szűkszavú közleményében a budapesti amerikai nagykövetség. Mindössze annyit közöltek, hogy David Pressman megbeszélésein a végrehajtó hatalom rangidős képviselőivel, köztük a Kongresszus, a Fehér Ház és a Külügyminisztérium vezető tisztségviselőivel is találkozott.

Mindez azért is érdekes, mert legutóbb, amikor Pressman konzultációkra hazautazott Washingtonba, közlemény jelent meg a villámlátogatásáról, s ebben konkrétumok is szerepeltek. Olyanok, mint hogy „megvitatta a szövetségesi kapcsolatok legújabb fejleményeit, köztük a magas rangú magyar tisztviselők egyedülállóan Amerika-ellenes retorikáját és a magyar kormány által ellenőrzött médiában elterjedt Amerika-ellenes retorikát”, továbbá: „a nagykövet érintette Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának sürgősségét, Magyarország vezetésének az Egyesült Államokról tett legutóbbi nyilatkozatait, valamint az Egyesült Államok elkötelezettségét, hogy ebben a rendkívüli időszakban is ápoljuk ezt a fontos kapcsolatot”. A dokumentum a következőképpen zárul: „Magyarország fontos pillanathoz érkezett a jövőjét illetően... Miközben Oroszország indokolatlan háborúja dúl a szomszédban, eljött az ideje annak, hogy Magyarország és transzatlanti szövetségesei és partnerei között szorosabb kapcsolat alakuljon ki.”

Pressman márciusi konzultációinak utóélete

Napjainkban viszont egyelőre semmi sem jelent meg a látogatásáról. Pedig a semmiért nem utazgat haza az állomáshelyéről egyetlen nagykövet sem. Mindenesetre azt tudjuk, hogy a budapesti amerikai nagykövet legutóbbi washingtoni konzultációi után történt egy, s más, komoly figyelmeztető lépéseket tett az Egyesült Államok, nyomatékosította, hogy az Orbán-rezsim elérkezett egy határhoz. Ilyen lépés volt a vízumszigorítás. „2011 és 2020 között a magyar kormány egyszerűsített honosítási eljárás keretében közel egymillió ember számára adott magyar állampolgárságot a személyazonosságukra vonatkozó megfelelő biztonsági ellenőrzés nélkül. Tekintettel a magyar kormány azon döntésére, mely szerint nem kezelte hiánytalanul az egyszerűsített honosítási eljárásból származó biztonsági kockázatokat, a vízummentességi programban (röviden VWP) való részvételi eljárások minden magyar útlevéllel rendelkező számára módosulnak” – tudatta akkor az Egyesült Államok. Szeptemberben megtagadták a diplomatavízumot Szöllősi György sportújságírótól, aki a magyar futball hagyományának és Puskás Ferenc örökségének hivatalosan kinevezett nagyköveteként próbált így beutazni az USA-ba.

Októberre is jutott egy jelzés az Óceán túlfeléről: a VSquare hírlevele arról számolt be, hogy az Egyesült Államok tájékoztatta néhány európai szövetségesét, szankciókat fognak kivetni magyar magánszemélyekre. Szerintük a lista még nem teljes, és arról sem döntöttek, hogy a büntetőintézkedések mikor lépnek életbe. Az Egyesült Államok korrupciós ügyekben való részvétel miatt szankcionálja majd ezeket a magyarokat, akik valószínűleg a politikai elithez kötődnek – írták. Azt már a Hírklikk tudta meg Washingtonból, hogy republikánus szenátorok valóban nagyon komolyan gondolják, hogy leporolják az Orbán és egyes családtagjai, valamint politikustársai ellen immár évek óta a fiókban fekvő úgynevezett Magnitsky-beadványt. (Minderről bővebben itt olvashat.)

Információink Washingtonból

„David Pressman mostani útján is szóba kerülhetett a kérdés, hiszen továbbra is dolgoznak az ügyön Washingtonban” – mondta George Landrith, a washingtoni székhelyű, magát az emberi jogok és a korrupció elleni küzdelem szószólójaként jellemző, jobbközép értékeket közvetítő washingtoni Frontiers of Freedom Intézet elnöke. Azt kérdeztük tőle, hogy mit lehet tudni az amerikai fővárosban a budapesti nagykövet konzultációiról. Landrith beszámolt arról, hogy az amerikai médiában nem jelent meg róla egyelőre semmi, s kongresszusi körökben sem váltott ki reakciókat a látogatás. Igaz – tette hozzá –, ezekben a napokban a Kongresszus ennél is súlyosabb problémákkal van elfoglalva, olyanokkal, mint a költségvetés, illetve az orosz-ukrán háború, valamint az izraeli-Hamasz háború kérdése. 

Ezen túlmenően, semmi sem szivárgott ki Pressman külügyminisztériumi és Fehér-Ház-beli tárgyalásairól, így azután szerinte az eddigi újságcikkekre, a rádióban, a televízióban és a szociális médiában megjelent információkra lehet támaszkodni abban, hogy mik lehettek a témák. S persze a nagykövet által többször érintett kérdések is támpontot jelenthetnek – tette hozzá.

Pressman néhány üzenete

Az egyik ilyen kérdés Orbán és Putyin, a magyar kormány és a Kreml viszonya, illetve az orosz agresszió kérdése, Ukrajna támogatása. Egy júniusi budapesti beszédében Pressman például leszögezte: „Helytelen továbbra is Oroszországra támaszkodni, miközben az megpróbálja lefejezni demokratikus szomszédját”. 

Egy másik kérdés lehet a gyűlöletkampányok Magyarországon, például a Soros-ellenes retorika. Amikor júniusban Orbán egy „beszélő” gif-fel és a gúnyos „Soros 2.0” beszólással reagált a Twitteren (X) arra, hogy Soros átadta birodalmának irányítását a fiának, Pressman szintén ezen a platformon a következőképpen reagált: „A kutyasíp összeesküvés-elméletek olyanok, mint a Keresztapa 3 cselekménye: kiszámíthatók és aggasztók”.

Radványi szerint a nagykövet kérhette a konzultációt

Vajon Washington bekeményíthet Magyarországgal kapcsolatban? – ezt már Radványi Miklóstól kérdeztük. A Forintiers of Freedom alelnöke, közíró, aki hosszú évek óta foglalkozik a magyar fejleményekkel, ő volt az, aki elsőként összeállította és a benyújtotta a Magnitsky-beadványt (majd annak kiegészítését). „Orbán Viktor, családtagjai, politikustársai és legszűkebb köre intézményesített összeesküvés keretében, szándékosan és nagy tételben elkövetett lopások, sikkasztások, csalások és fondorlatos korrupciós ügyletek felelősei azóta, hogy Orbán hatalomra került” – olvasható benne, s kiderül, a magyar kormányfő, valamint további nyolc, a család- és szűk körének tagja, politikustársa ellen kértek szankciókat a feltételezett korrupciós tevékenységre és az emberi jogok megsértésére irányuló cselekmények miatt. (Részletek a többi között itt is találhatók róla.)

Radványi feltételezése szerint egyébként Pressman maga kérhette a washingtoni konzultációt, miután úgy érezhette, hogy a helyzet eljutott arra pontra, amit állomáshelyén nagykövetként már nem tud menedzselni. Elképzelhetetlennek tartja ugyanis – folytatta –, hogy a fennálló súlyos amerikai bel- és külpolitikai problémák közepette pont a budapesti magyar nagykövetet hívják vissza konzultációra. 

Nem értik Magyarországot

Jelen pillanatban azért sem sikerült egyelőre kezelni az „Orbán-ügyet”, mert az USA-ban egészen egyszerűen nem értik meg Magyarországot („ezt nem vádként mondom”), pedig elengedhetetlen lenne két dologgal tisztában lenni ahhoz, hogy megértsék: hogyan jutott idáig Magyarország 1990 óta, illetve, hogy az Orbán-féle rendszer mennyire illeszkedik Magyarország ezer éves történelmébe. Egyrészt Magyarországon, annak több mint ezer éves fennállása alatt soha nem volt demokrácia, tehát nem jöhettek létre és nem szilárdulhattak meg a demokrácia alapjául szolgáló intézmények. Másrészt, a magyarok nem döntötték el teljesen, hogy Ázsiához vagy Európához akarnak tartozni. A magyarokban két ellentétes érzelem alakult ki: megalománia azért, mert ellenálltak a törökökkel szemben, s túlértékelik Magyarország szerepét a régióban és az európai kontinensen; eközben pedig kialakult egyfajta kisebbségi érzés is amiatt, hogy nem tudtunk fejlődni, amíg mi a Nyugat megmentéséért harcoltunk, ők azonban igen – fejtegette. „Az igazi Orbán mögött ott van a kollektív magyar nép, amit kollektív Orbánnak hívnék” – tette hozzá.

A taktikai lépések nem elegendők

Nem csak az USA, hanem az EU is taktikai lépésekkel próbál Magyarországra és Orbánra hatni, hogy az uniós tagságot és NATO tagságot vegye komolyan s ne kacérkodjon Putyinnal, Hszivel, továbbá a többi – például türk – diktátorral. De ez láthatón nem működik, a taktikai megoldások nem fogják Orbánt eltéríteni attól, hogy ő önmagát a nemzettel azonosítsa, s diktátorként funkcionáljon egy – gyakorlatilag – egypártrendszer élén. „A megoldás nem taktikai lépések sora, hanem egy összehangolt stratégiai lenne, amit a NATO az EU és az Egyesült Államok közösen dolgozna ki és vinne végig” – mutatott rá.

Az Orbánnal szemben szükségessé vált stratégiának Radványi meglátása szerint olyannak kellene lennie, hogy vissza tudja vezetni Magyarországot arra az útra, ahonnan elindult 1990-ben. El kellene érni a politikai intézmények, a három hatalmi ág egyidejű modernizálását. A munkát az Alkotmánnyal kellene kezdeni. Kérdésünkre, hogy mivel tudnák megfogni, a közíró úgy vélekedett, hogy például be kellene fagyasztani mindennemű pénzügyi tranzakciót egészen addig, amíg nem teremtik meg az intézményesített változásokhoz szükséges feltételeket, ami szabad utat engedne a politikai modernizációhoz.  

Pressman dícsérete

„Véleményem szerint azért mehetett haza konzultálni Pressman, hogy elmondja, a taktikai lépésekkel a magyar problémát már nem lehet kezelni, stratégia kell, mégpedig egy nagyon következetesen végrehajtott stratégia, amivel mind az orosz, mind a kínai kacérkodást egy normális szintre lehetne csökkenteni” – szögezte le.

Bár David Pressman nem hivatásos diplomataként került Budapestre, nagyon komoly munkát végzett, nagyon komolyan veszi a küldetését, igen sok emberrel beszél, jól informált – dicsérte Radványi a nagykövet által végzett munkát. Mint hozzátette: ő egyértelműen érzi, hogy komoly lépések kellenek, ellenkező esetben a magyar kormány csak tovább erősíti majd a NATO és az EU aláásása érdekében folytatott politikáját.  „Az pedig, hogy a washingtoni konzultáció ilyen csendben zajlott, egyértelműen jelzi, hogy amerikai részről sokkal komolyabbnak ítélik meg a helyzetet, mint tavasszal” – vélekedett Radványi Miklós.