Fenik már a kést az óceán túlsó partján az Orbán-rezsimmel szemben - erősítették meg a Hírklikknek
Republikánus szenátorok valóban nagyon komolyan gondolják, hogy leporolják az Orbán és egyes családtagjai, valamint politikustársai ellen immár évek óta a fiókban fekvő úgynevezett Magnitsky-beadványt – erősítették meg a Hírklikknek a Vsquare esetleges szankciókra vonatkozó értesülését Washingtonban. Ezzel is üzenni szeretnének ennek a rezsimnek, hogy elfogadhatatlan a korrupciónak a hatalom egészét átszövő mértéke, illetve erőteljes jelzést szándékoznak küldeni, hogy nem tűrik azt a bel- és külpolitikát, amely rombolóan hat a NATO-ra és az Európai Unióra. Nem először merül fel a Magnitsky-törvény alkalmazása Orbánékkal szemben, ám washingtoni forrásaink szerint annak még soha nem voltak ennyire elszánt támogatói a Kongresszusban. Kétpárti egyetértésre is komoly esély van.
A Telex szúrta ki a minap a VSquare hírlevelét, amiben a következő áll: az Egyesült Államok arról tájékoztatta néhány európai szövetségesét, hogy szankciókat fognak kivetni magyar magánszemélyekre. Szerintük a lista még nem teljes, és arról sem döntöttek, hogy a büntetőintézkedések mikor lépnek életbe. Az Egyesült Államok korrupciós ügyekben való részvétel miatt szankcionálja majd ezeket a magyarokat, akik valószínűleg a politikai elithez kötődnek – írták. A Biden-kormány azzal számol, hogy Orbán Viktor a szankciók hallatán mártírnak állítja be magát.
Az értesülést most washingtoni szenátusi körökben is megerősítették: mint a Hírklikknek elmondták, elővették a már évek óta az asztalfiókban lévő, a Magnitsky-törvény alapján készült két beadványt, az ügyet felkaroló republikánus szenátorok pedig fogadkoznak: most valóban komolyan el akarják érni, hogy induljon el a folyamat.
|
A Magnitsky-törvény és szankciók A 2015-től alkalmazott törvénnyel az emberi jogok megsértői mellett a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőkre és társaikra sújthatnak le, olyanokra, akik szerepet játszanak pénzmosásban, gyaníthatóan jogellenes forrásokból származó jövedelmeket élveznek és akik az illetékes adóhatóságok elől eltitkolják a bevételeiket. A Magnitsky-listára felkerülőktől megtagadják a belépést az USA területére, elkobozzák minden, az Egyesült Államokban lévő tulajdonukat, s tilos bármely amerikai érdekeltségű pénzintézetnek kapcsolatot tartania velük. A listára magánszemélyek éppen úgy felkerülhetnek, mint szervezetek, cégek. A törvény tág értelemben kezeli a korrupciót: kiterjed az állami vagyon illetéktelen használatára, a magánvagyon kisajátítására személyes érdekből, az állami szerződéseket érintő korrupt cselekedetre, a természeti forrásokkal való visszaélésre és vesztegetésre. De azokra ugyancsak vonatkoztatják a jogszabályt, akik részt vesznek a korrupcióból származó pénzek kezelésében, eltüntetésében. |
Mint mondják, nem csak a mérhetetlen korrupció miatt lenne fontos a szankciók kivetése, az orbáni rezsim egész bel- és főleg külpolitikája rombolóan hat a NATO-ra és az Európai Unióra, azaz arra a két szövetségi rendszerre, amelynek Magyarország is tagja. A kialakult nemzetközi helyzetre tekintettel nagyon komolyak és elszántak, s még fontosabbnak tartják a figyelmeztetést Orbánnak. Kétségtelennek tekintik ugyanis, hogy az Izrael elleni terrortámadás ügyében a Hamaszt éppen úgy felhasználták, miként Iránt, s főleg Oroszország és Kína van benne, de a fegyverszállítmányokkal Észak-Korea is. Ukrajnában és a Közel-Keleten vérre megy a dolog, s egy szövetségesnek be kell állnia a sorba – üzennék a szankciókkal. (Igaz ugyan, hogy Orbán azonnal elítélte az Izraelt ért véres terrortámadást, ám közben Szijjártó az iráni külügyminiszterrel csevegett telefonon, majd elutazott Moszkvába – a szerk.)
A beadványok és kiegészítéseik
A jelenlegi magyar rezsim több tagjával és/vagy NER-prominensekkel szemben már 2018-ban megszületett az első (majd a második) "vádirat". Először a magát az emberi jogok és a korrupció elleni küzdelem szószólójaként jellemző, a jobbközép értékeket közvetítő washingtoni Frontiers of Freedom intézet alelnöke, Radványi Miklós nyújtott be egyet, majd nem sokkal azután megszületett a második beadvány is Orbánék ellen, amit a jogvédő szervezet, a Human Rights First akkori igazgatója, Melissa Hooper jegyzett. Később egy kiegészítést is fűzött hozzá Radványi, ami szerint „Orbán Viktor, családtagjai, politikustársai és legszűkebb köre intézményesített összeesküvés keretében, szándékosan és nagy tételben elkövetett lopások, sikkasztások, csalások és fondorlatos korrupciós ügyletek felelősei azóta, hogy Orbán hatalomra került”, s rámutatott: az újabb „vérlázító” korrupciós ügyben (ami akkor éppen az elsikált és utóbb agyonhallgatott Microsoft-botrány volt) az egy évvel korábbi beadványban felsoroltakon kívül, újabb magyar hivatalos személyek is szerepet játszottak.
Orbántól Rogánon át, Tiborczig
A beadványokban a magyar kormányfő, valamint további nyolc, a család- és szűk körének tagja, politikustársa ellen kértek szankciókat a feltételezett korrupciós tevékenységre és az emberi jogok megsértésére irányuló cselekmények miatt. Az érintettek (és titulusaik, ahogy a 2018 februári beadványban szerepelnek): Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke; Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter; Rogán Antal, a miniszterelnök miniszteri rangú kabinetfőnöke; Polt Péter, Magyarország legfőbb ügyésze; Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke; Orbán Győző, Orbán Viktor édesapja; Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége; Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere; Tiborcz István, Orbán Viktor veje.
Kétpárti lehet az egyetértés
Ha a republikánusok a fentiek alapján kezdeményezik a Magnitsky-törvény alkalmazását Orbánra és társaira, akkor mondhatni száz százalékos biztonsággal végig is lehet azt vinni. Merthogy a Demokrata Pártnak, s persze a Biden-féle adminisztrációnak még kapóra is jönne ez, s persze a Szenátusban és a Képviselőházban is beállnának a kezdeményezés mögé.
Mindezen jottányit sem változtatna az, hogy Orbán jó kapcsolatokat épített ki a választáson megbukott, s számos perbe fogott Donald Trumppal, aki ugyan még ma is befolyásos a pártban (jó eséllyel elnyerheti a republikánus elnökjelöltségét), de ez nem lenne elegendő Orbán megvédésére. Magyarországnak ugyanis nincs támogatottsága sem a Kongresszusban, sem a jelenlegi adminisztrációban, miután Orbánék mindent egy lapra, Trumpra tettek.
Jól jelzi ezt például az az incidens, amikor a republikánus szenátor, James E. Risch, a külügyi bizottság egyik vezető tagja az idén nyáron blokkolta Magyarország 735 millió dollár (260 milliárd forint) értékű fegyverbeszerzését, mert a magyar kormány hosszú ideje nem hajlandó ratifikálni Svédország felvételét a NATO-ba. De kétpárti megegyezés sem először lenne Orbánnal szemben. Például 2017-ben republikánus és demokrata szenátorok tiltakoztak közösen, s kiálltak a CEU és az akadémiai szabadság mellett egy Orbánnak címzett levélben. Vagy rá két évvel, Orbán Fehér Házbeli látogatása előtt szintén kétpárti levél született, amelyben Trumpot figyelmeztették Orbán oroszbarát külpolitikájára és a jogállamiság sárba tiprására Magyarországon.
Nem először húzta ki a gyufát
Nem az első szankció lenne Orbán rezsimjével szemben, ha valóban elkezdenék alkalmazni a Magnitsky-törvényt a felsoroltakkal – vagy akár közülük csak néhánnyal – szemben, s nem is ez ártana a legtöbbet Magyarországnak. Korábban, 2014-ben volt a híres-neves kitiltási ügy: az Egyesült Államok kiutasított hat magyart a korrupcióban résztvevő vagy abból hasznot húzó személyek Egyesült Államok-beli belépésének felfüggesztéséről szóló 2004-es elnöki rendelet alapján. A kitiltottak között volt Vida Ildikó NAV-elnök, továbbá több, kormányhoz közelálló személy (egyes, akkori sajtóhírek szerint Habony Árpád, Heim Péter, Giró-Szász András, Seszták Miklós és Lázár János).
A közelmúltban pedig két büntetőintézkedés is robbant: a kettős adóztatás felmondása, majd a beutazás szigorítása magyar állampolgárokkal szemben. Ezek azonban elsősorban a magyar embereknek és az országnak fájnak, miközben a személyeket érintő szankció az eddigi talán leglátványosabb pofon lenne személyesen Orbán számára is, még ha ő nem is lenne a szankcionáltak körében (ami borítékolható). Az ugyanis propagandaakcióként is látványos deklarálása lenne annak, hogy korruptnak és kártékony szövetségesnek tartják, akit helyre kell tenni.
