Katona Tamás: amerikai és uniós befektetések is alig jönnek

Katona Tamás szerint az nem gazdasági kérdés, hogy az Egyesült Államoknak egyre több gondja van a magyar kormányzati politikával, sok mindent lenyeltek, ami nem tetszik nekik. Most azonban két dolog nagyon durván sérti az érdekeiket, illetve a fölfogásukat. Az egyik az, hogy a magyar kormány elég látványosan Oroszország mellé áll, a másik, hogy ilyen szemérmetlenül akadályozza a NATO-bővítést.

Azt, hogy a gazdasági ügyekre nézve ez mit jelent, jól mutatja, hogy az USA 2022-ben fölmondta az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Márpedig a kettős adóztatás elkerülése elég széles körben alkalmazott eljárás a fejlett világban. Éppen a globalizált körülmények között lényeges, hogy ne kelljen két helyen adót fizetni, mert ez megnehezíti az együttműködést. Ezért vezették be, hogy olyan egyezményeket kötnek: csak az egyik országban kelljen adót fizetni. Ezt a megállapodást mondta fel az Egyesült Államok, mert nem tetszik neki, hogy a magyar kormány nem hajlandó csatlakozni a globális minimumadóhoz vezető egyezményhez. 

A globális minimumadóról már hosszú évek óta folynak a tárgyalások. A lényege az, hogy 15 százalék legyen a társasági nyereségadó minimuma. Ezt elfogadták a G7-ek, most már az Európai Unió is. A 15 százalékos társasági nyereségadó azt jelenti, hogy minden részes állam vállalja, legalább 15 százalékos nyereségadót vet ki. Többet lehet, de kevesebbet nem. Ez azért lényeges, mert az amerikai kormányzatot nagyon érzékenyen érinti, hogy sok amerikai nagyvállalat bejegyezteti magát a Seychelle-szigeteken, vagy valamilyen adóparadicsomban, és egyáltalán nem, vagy csak minimális adót fizet az Egyesült Államok kasszájába. Az USA-ban más az adójog-fölfogás, mint Európában, vagy pláne Magyarországon. Ott adót nem fizetni főben járó bűn. A magyar kormány nagyon durván ellenállt a minimáladónak, erre mondta föl az Egyesült Államok a már említett megállapodást.

Ráadásul azért is teljesen értelmetlen, amit a magyar kormány csinál, mert a 15 százalékos minimumadóról szóló egyezmény – amelyik két éven belül hatályba lép –, azt is kimondja, minden részes állam vállalja, ha valamelyik cége olyan országban működik, ahol nincs 15 százalékos minimumadó, a különbséget kiveti. Ez azt jelenti, ha Magyarországon például egy amerikai multi olyan kedvezményeket kap, hogy nyolc százalékos adót fizet, akkor – ha amerikai székhelyű cégről van szó –, Amerikában a különbséget meg kell fizetnie, kivetik rá. Vagy, ha például az Audi itt nem fizet 15 százalékot, hanem mondjuk csak hetet, akkor a nyolc százalékot be kell fizetnie a német adóhivatal számlájára. 

Az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény fölmondása azért nagyon kellemetlen minden magyar cégnek és magánszemélynek is, mert ezentúl nem veszik figyelembe, hogy adózott-e az amerikai rezidens akár cég, akár magánszemély Magyarországon, vagy nem. Kivetik rá az adót. Ettől kezdve nem fognak nálunk olyan nagy hévvel működni. A másik, hogyha egy magyar magánszemélynek amerikai érdekeltsége, befektetése van, akkor függetlenül attól, hogy itthon milyen adót fizetett, meg kell fizetnie az amerikai adót, ami jóval magasabb. Vagyis, ha valakinek van egy 100 ezer dolláros befektetése, amit a Citibanknál helyezett el, akkor, amikor a bank kifizeti a befektetésre járó hozamot, a bank levonja belőle a 30 százalékos amerikai forrásadót.

Egyébként az USA-val egyre kisebb volumenű a magyar-amerikai együttműködés. Elég sok amerikai cég kivonult Magyarországról, szerény az együttműködés. Ez nagyon hosszú múltra vezethető vissza, már az első Orbán-kormány alatt komoly problémák voltak, kezdve azzal, hogy 2001. szeptember 11-e után Csurka István, a MIÉP elnöke a Parlamentben antiszemita megközelítéssel kijelentette, a támadásért az Egyesült Államok külpolitikája és a globális politika is felelős. Az amerikai kormány tudta, hogy a MIÉP a Fidesz segédcsapata, és Orbán az amerikaiak többszöri kérése, figyelmeztetése ellenére sem volt hajlandó elhatárolódni Csurkától. Ilyen volt az is, amikor Orbán az utolsó pillanatban visszatáncolt, és az F16-os gépek helyett Gripeneket vett Magyarország. Közismert dolog, hogy minden elő volt készítve, hogy a MIG-eket F16-osokra cseréljük, és a nemzetbiztonsági kabinet ülésén, ahol előterjesztették ezt a javaslatot, a szünetben Orbán Viktor félrehívta a belügyminisztert meg a honvédelmi minisztert, és közölte: Gripeneket veszünk. A két miniszter is ott tudta meg, az utolsó pillanatban. 

S hogy a magyar kormánynak miért jó, hogy az amerikai cégek kivonulnak innen, az USA felmondja az egyezményt, lassan megszűnnek a magyar-amerikai kapcsolatok? Azért, mert Orbán nem hajlandó magát alávetni semmilyen nemzetközi jogi gyakorlatnak. Az amerikai-magyar kormányközi kapcsolatok egészen alacsony szinten vannak, amióta Orbán-kormány van. 2002-2010 között természetesen helyreállt, de most már újra mélyponton van. Ami nem csoda, mert Orbán Viktor és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is nagyon durva megjegyzéseket tesz az amerikai diplomáciára, sőt, ami még ennél is döbbenetesebb, a jelenlegi amerikai elnökre. Arról már nem is beszélve, hogy a fideszes megmondóemberek miket írnak Bidenről, még a szellemi képességeit (színvonalát) is kétségbe vonják, miközben mindenki tudja, hogy a Fidesz erősen kézben tartja a saját sajtóját.

Erre pedig egész Magyarország „fizet rá”. Az utóbbi években az Egyesült Államokból, de most már az Európai Unióból is alig jönnek befektetések. Kínai meg más ázsiai befektetők jönnek hozzánk, többek között az elég rémes akkumulátorgyárak. Ezeknek az idejövetelét tíz százalékos kedvezménnyel támogatjuk, vagyis minden ilyen beruházás tíz százalékát a magyar adófizetők állják. Azért kell nekünk új erőműveket is építeni, mert ezeknek a gyáraknak iszonyatosan nagy az energiafelhasználásuk. Egyébként is megyünk ebbe az őrült irányba, miközben az elmúlt 12 évben a magyar ipar energiafelhasználása 51 százalékkal nőtt.