Próbamenet a Munkáspártnak – erősödött a szélsőjobb is
Óriási többséggel nyerte meg a Munkáspárt a brit parlamenti választásokat. III. Károly király már pénteken meg is bízta Keir Starmert, a párt vezetőjét a kormányalakítással. Az új miniszterelnök balról a politikai közép felé irányította a szociáldemokratákat. A technokrata jogász, akit „vörös Torynak” is neveznek, ígéretek helyett pragmatista, szakszerű kormányzást helyezett kilátásba a súlyos megélhetési és gazdasági gondok megoldására. A választás nyertese Nigel Farage, a Brexit egyik kezdeményezője és Orbán Viktor barátja is, aki nyolcadik kísérletére – három társával – bejutott a parlamentbe.
A Munkáspártnak 412, a konzervatívoknak 120, a liberálisoknak 7, míg Farage jobbszélső populista Reformpártjának 4 képviselője lesz a 650 tagú brit alsóházban. A választás eredménye mélyreható változást jelent a brit politikában, a rendkívül súlyos vereséget szenvedő konzervatívok 12 évnyi kormányzás után a párt történetének legsúlyosabb vereségét szenvedték el.
Farage, a populista szélsőjobb vezetője, immár nyolcadszor indult parlamenti választáson, de ezúttal először jutott mandátumhoz, sőt, bevitte magával három párttársát is. Azok olyan választókerületekben győztek, ahol a szavazók többsége 2016-ban a Brexit támogatója volt. Sikere jelentős mértékben gyengítette a konzervatívokat. Nem kíván velük a parlamentben együttműködni, de várja a párt tagjait az ő táborába – mondotta Farage, aki korábban maga is a konzervatívoktól indult. „Higgyék el nekem: ez csak az első lépés utunkon, a folytatás meg fogja önöket lepni” – fogalmazott, igencsak hasonlóan ahhoz, mint amikor Orbán bejelentette a Fidesz, a cseh ANO és az osztrák FPÖ új, Európai Patrióták frakciójának megalakítását. Farage nevét Orbán Viktor és pártja is már nem egyszer dicsérően emlegette, legutóbb áprilisban, amikor a Fidesz irányította Matthias Corvinus Collegium szélsőjobb figurák konferenciáját szervezte meg Brüsszelben, Orbán és Farage részvételével. Farage – Orbánhoz hasonlóan – Donald Trump dicsőítője, hirdeti annak elveit és élvezheti a francia Nemzeti Tömörülés, valamint a német AfD rokonszenvét is. Pártja Orbán és elvbarátai szerveződő frakciójában is helyet és szerepet kaphat.
Szokatlan gesztussal Rishi Sunak miniszterelnök bocsánat kért a választóktól, hogy pártja nem tartotta be ígéreteit és gratulált a győztesnek. Míg az immár csak volt kormányfő legalább megtartotta mandátumát, kormányának több tagja azt elveszítette.
A francia és a német példával ellentétben, ahol fenyegetően erősödik a szélsőjobb, Nagy-Britannia balra húzódott. Starmer az elmúlt években erősen a közép felé húzta el pártját, megszabadult a szélsőbal hangadóitól, köztük az antiszemitáktól és elkötelezte magát, hogy kitart az atlanti szövetség mellett. A britek nagy többsége nem karizmatikus vezetőt választott, mint a franciák többsége, vagy sok német, hanem technokratát, aki nem tett nagy ígéreteket, csak annyit, hogy hatékonyan és tisztességesen működteti majd kormányát. Az új miniszterelnök csak 9 éve van a politikában, így kevéssé ismerik, ezért a megkérdezettek 5 százaléka mondta, hogy az ő személye miatt szavazott a Munkáspártra. A választóknak csaknem a fele jelezte: azért választja a Labourt, hogy megszabaduljon a konzervatívoktól. Az új miniszterelnök pártja a szavazatok több mint 36 százalékát kapta, ám ez csak jó 4 százalékkal magasabb, mint az előző választáson. A szavazás kevésbé a politikáról, mint a társadalom hangulatáról szólt: az emberek jelezték, hogy elegük van a konzervatívokból és kipróbálják a „megváltozott Munkáspártot”, ahogy azt Starmer nevezi.
A Nagy-Britannia új vezetője előtt álló nagy akadályok egyike, hogy nem lesz elegendő pénz a leromlott közszolgáltatások, köztük az egészségügy rendbetételére. Az adóráta a világháború óta a legmagasabb szinten áll, az államadósság az éves nemzeti összjövedelem 90 százalékát teszi ki. A 2019-es választások óta sújtotta Nagy-Britanniát az unióból való kilépés okozta kár, lelassítva a gazdasági növekedést. A Brexit sok támogatója számára is csalódást okozott, hiszen véget vetett az európaiak szabad munkavállalásának az országban – miközben a bevándorlás (nagyrészt illegálisan) növekedett. A brit háztartások 1955 óta először szegényedtek el e parlamenti ciklus alatt, amelyben 4 konzervatív miniszterelnök váltotta egymást.
Az adóemelések feltehetően elkerülhetetlenek, hiszen az államadósság 1960 óta a legmagasabb szinten van. Vannak feltételezések, hogy az új kormány szorosabb kapcsolatokra törekszik majd az Európai Unióval, ám amikor Starmert megkérdezték: lát-e olyan lehetőséget, hogy az ország ismét csatlakozzék, nemmel válaszolt. Vannak, akik „vörösbe öltözött toryként” emlegetik és ha valami, akkor a gyengélkedő gazdaság buktathatja meg. Hátránya, hogy nincs mögötte pártjában őt támogató frakció, ha bajba kerül, aligha lesznek barátai.
A 61 éves új miniszterelnök apja szerszámkészítő volt, ezt fia ma is gyakran emlegeti, anyja ápolónő, aki több évtizeden át tartó súlyos betegséggel küzdve halt meg. Starmer korábban rokonszenvezett a szélsőballal, szerkesztője volt egy trockista magazinnak, de ifjúkori nézeteit már régen feladta. Az Oxfordban végzett jogász sikeres pályát futott be vezető ügyészként az igazságszolgáltatásban. Ezért korábban lovagi címet kapott a királytól, de Sir Keir Starmer nem használja ezt a címét – viszont szereti emlegetni, hogy sokat focizott és régi szurkolója az Arsenal csapatának.
