Propagandával takart valóság: repedezik Orbán rendszere
Orbán Viktor ritkán indul nyilvános országjárásra, de a közelgő választások előtt most kockázatot vállalt. A Fidesz propagandagépezete minden eszközt bevet, hogy a hívek lelkesedését fokozza, miközben a valóság és a mutatott képek között hatalmas az eltérés. A Népszava elemzése feltárja, hogyan torzítják a közvéleményt a számok és a látvány segítségével.
Orbán Viktor nemrég „nyílt színi” országjárásra indult, ami a kormányzó Fidesz történetében ritka, nyilvános kampányeseménynek számít. Korábban a miniszterelnök inkább előre szervezett, regisztrált aktivisták és hívek előtt demonstrálta táborának erejét, most azonban vállalta a kockázatot. A Népszava elemzése szerint ennek két fő oka van: egyrészt a választási verseny 16 év után nyílt, a centrális erőtér megtörni látszik, és a Fidesz egyensúlyvesztésre kényszerül a szélen; másrészt az esemény alkalmas a politikailag elutasított, a kormány narratívája szerint „lelibernyákozott” tömeg provokálására.
A propagandamédia azonnal reagált. A Mandinertől a Megafonon át a Hír TV-ig az eseményeket a lehető legpozitívabb fényben mutatták. Egyes helyszíneken, például a Tisza-meneten, a Hír TV stábja „véletlenül” a tömeg szélére került, ahol a riporter és az operatőr körül a kormánykritikus fiatalok molinókkal demonstráltak. A közvetítés így torzította a valós képet, miközben a kameraképeken az események nagysága túlzóan jelent meg. A Népszava cikke szerint a valóság és a látványos propagandaképek között „ég és föld” a különbség, a terek szélén elhelyezett sátrak és reflektorok mesterségesen növelték a résztvevők látszatát.
Orbán Viktor maga is a számokra alapozta retorikáját. Dunaújvárosból Brüsszel felé menet azt mondta: „előjöttek a mieink”, utalva a Fidesz híveire, miközben a nem kormánypártiakat nem tekinti „igazi magyaroknak”. Ez a narratíva jól illeszkedik a Fidesz többször hangoztatott állításaihoz, miszerint az ellenzék külföldi érdekeket szolgál, és Magyarországot fenyegeti.
A Népszava cikke részletesen elemzi a „számháborút” is. A Fidesz a Magyar Turisztikai Ügynökség adataira hivatkozva próbálta bizonyítani, hogy a pártrendezvényeken több tízezer ember vett részt: például az Alkotmány utcában és környékén mintegy 180 ezer mobiltelefont regisztráltak. Ezzel szemben három független kutatás – köztük Szabó Andrea szociológus és a Tömegbecslő Kutatás 2026 munkacsoportja – az ellenzéki Tisza Párt rendezvényein sokkal nagyobb tömeget mért. Szabó és munkatársai szerint a beszéd tizedik percében a békemeneten 58 ezer, a nemzeti menetben 162 ezer résztvevő volt, míg Baranyi Imre közgazdász 45–55 ezer fideszes és 140–160 ezer Tisza-párti jelenlétet becsült. A videóelemzések szerint Orbánra körülbelül 180 ezren, Magyar Péterre pedig 490 ezren voltak kíváncsiak.
A propagandagépezet rafinált eszközöket alkalmaz: sötétben tartják a fórumokat, reflektorokat helyeznek a terekre, hogy a kamerák látószögéből a valósnál nagyobb tömeget mutassanak. A kaposvári eseményről készült fotók például jelentősen árnyalták a Fidesz által sugallt képet. A Népszava kiemeli, hogy az operációs és vizuális manipuláció célja nem a valóság bemutatása, hanem a Fidesz-hívek lelkesítése és az ellenzék demoralizálása.
Orbán beszédeiben a győzelem illúzióját kelti: „Nem úgy kell nyernünk, mint négy éve, hanem jobban. Meg kell újítani a háborúellenes szövetségünket. A hárommillió szavazat nem a plafon lesz, hanem a küszöb.” A Népszava kommentárja szerint ez azt jelzi, hogy a miniszterelnök alábecsüli a Tisza Párt tömegének erejét, és politikailag provokálja az ellenzéket. A hárommillió körüli ellenzéki szavazat ugyanis éppen azt mutatja, hogy a Fidesz-ellenes tömeg jelentős, és nem ildomos őket „hazaárulónak” bélyegezni.
