Pulai András: a nemzeti konzultáció feladata ébren tartani a gyűlölet lángját
Eddig nem ütötte át az érdeklődés ingerküszöbét a nemzeti konzultáció, ezért hosszabbították meg annak kitöltési határidejét - véli Pulai András, a Publicus Intézet vezetője. Szerinte ez az egyetlen oka a kormány döntésének, mert így még egy hétig lehet róla beszélni.
Azok, akik eddig nem foglalkoztak semmilyen módon a konzultációval, nem is érzékelték, hogy van, ezért a kitöltésének meghosszabbítása inkább a Fidesz bázisának szól, azoknak, akik abból a csoportból még nem küldték vissza az íveket, nem reagáltak a konzultáció kérdéseire. Talán el is felejtették, hogy van egy ilyen feladatuk -– mondta Pulai András.
Néhány napja a HírTv-n jelent meg, hogy Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár bejelentette közösségi oldalán: már mintegy 1,2 millióan küldték vissza a Magyarország szuverenitásáról szóló nemzeti konzultációs kérdőívet. A Publicus Intézet vezetője szerint viszont ezek nem valós számok. Mert a kormány minden konzultáció után mondott valamilyen számot, de az sosem volt ellenőrizhető, nem fér hozzá senki, a meglétét is csak maximum egy olyan poszttal jelzik, amin van egy kép egy szobáról, amiben van valamilyen papír.
Az aHangos ellenkonzultáció által eddig összegyűjtött 250 ezer üres konzultációs ívvel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy azért lehet ilyen kevés ez a mennyiség, mert igazán senkit sem érdekel a nemzeti konzultáció. „Az ismerettségi körömből is sokan mondták, hogy amint kiveszik a postaládából a kormánytól érkezett nemzeti konzultációt tartalmazó levelet, azzal a lendülettel dobják is ki a szemetesbe” – jegyezte meg Pulai András. Mivel még tart az akció növekedhet az üres ívek száma is. Emellett arra mindenképpen jó ez a kezdeményezés, hogy felhívja a figyelmet az erőforrásaink pazarlására, hiszen azt többen tartják fontosnak, mint ahányan átadták az üres kérdőíveket.
Az emberek érdektelenségét támasztja alá a Publicus Intézet legutóbbi a nemzeti konzultációval kapcsolatban végzett kutatása is, amelyben a válaszadók többsége azt mondta, hogy ez az egész „egy vakítás”, és nem hiszik azt, hogy lenne bármiféle hozadéka. Emellett úgy vélték, hogy a legtöbb ember, aki visszaküldi, az a kormány felé elfogult és nem alakítható ki objektív kép a felsorolt kérdések társadalmi megítéléséről – magyarázta a Publicus Intézet vezetője.
„Többször készítettünk felmérést a nemzeti konzultációkkal kapcsolatban és már az első ilyen elemzéseknél kiderült, hogy az emberek átlátnak a szitán” – állapította meg Pulai András. Példaként a 2017-es kutatást említette, amelyben akkor a menekültkérdés volt a kormány fő csapásiránya. Eszerint a nemzeti konzultációról megkérdezettek fele már hat évvel ezelőtt is azt gondolta, hogy az „csupán egy kommunikációs eszköz”, és valamivel több, mint egyharmaduk szerint volt a kormány valóban kíváncsi az emberek véleményére, amikor megfogalmazta abban a kérdéseit.
Mivel ezzel a kormány is tisztában van, nem marad más magyarázat a nemzeti konzultációk meglétére, minthogy az egy olyan kommunikációs eszköz, amely arra jó, hogy az adott témát „betegye” a köztudatba. Azért, hogy majd utána ezzel magyarázza a kormány a döntéseit. Ezek az üzenetek leginkább a kormánypárt táborának szólnak, hogy ezzel is ébren tartsák azt az amúgy pislákoló lángot, amelynek nagy része a gyűlöletet táplálja. A Fidesznek ugyanis erre nagy szüksége van. Az elmúlt évek kormánypropagandája tükrözi, hogy a Fidesz szeret a gyűlöletre építeni – összegezte Pulai András.
