Putyin relativizálta Orbán látogatásának a jelentőségét
A magyar miniszterelnök már régen kacérkodik a kelet felé fordulással, de a NATO és Oroszország közötti viszályban egyelőre megbízhatóan a Nyugat oldalán áll – írta bécsi és moszkvai keltezésű tudósítójában a lap bécsi újságírója „Orbán – békemisszión – Moszkvában” című tudósításában.
Vlagyimir Putyin az ötórás tárgyalás után tartott sajtóértekezleten nem akarta megelőzni Moszkva biztonsági garanciákra vonatkozó követelésével kapcsolatos hivatalos állásfoglalását, de elmondta, mely követelések a legfontosabbak számára. Eszerint a NATO tegyen le minden további bővítésről, ne állomásoztasson rakétarendszereket Oroszország határainak közelében, és vonja vissza „katonai infrastruktúráját” az 1997-ben kötött NATO-Oroszország alapmegállapodás – vagyis a NATO keleti bővítése – előtti helyzetbe. Az orosz elnök szerint elmondható, hogy „figyelmen kívül hagyták az alapvető orosz gondokat” – idézi a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Világos, hogy nincs egyetértés Washingtonnal és a NATO-val, amelyek fegyverkezési kérdésekről akarnak tárgyalni. Putyinnak Közép- és Kelet-Európa „semlegesítése” a fontos.
Az orosz elnök Ukrajnát az emberi jogok rendszerszerű megsértésével vádolta, és háborús oknak nevezte azt, ha Kijev megpróbálná katonai úton visszaszerezni a Krímet. „A Donyeck medencéről nem is szólok” – tette hozzá. Újra azzal vádolta a Nyugatot, hogy Oroszországot korlátok közé akarja szorítani, és azt mondta, Ukrajna ebben csak eszköz. A tudósító szerint Putyin fellépése enyhülésre nem utalt, de arra az orosz óhajra igen, hogy a „biztonsági garanciák” minél több fórumon teret kapjanak. Reméli, hogy hamarosan a francia államfővel tárgyalhat az orosz követelésekről – mondta, Emanuel Macron közelgő moszkvai látogatására utalva. Mindez Orbán látogatásának jelentőségét relativizálja.
Orbán már 12. alkalommal találkozott Putyinnal, így a magyar politikus Putyin egyik legfontosabb uniós partnerének számít. Ez is az egyik oka annak, hogy Budapest az utazás előtt demonstratívan igyekezett egyeztetni a partnerekkel. Orbán beszélt Macron francia elnökkel, az uniós soros elnökével, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, és Moszkvában „békemissziónak” nevezte látogatását, kiemelve, hogy az egész Európai Unió politikai megoldásra törekszik.
Orbán számára a találkozó a magyarországi választásról is szólt, és Putyin készségesen megadta a támogatást: leszögezte, hogy a 2036-ig szóló időre aláírt gázszállítási szerződésben szereplő ár „ötször kisebb”, mint amennyit más európai államok fizetnek, és ez Orbánnak köszönhető. Emellett további szállításokat is ígért, de ezeket a kilátásokat elhomályosíthatja a hír, hogy Ukrajna első ízben importált gázt Magyarországról.
Szóba került a Szputnyik V orosz Covid-vakcina is, amelynek szállításáért Orbán köszönetét fejezte ki. Putyin azt mondta, Moszkva kétmillió adagot szállított, mire Orbán közölte, hogy Magyarországon 900 ezer embert oltottak be kétszer az orosz vakcinával (vagyis 200 ezer adagot nem használtak fel).
Orbán választási kampányára nézve, legalábbis kétélű a moszkvai út. Oroszországhoz való közelsége nem túl népszerű. Másfelől a nagy nemzetközi színpadot mintha csak arra találták volna ki, hogy ezzel is elhatárolódjon kihívójától, Márki-Zay Pétertől – állapította meg Stephan Löwenstein a FAZ-ban megjelent cikkben.
