Putyin új hatalmi elitet épít és önti a pénzt a hadseregbe: az állami költések 40 százaléka katonai kiadás
Az orosz katonai-védelmi kiadások jövőre elérik a költségvetés 40 százalékát. Eközben egyre több állami poszt és megbízás jut ukrajnai veteránoknak, akikből a jelek szerint egy új és kipróbáltan megbízható politikai elitet kíván formálni Putyin elnök.
A múlt héten Vlagyimir Putyin elnök a védelmi kiadásokat és a megszállt ukrán területek integrációját a kormány legfontosabb prioritásai közé sorolta a készülő költségvetési tervezetben – írja az Euronews.
Ennek megfelelően, Oroszország 2025-ben 13,2 ezermilliárd rubelre (142 milliárd dollárra) kívánja növelni védelmi kiadásait az idei 10,4 billió rubelről – jelentette a Bloomberg, az eddig megismert költségvetési előterjesztéseket látva.
A növekedéssel a jövőre tervezett orosz GDP 6,2 százaléka lesz védelmi jellegű, ami a Szovjetunió felbomlása óta a legmagasabb érték, bár még nem éri el a szovjet idők 12-17 százalékos arányát. Ha viszont figyelembe vesszük, hogy a Putyin-korszakban a nemzeti jövedelem a hétszeresére nőtt 1987-hez képest, akkor reálértéken a mai vezetés többet költ védelmi célokra, mint a Szovjetunió.
Nem lesz költségvetési enyhülés
Mivel az ukrajnai háború befejezésének kevés jele látszik, sőt, jelenleg inkább kilátástalannak mondható, az orosz védelmi és nemzetbiztonsági kiadások 2025-ben az összes kormányzati kiadás 40 százalékát teszik majd ki, meghaladva az oktatásra, egészségügyre, szociálpolitikára és nemzetgazdaságra fordított összegeket.
2026-ban és 2027-ben Oroszország csekély mértékben, a GDP 5,6, illetve 5,1 százalékára csökkenti védelmi kiadásait. Figyelemmel azonban a tervezett nemzeti jövedelem-emelkedésre, a védelmi kiadások továbbra is magasabbak lennének a jelenlegi szintnél, és többszöröse az ukrajnai háború előtti költekezésnek.
A háború okozta kiadások megugrását a tervezett adóemelések, a progresszív vagyonadó, valamint az energiahordozókból származó bevételek finanszírozzák majd. Ez utóbbiak legtöbbje a nyugati szankciók megkerülésével gazdagítja az orosz költségvetést.
A 2025-2027-es büdzsé tervezetét jövő hétfőn terjesztik a képviselők elé.
A katonai és gazdasági elemzők szerint Oroszországnak az ukrajnai háború valamikori befejezése után is az átlagosnál magasabb védelmi kiadásokat kell fenntartania fegyveres erői teljes újjáépítéséhez. Egyes katonai szakértők becslése szerint az országnak további nyolc évre lehet szüksége a hadsereg teljes újraszervezéséhez.
Új politikai elit képződik a legjobban teljesítő ukrajnai veteránokból
Az orosz politikai struktúrák legfontosabb szereplői az úgynevezett szilovikok (erős emberek), akik magas katonai vagy nemzetbiztonsági beosztásukkal élve, befolyásolják a döntéseket. A szilovikok régóta a saját szabályaik szerint működnek, amelyek érthetetlenek a külföldiek, és gyakran az orosz polgárok számára is.
Az elnök a szilovikok között egyensúlyozva, őket gyakran egymással is szembefordítva tudja biztosítani központi hatalmát, mellőzve a testületi döntéseket, a politikai pártokat, és gyakran a törvényhozást is.
Ezek az erők alkotják Vlagyimir Putyin rezsimjének magját és gerincét. Ma már mintegy ötmillió ember sorolható a szilovikok közé, köztük az állambiztonsági szerveknek, a rendőrségnek, a központi nyomozóbizottságnak ('orosz FBI') a tagjai és vezetői, valamint számos más ügynökség, például a 300 ezres létszámot számláló Nemzeti Gárda alkalmazottai. Ezeknek a személyeknek van joguk és felhatalmazásuk az erőszak alkalmazására az országon belül és kívül.
„A szilovikok eddigi rendszere megmerevedett, és a hatásfokuk is csökkent. Megöregedtek, elfáradtak, sokat hibáznak” – mondja Andrej Illiarionov, a Journal of Democracy szerzője. A szilovikok megbízhatósági foka is romlott, amire példa a Prigozsin-lázadás, vagy olyan legfőbb katonai parancsnokok eltávolítása, mint a Szíriában és Ukrajnában jeleskedő Szergej Szurovikin hadseregtábornok, illetve később a védelmi minisztérium vezérkarának elitje.
A két legismertebb szilovik, akiket levettek a tábláról, Nyikolaj Patrusev, az elnöki Biztonsági Tanács titkára és Szergej Sojgu védelmi miniszter voltak. Utóbbi helyére – a szovjet-orosz történelemben először – egy civil gazdasági szakértő került, ami aláhúzza az elnök vízióját arról, hogy az ukrajnai háborút egyre inkább gazdasági csatának tekinti az egész Nyugattal szemben.
Ennek a felfogásnak a viszonylagos sikerei meg is mutatkoznak, és jelenleg nem feltételezhető, hogy az orosz gazdaságot megroppantanák a következő évek háborús terhei.
Kik lehetnek az új elit tagjai?
A The Moscow Times jelentése szerint a Kreml nagyobb karrierlehetőségeket biztosít az Ukrajnában harcoló és onnan visszatérő kádereknek, beleértve a jövőbeni kormányzati szerepvállalás lehetőségét is.
Amióta Vlagyimir Putyin elnök februárban kijelentette, hogy az ukrajnai veteránok a társadalom „új elitjévé” válnak, a Kreml a televíziós propagandával és a Hősök ideje című programokhoz hasonló műsorokkal erősíti ezt a képet.
A Kreml által meghívott személyek között a Vedomosztyi üzleti lap azonosította Gyenisz Didenko őrnagyot és Anton Sorohov frontparancsnokot, akik személyes egyeztetést folytattak Putyin elnökkel. Az Agentsvo független orosz nyomozóiroda szerint az elitképző program legalább négy meghívottja vehetett részt a Bucsa-i mészárlásokban és a kelet-ukrajnai Mariupolért vívott csatában.
Míg néhány száz háborús veteránnak lehet esélye arra, hogy magasabb szintű tisztviselővé váljon, ez kevesebb, mint egy százaléka azoknak a százezreknek, akik az elmúlt két és fél évben Ukrajnában harcoltak.
Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy az ukrajnai háború példátlan lehetőségeket kínál a szerződéses katonák számára a társadalmi-gazdasági előrelépésre, ami jelentős elmozdulás Putyin uralmának első két évtizedéhez képest. Amellett, hogy az országos átlagnál jóval magasabb fizetést kapnak, a szerződést kötő férfiak bőkezű állami juttatásokban részesülnek, és elsőbbséget élveznek az egyetemi felvételiken.
