Ráerősített a propagandagépezet – a bajokról igyekeznek elterelni az emberek figyelmét

Belendült a kormányzati propagandagépezet azóta, hogy a Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a kormány Facebook-oldalán – eléggé váratlanul – bejelentette, hogy 340 ezren töltötték ki eddig a „bombás” nemzeti konzultációs íveket (az eredményt egyébként ő – érdekes módon – magas részvételnek minősítette). Kezdődött a sor azzal, hogy Orbán Viktor virtuális-személyesen jelentette be egy, ugyancsak aznap, szintén a Facebookra feltöltött rövid kis videóban, hogy ezentúl már online is ki lehet tölteni az ívet. A buzdítók száma és szempontja azóta napról-napra szaporodik, sokan szálltak be a propagandakampányba az elmúlt napokban, kezdve Dömötör Csaba államtitkártól („És ha sokan veszünk részt a konzultációban, el is tudjuk ezt érni, mint ahogy azt is megakadályoztuk, hogy ránk erőltessék a betelepedési kvótákat”) egészen Nyitrai Zsoltig, (leírni is hosszú) a kiemelt társadalompolitikai ügyekben a miniszterelnök munkájának támogatásáért felelős miniszterelnöki biztosig („Újra akadálymentesen kitölthető a Nemzeti Konzultáció!”). Orbánt és politikustársainak az üzenetét megtámogatandó a kormányhű média is szemmel láthatóan megkapta az ukázt, ott is szaporodnak a témában közzétett írások. 

Minden bizonnyal soványka eredménynek tartották Rogánék, hogy egy hónap alatt mindössze 340 ezren küldték vissza a kérdőívet, s talán némi szemöldökhúzást is eredményezett a Karmelitában a Publicus által készített felmérés eredménye, miszerint az emberek 65 százaléka haszontalannak ítéli a „brüsszeli szankciókról” szóló konzultációt, és csak 31 százalék találja hasznosnak a kormány akcióját. Sőt, a nemzeti konzultációt kísérő, annak kitöltésére buzdító – a hivatalosan közzétettek szerint 6-7 milliárd forintba kerülő – „bombás plakátokkampány” a válaszadók 53 százalékának nem tetszik, vagy inkább nem tetszik. 

Mindennek fényében, vajon a most beerősített propagandakampány hatásos lehet-e – kérdeztük Horn Gábort.  

Egyrészt azt mondanak, amit akarnak, azt pedig senki nem ellenőrzi, hogy a végén milyen számot mondanak be – mondta a Republikon Intézet vezetője. A maga részéről borítékolja: „a végén persze kiderül, hogy mégis csak vagy 2,8 millióan, azaz soha ilyen sokan nem vettek részt a nemzeti konzultációban, mint most”.  

Másrészt pedig az online-technika formailag is alkalmatlan módszer – szögezte le, emlékeztetve arra, hogy már korábban is bebizonyították (és most is látott ilyen posztot), hogy ezt meg lehet hekkelni, s akár több száz ívet is ki lehet tölteni. Már csak azért is, mert a technológiát nem egy független testület használja, a dolgot a kormány a saját berkein belül intézi – mondta, ironikusan megjegyezve, a maga részéről inkább azt tartja meglepőnek, hogy csak egy 340 ezres számot mondtak be, hiszen ezzel az erővel mondhattak volna bármekkorát is.

S habár valószínűsíti, hogy eddig tényleg csak ennyien küldték vissza az íveket, szerinte a tényleges szám teljesen mindegy a kampány szempontjából. Orbánéknak amúgy is csak az a lényeg, hogy működjék maga a kampány. Bár – jegyezte meg – az azért jelzésértékű, hogy ennyire nem működik, miközben azt nem látjuk, hogy a Fidesz támogatottsága összemenne. Ugyanis minden baj, nehézség ellenére, a pártnak megmaradt a korábbi 2,5 millióról a tavasszal 3 millióra gyarapított masszív bázisa – emlékeztetett Horn, aki szerint ugyanakkor „a bombákkal teleragasztott ország sajnos nem kudarc a számukra, hiába gondoljuk róluk, hogy nem hatnak, hogy kontraproduktívak lennének”. Ellenkezőleg, a propagandagépezet ezúttal is jól kiszámítottan működőképes, látszik, hogy nő a Brüsszel-ellenesség a magyarok körében („eljutottunk már oda is, hogy még ellenzéki oldalon is elfogadott, hogy háborúban legalább annyira hibás az ukrán fél, mint az orosz, meg különben is Soros, Brüsszel és az USA a hibás”.)

Ezek a kommunikációs elemek működnek, miközben elképesztő pénzeket költenek a propagandájukra – mutatott rá az elemző, felidézve, hogy 2021-ben a Rogán-féle gépezet 54 milliárd forintot költött kormányzati propagandára. „Ez annyit jelent – és ez döbbenetes! –, hogy 54 ezer millió forinttal költöttek többet saját választási kampányukra, mégpedig teljesen törvényellenesen, Alaptörvény-ellenesen, és mindenféle-ellenesen”.

Vajon a sok bajról akarják elterelni a figyelmet az ismét lendületet venni látszó kampánnyal? – kérdeztük. Horn egyetért a feltevéssel. Szerinte ugyanis nem más, mint „kampányelem az, amikor Orbán kitölti a saját maga döntése ellen szóló nemzeti konzultációs ívet, az, hogy látjuk, amint behúzza az ikszet, s ezzel nemet mond azokra a szankciókra, amelyeket maga is megszavazott – de a táborában ez is elmegy”.  Valóban most úgy érzik, hogy rá kell erősíteniük, el kell terelniük a figyelmet, meg kell találni az ellenséget, ami ezúttal a szankciók és Brüsszel – „ebbe száll be Orbán hazugsággal is” – szögezte le Horn Gábor.