Raskó György: az emberek azért vásárolnak kevesebb élelmiszert, mert nincs rá pénzük
Az elmúlt időszakban gyökeresen megváltoztak a magyarok élelmiszer-vásárlási szokásai, a lakosság több mint kétharmadánál ugyanis a fő preferencia az egyes termékek ára lett. Emiatt egyre többen fordulnak a diszkontláncok felé, de ebből az is következik, hogy a diszkontláncok részéről is csökkent a minőség iránti igény – erről Raskó György beszélt az Agrárszektornak.
2024. július 1-jén megszűnt a kormány által tavaly júniusban bevezetett kötelező akciózás, amelynek mértékét először 10 százalékban, majd 15 százalékban állapították meg. Ez deklaráltan a hatósági árak, avagy az élelmiszerárstop kivezetése miatt keletkezett űrt kívánta betölteni, de végül egy évvel később ezt is lelőtték.
Raskó György agrárközgazdász akkor azt mondta, hogy a kötelező akciózás megszüntetése semmiféle hatással nem lesz a hazai élelmiszerárakra és az élelmiszer-kiskereskedelemre, hiszen korábban se volt ezekre érdemi befolyása. A szakember beszélt arról is, hogy a magyarok vásárlóereje nagyon gyenge, ezért a kötelező akciózás megszűnésével a láncok folytatni fogják ezt a gyakorlatot, méghozzá a saját jól felfogott érdekükben, hogy a vásárlók náluk költsék el a pénzüket.
Az Agrárszektornak nyilatkozó Raskó György szerint az elmúlt hónapokban a magyarok fogyasztása nem emelkedett olyan mértékben, ahogy azt a kormány tervezte, vagy szeretné. Az agrárközgazdász úgy látja, hogy ennek továbbra is az az oka, hogy nincs a lakosságnak vásárlóereje, az ugyanis kevéssé hihető, hogy a magyarok fogyasztási szokásai egységesen ugyanúgy és ugyanolyan mértékben változtak volna. A szakember kijelentette, az emberek azért vásárolnak kevesebb élelmiszert, mert nincs rá pénzük. Mint ismeretes, 2022 és 2023 között mintegy 75 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak Magyarországon, és ezek az árak megrekedtek ezen a szinten. Igaz, azóta a drágulás már csak 2-3 százalékos, de nagyon magas szinten vannak az árak, míg a lakosság jelentős hányada, 35-38 százaléka olyan alacsony életszínvonalon él, hogy csak a legszükségesebbek megvásárlását engedheti meg magának – jelezte az agrárközgazdász.
Attól pedig, hogy valakinek „korlátlan" jövedelme van, nem fog ő se többet fogyasztani. Hiszen ezt a réteget, ami a lakosság arányában 15-20 százalékot jelent, eddig se korlátozta semmi. Az viszont biztosra vehető, hogy ők nem fogják felhúzni a fogyasztást – mutatott rá Raskó György.
A szakértő szerint azt is számításba kell venni, hogy a teljes fogyasztásnak csak egy részét adják az élelmiszerek. De mellettük ott van még az üzemanyagok, a ruházat, a tartós iparcikkek köre is, és amíg a lakosság egy nagyobb részének ezeknél is komoly problémát jelent, hogy mikor mit engedhet meg magának, a fentebb említett szűk réteg nem fogja pótolni ezek fogyasztását.
