Raskó György: nem igaz, hogy az ukrán gabona veszélyezteti az emberi egészséget

„Véget ért az EU-csúcs, amelyen a közép-európai országok megállapodtak abban, hogy Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök koordinálásával közösen lépnek fel, hogy megvédjék a gazdákat az ukrán gabonadömping káros hatásaitól” – közölte Orbán Viktor pénteken. Ez volt az első hír az ukrán gabonadömping káros hatásáról. Mit fed a miniszterelnök által említett a káros hatás?

A káros hatás ez esetben azt jelenti, hogy az ukrán gabonadömping leértékelte a gazdák tulajdonában lévő termények árát. Ez az egyetlen káros hatás, emiatt a gazdák, akik nem adták el tavaly ősszel a napraforgót, búzát, kukoricát, nagyon nagyot veszítettek. Épp most hozta nyilvánosságra az Agrárkutató Intézet, hogy a tavaly ilyenkor érvényes árszinthez képest a búzánál, a kukoricánál is mintegy 20 százalékkal csökkent a piaci termelői ár, a napraforgómagé pedig egészen elképesztő mértékben, 40 százalékkal. A káros hatás maga a veszteség. 

A fogyasztókat hogyan érinti mindez?

A fogyasztókat nem éri kár ezzel, hiszen olcsóbb az alapanyag, ezáltal olcsóbb a belőle előállítható élelmiszer. Az élelmiszeripari feldolgozók is örülnek neki, hogy van import, hiszen alacsonyabb költségű nyersanyagból kell dolgozniuk. Vagyis mindketten kifejezetten örülnek ennek. Azoknál a gazdáknál pedig, akik nem adták el terményüket, valóban van probléma. De hát a piac már csak olyan, hogy azon spekulálnak, és ha valaki rosszul spekulál – márpedig ezek az árutulajdonos gazdák rosszul csinálták –, annak van ilyen következménye. Más káros hatásról nem tudok. 

Ez minden közép-európai országra igaz, vagy a magyarokat súlyosabban érinti?

Magyarországon azért súlyosabb ez a probléma, mert a búza, kukorica, napraforgó termelésének aránya itt nagyon magas. A lengyelek kukoricát alig termelnek, napraforgót se nagyon, így az odaszállított termények az ottani belpiacon nagy károkat nem okoztak. Persze kétségtelen, hogy van még olyan tétel is, mint a csirkehús. Ukrajna Európa legnagyobb csirkehús-szállítójává lépett elő, majdnem megközelíti a brazil beszállítás szintjét. Az ukrán csirke olyan százezer tonnás nagyságrendben jön be az unióba, és persze jön Magyarországra is. Ez pedig megmenti a kereskedőket, mert az ukrán csirkemell olcsóbb, mint a magyar, ezáltal az ársapka miatti veszteség is kisebb számukra. 

Vasárnap az M1-en Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke már arról beszélt, hogy az országban rekedt ukrán gabona azon túl, hogy jelentősen lenyomta az árakat, még az emberek egészségét is veszélyezteti…

Ez nem igaz. 

Azt mondta Jakab, hogy Ukrajnában olyan növényvédő szereket alkalmaznak, amelyeket harminc éve kitiltottak az Európai Unió területéről, és a legszigorúbb ellenőrzés alá kell vetni a Magyarországon lévő készleteket. Valóban ilyen veszélyes az ukrán gabona?

A Magyarországon lévő ukrán kukoricakészletek jobb minőségűek, mint a magyar. A toxinkészletük jóval alacsonyabb, mint a magyaré, úgyhogy ez teljesen hamis hír. 

Akkor ez végül is csak egy kommunikációs trükk arra, hogy kezdjük el utálni az ukrán gabonát?

Körülbelül. 

Jakab István azt is mondta, hogy a kormányhivatalok eddig több mint nyolcszáz mintavételt végeztek. Arról viszont nem beszélt, hogy mi lett a vizsgálatok eredménye…

Különbséget kell tenni. Minőségi oldalról nézve, se az ukrán kukoricával, se az ukrán napraforgómaggal nincs semmi baj. Sőt, hangsúlyozom, hogy jobb minőségű, mint a magyar. Igaz, ez egyszeri alkalom, mert ezek betakarításakor nálunk hűvös, nedves idő volt, emiatt erősen toxinos lett. A búza összetettebb ügy, mert amennyiben az ukrán búza takarmányozási célra jön, az rendben van. Amennyiben humán célra jön, ott valóban vannak olyan vegyszer-származékok, amiket az unió betiltott, de az unió is elsősorban környezetvédelmi, és nem humán-egészségügyi okokból tiltotta be. Az unió egyelőre környezetvédőbb, mint az ukránok. Ugyanakkor ezek a vegyszerek elsősorban a beporzó méhekre veszélyesek. Ne keverjük a dolgokat! Az unió elsősorban környezetvédelmi okokból tiltott be vegyszereket. Nem humán-egészségügyi problémája volt velük, hanem környezetvédelmi, és elsősorban a méhek védelmét célozza azon permetezőszerek kivonása, amelyek valóban a pusztulásukat okozták. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez a vegyszer az emberre ártalmas lenne.

Akkor Jakab Istvánnak az emberek egészségét fenyegető veszélyről szóló kijelentését helytelennek tartja?

Nem tartom helyesnek, hogy ebben az országban már csak demagóg, populista dumákkal lehet érvényesülni. Sajnálatos módon. ide jutott az ország. Elég lenne a realitást és a valós problémákat bemutatni. Akkor talán hitelesebb lenne az az érdekvédő, aki ezzel foglalkozik. 

Végül is, mi az igazság az ukrán gabonadömping ügyében?

Még egyszer megismétlem, hogy az ukrán kukorica jobb minőségű, mint a magyar, az ukrán búza pedig tartalmaz olyan vegyszerszármazékokat, amiket környezetvédelmi okokból az unió valóban betiltott, de nem veszélyezteti az emberi egészséget. Gondoljuk csak végig, Ukrajna 25-30 millió tonna búzát elad Észak-Afrikában, a Közel-Keleten. Ugyanazokat a vegyszereket használja, mint Oroszország, amely 60 millió tonnát ad el ezekben az országokban. Ha humán-egészségügyi szempontból ártalmas lenne, akkor beengednék ezekbe az országokba az ottani kormányok? Az kétségtelen tény, hogy ezek a beszállítások sértik a gazdák érdekeit, mert leszorítják az árakat, de ez a gazdák problémája. Ha az előnyöket és a hátrányokat egymás mellé tesszük, akkor bizony a magyar élelmiszeripar, a magyar kiskereskedelem és a magyar fogyasztó számára nagyon jókor jött az ukrán import. 

Mi az, ami ebben az ügyben ijesztő?

Ijesztő a demagógia. A miniszterelnök maga se ment sose a szomszédba egy kis populista dumáért, ez is azok közé tartozik. Az igaz, az unió és az uniós gazdák jogosan követelhetik, hogy a vegyszerhasználatban az ukrán gazdáknak is legyen kötelező környezetvédelmi szempontokat is figyelembe venniük, mert a jelenlegi helyzet valóban plusz versenyelőnyt jelent a számukra. Lehet azt mondani, hogy a saját környezetüket, bioszférájukat rombolják, azt mondhatja egy ország, hogy ez az ő magánügye, viszont az egyenlőtlen verseny miatt az uniós gazdáknak jogos lehet a kérése bizonyos mértékű kompenzációra. De akkor beszéljünk őszintén, és mondjuk ki azt, hogy ez olyan probléma, amit kezelni kell! Az azonban, hogy az ukrán gabona emberi fogyasztásra egészségtelen lenne, egyszerűen nem igaz!