Rengetegen sínylődnek rabszolgasorban Magyarországon is
Még 2024-ben is jelentős problémát okoz a rabszolgaság kérdése, amely világszerte emberek millióit érinti. A jelenség nemcsak tőlünk távoli országokban, hanem Európában, így Magyarországon is jelen van.
„A legtöbb adat kriminalisztikai nyilvántartásokból származik, tehát ezekből minimum rendőrségi ügy volt” – mondta De Coll Ágnes, a Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem szakterület vezetője az Economxnak, kiemelve, hogy Magyarországon évente körülbelül 4-500 ilyen regisztrált rendőrségi rajtaütés van.
A Walkfree adatai szerint Magyarország ötödik helyen áll a modernkori rabszolgaság becsült előfordulási gyakoriságában. 100 ezer lakosra vetítve 657 rabszolga van itthon, ami az uniós átlagnak 1,8-szorosa. Ennél csak Romániában, Szlovákiában, Cipruson és Bulgáriában rosszabb a helyzet.
Az emberkereskedelem kiterjedtségéről a rendkívül magas látencia miatt nehéz pontos képet alkotni.
Az emberkereskedelem különböző iparágakban jelenik meg, ezek közül három fő típust különböztet meg a magyar Büntető Törvénykönyv szexuális, munkacélú, valamint egyéb célú kizsákmányolás (például bűncselekményekre való kényszerítés).
A munkacélú kizsákmányolás széles spektrumot ölel fel. Idetartozik például a ház körüli rabszolgatartás, a koldultatás, az, ha valakit nem fizetnek ki a munkájáért, vagy akár emellett bántalmazzák is – húzta alá De Coll Ágnes.
A jelenség gyakori formája a munkavállalók túlóra kifizetésének elmaradása, amely szintén a kizsákmányolás egyik megnyilvánulása. Ez az olyan munkacélú kizsákmányolások közé tartozik, ahol nem a megegyezettek szerint kapnak fizetést, sőt előfordulhat, hogy egyáltalán nem kapnak semmit, és bántalmazzák is őket.
Az Eurostat adatai szerint az áldozatok között különösen nagy arányban fordulnak elő azok, akiket szexuális célra zsákmányolnak ki. Továbbra is ez a leggyakoribb forma. „Az esetek 70-30 százalékban oszlanak meg a szexuális és a munkacélú kizsákmányolás között” – hívta fel a figyelmet De Coll Ágnes.
Bár Magyarországon a prostitúció nem legális, csak eltűrt bizonyos türelmi zónákban, a kizsákmányolás és az erőszak itt is jelentős.
A Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem szakterületének vezetője egyetértett azzal, miszerint a vendégmunkások még kiszolgáltatottabb helyzetben vannak. Elmondása szerint ők egy különösen sérülékeny csoportot alkotnak, hiszen nem beszélik még a nyelvünket sem.
2024 májusában az európai uniós jogban felvették az emberkereskedelem elismert formái közé a béranyaságot is.
Az emberkereskedelem áldozatainak segítése alapvető fontosságú a felépülésük és társadalmi reintegrációjuk szempontjából. Magyarországon is védett szálláshelyeket biztosítanak számukra, ahol teljes anonimitás mellett élhetnek. Ezek a védett házak nem szerepelnek semmilyen hivatalos nyilvántartásban, hogy biztosítsák az áldozatok biztonságát.
„Fontos, hogy ezek az emberek testi-lelki értelemben is megerősödjenek, és visszanyerjék önbizalmukat” – hangsúlyozta De Coll Ágnes.
A védett házakban az áldozatok ingyenesen kapnak szociális, pszichológiai és jogi segítséget, valamint orvosi ellátást. Hosszú távon a cél az, hogy az áldozatok képzések és tanfolyamok révén újra a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. Segítenek nekik szakmát tanulni, jogosítványt szerezni, vagy befejezni az iskoláikat, hogy egy új életet kezdhessenek – tette hozzá.
