Rézműves Szilvia: mintha meg sem történt volna
Magyarország második világháború utáni legsúlyosabb terrorcselekménye 15 év után feledésbe merült – mondta Rézműves Szilvia szociálpolitikus, aki emlékeztetett: a terroristák annak idején összesen hat magyar állampolgárt végeztek ki, s több tucatot megsebesítettek. Hogy sose felejtsük el, mi történt, 40 civilszervezet február elején petíciót indított, amelynek célja, hogy a Magyar Országgyűlés nyilvánítsa a Romák Elleni Terrortámadás Emléknapjává a tatárszentgyörgyi gyilkosság évfordulóját, február 23-át – ismertette az Emlékezetbizottság tagja.
A mai 15 éves gyerekek többségének fogalma sincs arról, hogy születésük idején százezrek éltek rettegésben, mert senki nem tudhatta, hogy éppen ki lesz a következő áldozat. A 2000-es évek végén hat roma származású, ártatlan magyart – köztük egy 5 éves kisfiút – gyilkoltak meg csupán származásuk miatt: Balogh Máriát, Csorba Róbertet, ifj Csorba Róbertet, Kóka Jenőt, Nagy Tiborné Illés Évát és Nagy Józsefet. A tananyagokban, a médiában, a közbeszédben nagyítóval kell keresni egy-egy információmorzsát az évezred legnagyobb magyar tragédiájáról – vélte Rézműves Szilvia, aki emlékeztetett: a 2008-2009-es gyilkosságokat akkoriban megelőzte egy gyűlöletcunami, felerősödtek a romákkal kapcsolatos szélsőséges hangok. És amikor a gyűlöletbeszéd felerősödik, előbb vagy utóbb cselekvést szül, ennek voltunk a tanúi.
Szerinte nagyon fontos a felelősségre vonás, és azoknak, akik akkor politikai, döntéshozói pozícióban voltak, érdemes elgondolkodniuk azon, hogy nekik milyen felelősségük van ebben. Mert a szélsőséges, rasszista, romaellenes beszéd, a gárdavonulások, a megfélemlítések akkor gyilkosságokba torkolltak. A bírósági tárgyaláson kimondták, ami történt, az megfelelt a terrortámadás bűncselekménynek. „Ezt soha többet nem szabad hagyni, hogy megismétlődjön.”
Ami még megdöbbentő volt, hogy a társadalom mennyire csöndben maradt – idézte fel Rézműves Szilvia –, nem verte ki a biztosítékot, nem haladta meg az emberek nagy többségének ingerküszöbét. „Végtelenül szomorú, hogy ilyen társadalomban élünk, hiszen ártatlan, dolgos emberek és egy kisgyerek lett áldozata rasszista terrorbűncselekménynek”.
Ezért 40 civilszervezet február elején petíciót indított, amelynek célja, hogy a Magyar Országgyűlés nyilvánítsa a Romák Elleni Terrortámadás Emléknapjává a tatárszentgyörgyi gyilkosság évfordulóját, február 23-át. Azért azt a napot, mert akkor ölték meg terroristák, a Molotov-koktéltól lángoló házból, karján 5 éves kisfiával kimenekülő édesapát és gyermekét. Így a kettős gyilkosság, illetve Csorba Robika szimbólummá vált – magyarázta az Emlékbizottság tagja.
Azt nem tudják még, mikorra sikerül céljukat elérni, de azt már igen, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat csütörtökön képviselő-testületi ülésen tárgyalta, hogy a kerületben február 23-a legyen a romák ellen elkövetett gyilkosságsorozat emléknapja. A Hírklikknek Rézműves Szilvia nagyra értékelte, hogy a testület egyhangúlag fogadta el a javaslatot, így ott már megtörténhet a tragédia emlékezetének integrálása a kerület életébe. Hozzátette, bár úgy látja, hogy még a tragédia feldolgozása sem történt meg hiánytalanul, fontos a kollektív emlékezés. Ehhez több rendezvényt is szerveztek, ahol ki és meg lehetett beszélni a gyilkosságsorozattal kapcsolatos ismereteket, véleményeket.
Február 23-án 16:00 órakor a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat épületének falán elhelyezett emléktáblához várják azokat, akik le szeretnék róni tiszteletüket az áldozatok emléke előtt, Budapesten a VIII. kerület, II. János Pál pápa tér 5. szám alatt. 17:00 órától az Erzsébetvárosi Önkormányzat, a Phiren Amenca Nemzetközi Hálózat és a Romano Kher Budapesti Roma Művelődési Ház – Budapest VII. kerület, Király utca 67. – kiállítással és gyertyagyújtással emlékezik a romák elleni gyilkosságsorozat halálos áldozataira, a Tatárszentgyörgyön meggyilkolt Csorba Robikára és édesapjára.
A petíciót eddig mintegy háromezren írták alá.