Robbant a rezsibomba, egekben az élelmiszerek ára, jobban durvul a nyugdíjas infláció
Nagy meglepetést nem hozott a Központ Statisztikai Hivatal által ma reggel közzétett szeptemberi inflációs adat, pontosabban egyet mégiscsak: a hivatalos statisztikában végre kezd elválni egymástól az általános és a nyugdíjas infláció. Az adat egyébként – ahogy várható volt – brutális: a fogyasztói árak az ötödével drágultak tavaly szeptemberhez képest. A nyugdíjas kosár alapján számított infláció ennél is durvább, 21,9 százalékos volt – ehhez képest az idén, a novemberre ígért emeléssel együtt is csak 13,4 százalékkal nőttek a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások. Becsapott a rezsiemelés bombája, a háztartási energia ára 60 százalék feletti mértékben drágult. Az élelmiszerek 35,2 százalékkal kerülnek többe, mint 12 hónappal korábban.
Bár Orbánnal az élén a kormány váltig azt állítja, hogy háborús infláció van Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal által ma közzétett szeptemberi gyorstájékoztató ezt cáfolja. A publikált hivatalos adatok szerint ugyanis az idén az első háromnegyed évben összesen 11,8 százalékos volt a fogyasztói árak drágulásának az üteme, miközben az elmúlt 12 hónapban a drágulás üteme 20,1 százalékos volt. Ha jól emlékszünk, akkor Oroszország 2022. február 24-én rohanta le Ukrajnát, akkortól datálódik a háború, ami után elvben legalábbis lehetne a „háborús inflációt” okolni amiatt, mert egyre drágább idehaza az élet. Ez is mutatja, hogy miközben persze megdobja a mutatót a háború után megugrott energia ára, s felfelé nyomta az inflációt a gyakran a szintén a bűnbakok közé sorolt aszály is – legalább ilyen mértékben, de még inkább az elhibázott fiskális, illetve monetáris politika okolható. Ami az előbbit illeti, a tavaly az év vége táján elindított, majd az idén az első hónapokban, egészen az áprilisi országgyűlési választásokig folytatott osztogatás és a NER híveinek jószerint naponta odaítélt tíz- és százmilliárdos projektek által kiváltott elképesztő kereslet, az utóbbira pedig a soha nem látott forintgyengeséget okozó árfolyam- és két számjegyűvé felduzzasztott kamatpolitika a ludas.
Forrás: Hírklikk-gyűjtés. KSH
De lássuk a konkrétumokat!
A KSH mai jelentése szerint az idén szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 20,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A nyugdíjas infláció ugyanezen idő alatt 21,9 százalékos volt. A kettő között helyezkedik el az úgynevezett maginfláció, ami ezúttal 20,7 százalékos volt. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 4,1 százalékkal emelkedtek, a nyugdíjas kosár alapján számított ütem pedig 5,5 százalékkal. És akkor még egy adat: január-szeptemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve, átlagosan 11,8, a nyugdíjas háztartások körében 11,9 százalékkal nőttek.
Szeptemberben már érződött – KSH megfogalmazása szerint – „a rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-jétől hatályos módosítása”, igazából a brutális rezsiemelés hatása. A háztartási energia ára 62,1 százalékkal megugrott. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121, az elektromos energiáé 28,9 százalékkal nőtt. A palackos gáz ára 45, a tűzifáé 43,8 százalékkal emelkedett.
A második legdurvább drágulást az élelmiszereknél mérte a KSH: 35,2 százalékos. Ez azért nem okozhatott meglepetést, mert ezt, sőt, ennél még komolyabb áremelkedést érzünk a bőrünkön mindannyian, akik ma Magyarországon élünk, s ennél brutálisabb élelmiszer-inflációt jeleznek a portálok által közzétett különféle saját próbavásárlások (a Hírklikké például itt található). A kategórián belül olyan alapvető termékek ára nőtt meg az átlagot jóval meghaladó mértékben, mint a kenyér (76,2 százalék), a sajt (68 százalék), a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém (66,3 százalék), a margarin (61,2 százalék), a száraztészta (60,2 százalék) és a tojás (53,7 százalék).
Ahogy már említettük: érdekes változás a korábbiakhoz képest, hogy elkezdett nyílni az általános és a nyugdíjas infláció közötti olló. Szeptemberben ugyanis már a KSH is azt mutatta ki, hogy a speciális, nyugdíjas kosár alapján számított nyugdíjas infláció dinamikusabban romlott, mint az általános mutató. Az utóbbi 20,1, az előbbi 21,9 százalékos volt. Miután az év hátralévő három hónapjában az elemzők – élükön az MNB-vel – is arra számítanak, hogy nem fog mérséklődni a havi dinamika, ezért egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a nyugdíjasok ismét rosszul járnak. Mint a napokban mi is megírtuk, a kormány – törvényi kötelezettségének eleget téve – kénytelen-kelletlen lépett: novembertől visszamenőleg 4,5 százalékkal emelik a nyugdíjakat és nyugdíjszerű ellátásokat. Ezzel pedig – az év eleji normál, majd nyári kiigazító emeléssel – a nyugdíjemelés az idén összesen 13,4 százalékos lesz. Nem kell nagy jóstehetség annak kijelentéséhez, hogy ezzel nem sikerül megőrizni a nyugdíjak reálértékét (ami pedig törvényben lefektetett kötelezettsége a mindenkori kormánynak). Furcsa módon – a többi között – a Magyar Nemzeti Banknak is köszönhető, hogy ilyen „bátran” ki merjük ezt jelenteni. Ugyanis még maga a jegybank is – a legutóbbi inflációs jelentésében – az emelésnél magasabb inflációt (13,5-14,5 százalékos) inflációt vár 2022-re.
