„Romlottak a magyar viszonyok”
„Ha újraolvassuk az Európai Parlament 2013-as határozatát Magyarországról, akkor azt kell megállapítani, hogy azóta csak romlottak a magyar viszonyok”. Erre mutat rá a Le Monde-nak adott hosszú interjújában Laurent Pech, aki a magyar és a lengyel jogállam helyzetével foglalkozik a londoni Middlesex Egyetemen – írja a beszélgetést szemléző Népszava.
Mint mondja, mindkét rendszer azzal kezdte, hogy megszállta a közmédiát. Ez ahhoz kellett, hogy meg lehessen győzni az embereket: elengedhetetlen az igazságügy reformja. A cél az volt, hogy ellenőrzés alá vonják a Legfelsőbb, illetve Alkotmánybíróságot. Formálisan nézve, Orbán Viktor legálisan hajtotta végre az autokrata forradalmat, hiszen átírta hozzá az alaptörvényt. A lengyeleknél viszont nem volt meg a szükséges többség, azért jó párszor megszegték az alkotmányt.
De ha mindez már megvan, akkor hozzá lehet látni a még megmaradt független intézmények lebontásához, illetve a választási törvény módosításához. Orbán ugyanakkor megelégedett azzal, hogy a kezében van az Alkotmánybíróság, a Kúria és a Legfőbb Ügyészség, mert ez is elég, ha bármi veszély fenyegetné pártját, illetve a barátait. Ily módon azonban az alacsonyabb szintű bíróságok idáig viszonylag függetlenek maradtak. A lengyeleknél viszont már nem így áll a dolog. Magyarországon egyébként az illiberális demokrácia nem más, mint ködfüggöny, ami a rendszer tekintélyelvű és kleptokratikus jellegének leplezésére szolgál.
Amit csinálnak, azt Kim Lane Scheppele, princeton-i alkotmányjogász a jog frankenstenizálásának nevezi. Vagyis, hogy más országokból összegyűjtik a lehető legrosszabb példákat, és azokból utána különleges jogi szörnyet gyúrnak össze. A Bizottság a magyarok miatt többször is az Európai Bírósághoz fordult, és nyert is, ám nem tudta lefékezni az autoriter folyamatot. Ebben hátráltatta, hogy a rezsim meglehetősen körmönfontan jár el. Ugyanakkor igaz, hogy a 7-es paragrafus alkalmazása nem sok sikerrel kecsegtet a végcél szempontjából, de arra azért jó, hogy rendszeresen magyarázkodásra kényszerítse Budapestet és Varsót. Viszont nagyon is eredményesek lehetnek az EB elé vitt ügyek.
A szakember ugyanakkor nem bízik abban, hogy túlságosan sikeres lesz a készülő új jogállami mechanizmus. Úgy véli, hogy a megoldásnak az adott országok polgáraitól kell kiindulnia. Strasbourg segíthet valamicskét, de egy tanulmány nemrégiben kimutatta, hogy Magyarország az unió legrosszabb tagállama, amennyiben az eltelt évtizedben nem hajtotta végre az Emberi Jogi Bíróság határozatainak 74 százalékát. Azon kívül az is látszik, hogy újabban még Franciaország is szívesen bújik Brüsszel mögé, pedig lehetne sokkal határozottabb a jogállam ügyében.
