Romsics Ignác: sokan hittük, hogy a Fidesz békejobbot nyújt politikai ellenfeleinek
Sokan hittük, hogy 2010-es, s ha nem, akkor 2014-es, de legkésőbb 2018-as választási győzelme után a Fidesz szakítani fog a polgárháborús logikával, s a modern magyar történelem hagyományait követve, békejobbot nyújt politikai ellenfeleinek – írja Romsics Ignác történész a Népszava hétvégi mellékletében megjelent dolgozatában.
A szerző szerint ebből azonban semmi sem lett. Mint írja, éppen ellenkezőleg, az emlékezet- és identitáspolitikai kiszorítósdi különböző színtereken, de változatlan intenzitással folytatódott. Sőt, 2018-at követően, minden korábbinál durvább formákat öltött „a kultúrharc”.
Úgy véli, ennek bevallott célja a felvilágosodás eszmerendszerében gyökerező polgári radikális, liberális demokrata, szociáldemokrata, népi baloldali, sőt bizonyos mértékig a liberális és demokratikus kisgazda hagyományvilág háttérbe szorítása, s egyben a felvilágosodás szekularizált ideológiáját részben vagy egészben elvető jobboldali, konzervatív és vallásos irányzatok új életre keltése, valamint ezek emblematikus alakjainak előtérbe állítása és példaképpé emelése volt.
Idézi Boross Péter „egyik lefegyverzően őszinte” 2018-as nyilatkozatát: „Elmélyült, bölcs, okos, mérlegelő, fokozatokat is tisztelő módon kellene kedvezőbb helyzetbe hozni az egyetemi katedrák elosztásánál, a filmkészítésnél, a színházak élén és a szellemi szféra által érintett területeken azokat, akik méltók, akik képviselik azt az irányt, amelyet a politikai felfogásrend mára dominánssá tett Magyarországon, és ezt átvetítik a kultúra és a tudomány egész területére.”
Romsics szerint ennek jegyében következett be az akadémiai intézetek kormányzati ellenőrzés alá helyezése 2019-ben, a Színház- és Filmművészeti Főiskola elfoglalása 2020-ban, s az egyetemek politikai szempontok alapján végrehajtott „privatizálása” 2021-ben.
A teljes írás ide kattintva olvasható.
