Sándor Zsuzsa: nem a kegyelmi törvénnyel van probléma, hanem azokkal, akik használják

Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, a botrányt az váltotta ki, hogy kiderült, az államfő kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyerekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, akit a bíróság kényszerítésért jogerősen három év négy hónap börtönre ítélte. A férfi az egyik gyermekáldozat nevében írt meg egy vallomást, ami arról szólt, hogy az igazgató elleni vádak kitalációk, vallomását a sértett visszavonja. Miután az eset napvilágra került, Novák Katalin lemondott, majd Varga Judit volt igazságügyi miniszter – aki ellenjegyezte az elnöki kegyelmet – távozott a közéletből. A miniszterelnök pedig bejelentette, hogy alkotmánymódosítást kezdeményez. Eszerint „az Alaptörvény 9. cikke a következő (8) bekezdéssel egészül ki: (8) A köztársasági elnök a (4) bekezdés g) pontjában foglalt egyéni kegyelmezési jogát a kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén nem gyakorolhatja.”

Ha megszavazzák, ez már a tizenharmadik változtatás lesz a gránitszilárdságú Alaptörvényen. A módosító javaslatra több jogtudós is felkapta a fejét, köztük volt Sándor Zsuzsa is, aki a Fővárosi Törvényszék bírájaként is dolgozott és korábban cikket írt erről. 

Szerinte nagyon sok problémát fog okozni, ha a miniszterelnök javaslata úgy, ahogy van, átmegy a parlamenten. Mint mondta, nem arról van szó, hogy a kegyelmi törvénnyel van-e probléma, ráadásul alapvetően nincs. A gondot az jelenti, hogy olyan tisztességes, morális embert kellene köztársasági elnöknek választani, aki fel tudja mérni, milyen ügyben lehet és mikor nem szabad kegyelmet gyakorolni. Sándor Zsuzsa szerint semmi értelme a kegyelmi jogot korlátozni. „Mert a kegyelmi jog egy diszkrecionális jog, amely talán már évezredek óta így létezik, és nem gondolom azt, hogy a kormánynak, illetve végső soron a parlamentnek, ezt korlátoznia kell. Mert ezzel csak felbontja azt az elvileg létező hatalmi ágak között lévő megosztást, amihez hozzá tartozik, hogy a köztársasági elnöknek diszkrecionális joga a kegyelmi jog.”

Sándor Zsuzsa úgy látja, teljesen abszurd dolog a sértett életkorától függővé tenni azt, hogy adható-e egy ügyben kegyelem vagy nem. A sértettek sérelmére elkövetett pedofil bűncselekmény nem a legtipikusabb, mert leginkább annál kisebb jelentőségű, kisebb súlyú bűncselekmények áldozatai a sértettek. Mint például egy tartási kötelezettség elmulasztása, egy kiskorú veszélyeztetése. „Általában ezek a tipikus elkövetések, és amennyire tudjuk, gyakoribbak is. Azt tudjuk, hogy látencia van a pedofil bűncselekményekben, mert azt viszont nem tudjuk, valójában mennyi van.”

A módosító javaslat okozta anomáliákra példaként említette a volt bíró azt a szituációt, amikor az elvált apát börtönbe csukják, miután nem fizette a gyerektartást. Csakhogy az anya, aki neveli a gyerekeket, nagyon beteg lesz, esetleg meghal, vagy valami egész katasztrofális változás történik a maradék család életében. Ha ilyen helyzetben az apa nem kaphat kegyelmet, akkor a gyerekek ellátatlanul, felügyelet nélkül maradnak, vagy valamiféle állami gondozási rendszerbe kerülnek. „A kegyelem arra való, hogy amikor az ítélet után olyan változás történik, mondjuk egy család vagy az elkövető életében, akkor kiengedhessék a börtönből.” Tehát olyan helyzet áll elő, amit a bíró az ítéletnél nem vehetett még figyelembe.

Szükségesnek tartja, hogy a kegyelmi döntések indokai nyilvánossá váljanak? – kérdeztük Sándor Zsuzsát. „Ebben nem vagyok biztos. Tudom, ezen most folyik a vita, de szerintem egy kegyelmi jog gyakorlásánál vannak a kegyelmet kapó személyhez kötött nagyon-nagyon személyes dolgok, amiket nem biztos, hogy nyilvánosságra kell hozni. Például, amikor az elítélt a börtönben halálos beteg lesz. Ilyenkor is az a lényeg, hogy annak, aki fel van hatalmazva arra, hogy kegyelmezzen, legyen morális mércéje” – felelte. Majd azzal folytatta, ha igazi demokrácia lenne Magyarországon, akkor nem lenne feltétlenül indokolt, hogy indokolnia kelljen a köztársasági elnöknek a kegyelmi döntését. De nem tartja ördögtől valónak azt sem, ha olyan a szabályozás, hogy a nagyon érzékeny személyes adatok kivételével az államfő megindokolja a döntését.

Megkérdeztük azt is, lát-e lehetőséget arra, hogy figyelembe vegyék az ellenérveit? Sándor Zsuzsa szerint itt egyáltalán nem számítanak a jogi érvek, a politika dönt. Ha Orbán Viktor úgy látja, hogy ennek így kell lennie, akkor a 135 nagyon bátor ember megszavaz egy jogi nonszenszt. Nagyon sok példa van arra, hogy a kormánypárti többséget a jogalkotási rendszerben, a parlamentben sosem befolyásolják a jogi érvek. Itt úgy megy a jogalkotás, hogy egy éjszaka alatt kitalálnak jogszabályokat, de úgy, hogy semmiféle kohézió nincs a különböző jogszabályok között – mutatott rá a helyzetre a volt bíró. 

Ez így van a kegyelemnél is – vélte Sándor Zsuzsa. A kiskorúságot ugyanis másképp szabályozza a Polgári Törvénykönyv (Ptk) és a Büntető Törvénykönyv (Btk) is. Ez önmagában nem baj, de ha belenyúlnak úgy az Alaptörvénybe, hogy a kiskorú sértett esetében nincs lehetőség kegyelmet adni, akkor mindazon kívül, amit eddig elmondott, felmerül a kérdés, hogy akkor melyik szabályozás az irányadó. A Ptk-ban kétféle kiskorú van: a teljesen cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes. Nem ugyanaz a kategória egy polgári szerződés esetében. A Btk viszont nem is használja ezt a kifejezést, definíciót, hogy kiskorú, hanem fiatalkorúról beszél. Ugyanakkor bizonyos bűncselekménynél számít az, hogy a fiatalkoron belül hány éves akár az elkövető, akár a sértett. Tehát az egy-egy konkrét bűncselekménytől függ – sorolta a bírónő. 

„Ha azt mondaná ez a módosítás egyszerűen, hogy kiskorú, akkor azt hiszem, hogy sok száz gyakorló jogász széttárná a kezét, hogy na, de most akkor kire, mire gondol a szerző? Mert nincs egyértelműen definiálva. Ezért írtam, hogy Orbán hályogkovács módjára vágott bele ebbe az ötletbe, és nagyon remélem, hogy nem fogja végigvinni. Nem azért, mert a jogászok ezt mondják, hanem azért, mert kell, hogy legyen valaki, aki észhez téríti, hiszen így ebből csak egy iszonyú nagy katyvasz lenne” – fogalmazott Sándor Zsuzsa.