Schiffer András szerint kínzás, amit Őrsi Gergellyel tesznek
Schiffer András szerint a következmények alkalmazása önmagában helyes, de csak akkor beszélhetünk jogállami elszámoltatásról, ha az következetesen, mindenkire azonos mércével és az ártatlanság vélelmének tiszteletben tartásával történik. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában az ügyvéd és volt politikus a „következmények nélküli korszak” Magyar Péter által meghirdetett végét, a letartóztatások gyakorlatát, a nyomozások nyilvánosságát és a mentelmi jog jelentőségét is részletesen értékelte.
A következmények alkalmazása természetesen helyes
Schiffer András szerint Magyar Péter azon kijelentése, hogy Magyarországon véget ért a következmények nélküli kormányzás korszaka, csak megfelelő jogállami keretek között értelmezhető. Mint mondta, a következmények érvényesítése önmagában üdvözlendő, de az alapvető kérdés az, hogy „a hatalom saját magával szemben ezt mennyire alkalmazza”. Példaként a Volánbusz és a Diákhitel Központ ügyeit említette, és azt mondta: akkor lehet nyugodt, ha az esetleges jogsértések vizsgálata azokat is eléri, akik korábban vagy jelenleg is hatalmi pozícióban vannak.
A Magyar Péter korábbi életútjáról tett kijelentését is pontosította. Schiffer elmondta, hogy azt még a választási kampány előtt fogalmazta meg, és továbbra is fenntartja: szerinte Magyar Péter országos politikába lépése előtt nem tudott olyan szakmai vagy közéleti teljesítményt felmutatni, amelyet például Márki-Zay Péter esetében meg lehetett nevezni. Orbán Viktor esetében pedig azt tartja fontosnak, hogy első miniszterelnöki szerepvállalása előtt nyolc évet töltött a parlamentben, és 1989. június 16-án, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén olyan beszédet mondott, amely komoly politikai visszhangot váltott ki.
Schiffer ugyanakkor hangsúlyozta: a törvénysértéseknek természetesen lehetnek és kell is, hogy legyenek következményei. A probléma szerinte akkor kezdődik, ha ezek a következmények szelektíven érvényesülnek. „Ha nincsenek meg a jogállami keretek, illetve szelektálnak aszerint, hogy az egyes tanúként vagy gyanúsítottként szóba jöhető személyek hatalombirtokosok-e ma vagy sem, akkor nem jogállami következmények levonásáról, hanem nettó bosszúállásról tudunk csak beszélni” – fogalmazott.
Az előzetes letartóztatás nem lehet előrehozott büntetés
A beszélgetés egyik legélesebb pontján Schiffer a letartóztatások és az előállítások gyakorlatát bírálta. Az Őrsi Gergelyt és más politikai, illetve állami szereplőket érintő ügyek kapcsán kijelentette, hogy korábban is tiltakozott az ellen, amikor hónapokon keresztül tartottak fogva közszereplőket. Hangsúlyozta, hogy nem ismeri az egyes büntetőeljárások minden részletét, ezért az érintettek bűnösségéről nem kíván véleményt mondani.
Szerinte azonban ettől függetlenül alapvető jogállami kérdés, milyen körülmények között alkalmazzák a letartóztatást. „A jogállam attól különbözik a rendőrállamtól, hogy az előzetes letartóztatás nem lehet előrehozott büntetés” – mondta. Különösen kifogásolta, amikor minisztériumi tisztviselőket vagy más, nem közszereplő személyeket kamerák előtt, vezetőszáron kísérnek el.
Schiffer szerint az emberi méltóság és a személyiségi jogok védelme, valamint a bűnüldözési érdek közötti határokat világosabban kellene szabályozni. Úgy véli, a rendszerváltás óta adósság, hogy nincs átfogó törvényi szabályozás arról, az igazságszolgáltatás különböző szakaszaiban mikor és milyen információk tartoznak a nyilvánosságra. Szerinte ennek hiánya lehetővé teszi, hogy politikai szándékoktól függően egyes sajtótermékek hozzáférjenek nyomozati anyagokhoz, mások pedig ne.
A mentelmi jog eltörlése a jogállami intézmények rombolása
A műsor végén a mentelmi jogról is határozott álláspontot fogalmazott meg. Schiffer nem ért egyet annak eltörlésével, és hangsúlyozta, hogy az intézmény történetileg éppen azért alakult ki, hogy a parlamenti képviselők politikai véleményük miatt ne legyenek kiszolgáltatva az államhatalomnak.
Felidézte, hogy a rendszerváltás után a mentelmi jog szabályait több lépésben igyekeztek jogállami keretek közé helyezni, és kétharmados szabályozással biztosították a rendszer stabilitását. Szerinte ugyanakkor az utóbbi időszakban a mentelmi jogról szóló parlamenti döntések egyre inkább politikai természetűvé váltak.
„Amikor az ártatlanság vélelme semmit nem ér, akkor amikor a mentelmi jog felfüggesztéséről a pillanatnyi politikai érdekek, illetve miniszterelnök úr pillanatnyi szeszélye szerint szavaznak, akkor igen, abba az irányba megyünk, ahogyan a mentelmi jogot az államszocialista parlament kezelte” – mondta Schiffer, aki szerint a mentelmi jog eltörlése, akár a kormányfőtől, akár a Mi Hazánktól érkező kezdeményezésként, „egészen felfoghatatlan rombolása a jogállami intézményeknek”.
