Volánbusz: milliárdos üzletek és súlyos állítások a volt fideszes miniszterről

Két külön ügy, közös szereplők

Galgóczy hangsúlyozta, hogy a közvélemény által gyakran egyetlen Volánbusz-ügyként kezelt történet valójában két külön eljárásból áll. A 2021-ben indult nyomozásban a Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt vizsgálódik, míg a 2026 májusában indult eljárás vesztegetés miatt folyik a Központi Nyomozó Főügyészségen. Az előbbiben Galgóczy nem tett tanúvallomást, ugyanakkor saját kutatásai során számos, az ügyhöz kapcsolódó iratot és tanúvallomást ismert meg.

A két eljárásban átfedés is van: Szivek Norbert és Jellinek Dániel mindkettőben érintett. A műsorban elhangzott, hogy szeptember közepén őrizetbe vették őket a vesztegetési ügyben, miközben a 2021-es eljárásban korábban már gyanúsítottként szerepeltek. Galgóczy szerint a nyomozóhatóság a Volánbusz-ügyekben az elmúlt öt évben professzionális munkát végzett, azt azonban nem tartja egyértelműnek, miért kellett éveket várni arra, hogy a gyanúsítások megtörténjenek.

Több milliárdos vagyoni hátrányt állít

A hűtlen kezeléses ügyet Galgóczy négy részre bontotta. Az egyikben 85 használt autóbusz esetében a Volánbusz lemondott egy mintegy 1,3 milliárd forintos bónusz lehetőségéről, majd a járműveket egy Szivek Norberthez köthető cég vásárolta meg 235 millió forintért. Egy másik ügyben mintegy kétmilliárd forintos karbantartási szerződésről beszélt, amelynek kedvezményezettje szerinte nem rendelkezett a megfelelő műszaki és személyi feltételekkel.

A legsúlyosabbnak nevezett ügyben 250 használt autóbuszt vásárolt fel egy, Szivek Norbert szervezetéhez köthető cég, majd a Volánbusz több mint 30 hónapon keresztül mintegy 6,3 milliárd forintért bérelte vissza a járműveket. Galgóczy számítása szerint ebben az ügyletben körülbelül 5,9 milliárd forintos vagyoni hátrány keletkezett. A negyedik elemként egy ingatlanügyletet ismertetett, amelyben állítása szerint egy 700 millió forintért megvásárolt ingatlant rövid időn belül 1,3 milliárd forintért értékesítettek.

A másik ügycsoportban Galgóczy egy állítólagos, rendszeresen fizetett korrupciós pénzről beszélt. Állítása szerint 2015-ben egy új Volánbusz-vezérigazgató szembesült azzal, hogy egy alvállalkozó jelentős összegű készpénzt vitt a céghez. Galgóczy szerint az alvállalkozó korábban havi 115 millió forintot fizetett, majd Seszták Miklós akkori miniszter tudomására jutva az összeg 125 millió forintra emelkedett. Azt állította, hogy a pénzfizetés 2015 júniusától 2018 augusztusáig tartott, és szerinte erre bizonyítékok állnak rendelkezésre.

Seszták tagadja az érintettséget

Seszták Miklós a műsorban ismertetett korábbi nyilatkozatában kategorikusan tagadta, hogy a Volánbusz-ügyben érintett lenne, illetve hogy korrupciós pénzt fogadott volna el. A Galgóczyval kapcsolatos állításokat egy korábbi konfliktussal hozta összefüggésbe, és azt mondta, hogy kész bármilyen vizsgálat elé állni.

Galgóczy ezzel szemben azt állította, hogy a volt miniszterrel kapcsolatos vallomása és a Volánbusz-ügyben feltárt események nem személyes konfliktusból fakadnak. Elmondása szerint 2026 májusában tette meg feljelentését, és a rendelkezésére álló információk alapján Seszták Miklós felé mutatnak a vesztegetési ügy szálai. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a két ügycsoportot külön kell kezelni, és a büntetőjogi felelősséget a nyomozásnak és az igazságszolgáltatásnak kell megállapítania.

A műsorban szóba került az elszámoltatás kérdése és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal szerepe is. Galgóczy szerint az új intézmény szakmai háttere megfelelő lehet ahhoz, hogy a feltárt ügyek érdemi eljárásokban folytatódjanak. A Volánbusz-ügyekről ugyanakkor azt mondta: szerinte ezek nem politikai színezetű ügyek, hanem konkrét büntetőjogi kérdéseket felvető esetek, amelyekben a bizonyítékok alapján kell eljárni.