Új hivatal, régi probléma: honnan lesz elég képzett nyomozó és jogász?

Komoly szakembergárdára lesz szükség

A beszélgetésben elhangzott, hogy az új hivatalnak várhatóan jelentős mennyiségű munkája lesz, ugyanakkor kérdéses, hogy rendelkezésére állnak-e ehhez a megfelelő személyi és szakmai feltételek. A szervezetnek jogászokra, nyomozókra, pénzügyi nyomozókra és más szakértőkre is szüksége lesz ahhoz, hogy az ügyeket eredményesen fel tudja deríteni, majd a vádat is megfelelően képviselni tudja.

Magyar György szerint éppen ezért nemcsak az a kérdés, hogy milyen ügyeket választ ki és von magához a hivatal, hanem az is, hogy milyen szakemberekkel tud dolgozni. Laczó Adrienn pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy komoly problémát jelenthet az infrastrukturális és szakmai háttér hiánya. Mint mondta, az új szervezet létrehozásával a hatáskörök is átrendeződnek, miközben egyelőre nem látható pontosan, hogyan működik majd a gyakorlatban az együttműködés a többi nyomozóhatósággal és az ügyészséggel.

Hatáskörök és személyi feltételek

A műsorban az is szóba került, hogy a bűncselekmények a gyakorlatban nem mindig illeszthetők egyetlen hatóság hatáskörébe. Előfordulhat, hogy egy összetett ügy egyik része az új hivatalhoz, más része pedig más szervezethez tartozik. Magyar György szerint ezért különösen fontos lenne az ügyészség és a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetésének együttműködése.

Vicsek Ferenc a hivatal létrehozásának indokoltságát nem vitatta, ugyanakkor úgy vélte, hogy a szervezet felépítése és működése komoly kihívásokat tartogat. A beszélgetésben felidézte Unger Anna megnyilvánulását is, amelyben a hivatal elnöke arról beszélt, hogy a jogerős ítéletekre akár hat évet is várni kell. Magyar György szerint ez a büntetőeljárások tapasztalatai alapján önmagában nem túlzó állítás: „hat éven belül ne tessenek várni jogerős ítéleteket” – idézte fel, hozzátéve, hogy az ilyen ügyekben az eljárások időigényével számolni kell.

Magyar György ugyanakkor jogászként azt is hangsúlyozta, hogy a hivatalt létrehozó jogszabály szerinte nincs megfelelően kidolgozva. Úgy látja, túl sok fontos kérdést hagy a szervezeti és működési szabályzatra, miközben magának az új szervezetnek a felépítése is komoly vezetői és szakmai tapasztalatot igényel. Szerinte Unger Anna víziója érthető, de egy még nem létező szervezet gyakorlati felépítéséhez büntetőeljárási és szervezetvezetési tapasztalatra is szükség lenne.

Türelem kell, de a jogszabályokon is változtatni kell

A beszélgetés egyik visszatérő eleme a türelem szükségessége volt. A résztvevők szerint egy új intézmény működésének kialakítása nem történhet egyik napról a másikra, különösen úgy, hogy közben szakemberhiánnyal is küzd az igazságszolgáltatás több területe. A műsorban elhangzott az is, hogy az új hivatalnak nem lehet egyszerűen ugyanazokat az embereket másik szervezetbe áthelyezni, hiszen a meglévő nyomozó- és ügyészi szerveknél is szükség van a tapasztalt szakemberekre.

Laczó Adrienn szerint mindez az átgondolt jogalkotás fontosságára is rámutat. Úgy fogalmazott, hogy az új hivatal létrehozása „iskolapéldája a sürgős jogalkotásnak”, miközben több fontos pozíció betöltése még hátra van. A pályázat eredménytelensége miatt új eljárásra van szükség, ami szerinte tovább növeli az utolérési kényszert.

A résztvevők abban egyetértettek, hogy a változás iránti társadalmi igény mellett szakmai tapasztalatra is szükség van. Magyar György szerint egy működő jogállam és az elszámoltatás nem képzelhető el működő ügyészség nélkül, ugyanakkor a megfelelő szakemberek biztosítása komoly feladat. Vicsek Ferenc ehhez azt tette hozzá, hogy az új irányításhoz a korábban megszerzett, ideológiamentesen alkalmazható szakmai tapasztalatokra is szükség lehet.