Ismét Toroczkai Lászlót választották a Mi Hazánk elnökévé
Ismét Toroczkai Lászlót választotta a párt elnökévé a Mi Hazánk Mozgalom szombati kongresszusa - hangzott el a budapesti tanácskozást követő sajtótájékoztatón.
Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom újraválasztott elnöke, parlamenti frakcióvezetője sajtótájékoztatót tart a párt tisztújító kongresszusa után Budapesten, a Hotel Bara rendezvénytermében 2026. szeptember 26-án. Mögötte balról jobbra: Dúró Dóra, a párt újraválasztott elnökhelyettese, országgyűlési képviselője, Dócs Dávid újraválasztott alelnök, országgyűlési képviselő, Apáti István újraválasztott alelnök, parlamenti frakcióvezető-helyettes, Tóth Máté alelnök, Pakusza Zoltán újraválasztott alelnök, Balogh Csaba, az elnökség tagja és Novák Előd, a párt újraválasztott alelnöke, parlamenti frakcióvezető-helyettes. MTI/Lakatos Péter
A szervezetet annak 2018-as alakulása óta irányító politikus egyetlen jelöltként indult a tisztségért. Ismét az elnökség tagja lett Apáti István, Dócs Dávid, Dúró Dóra, Novák Előd és Pakusza Zoltán. Új tagként került a két fővel kibővített testületbe Balog Csaba és Tóth Máté.
Toroczkai László a sajtótájékoztatón elmondta: kongresszusukon azt hirdették meg, hogy "át kell venni az ellenzéki oldalon a vezető szerepet".
Hangsúlyozta: érzékelik az új politikai helyzetet, amely azáltal alakult ki, hogy mindössze három politikai erő foglal helyet az Országgyűlésben, a volt és a jelenlegi kormánypárt, valamint a "minden korábbi kormányzási és kormányzati hibától mentes" Mi Hazánk Mozgalom.
Toroczkai László közölte: hétfőn hozzák nyilvánosságra, hogy két egymással összeférhetetlen tisztsége, azaz a pártalelnökség és médiatanácsi tagsága közül melyikről mond le az NMHH döntéshozó szervébe az Országgyűlés által kedden beválasztott Tóth Máté.
Az MTI kérdésére úgy nyilatkozott: formális döntés még nem születhetett a kérdésben, hiszen csak a szombat délutáni tiztságviselő-választás eredménye alapján állt elő az összeférhetetlenség.
A politikus a hírügynökség kérdésére azt is elmondta: a kongresszus nem fogadta el végül azt a kezdeményezést, hogy bővítsék kettőről négy évre az elnök és az elnökség mandátumának hosszát.
