Síklaki István: egy kis, nyomorult autokrácia mindig nagyon szeret katonásdit játszani

A kormány magasabb ösztöndíjat és ingyenes étkezést biztosít a honvédelmi iskolákban, azaz a honvédelemi tárca irányítása alá tartozó köznevelési és szakképző intézményekben tanulóknak. Az erről szóló kormányrendelet a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg. Síklaki István szerint nem olyan egyszerű kérdés, hogy mi indokolja a honvédelmi iskolák kivételezett helyzetét. Azt ugyanis látjuk, hogy a militáris gondolkodás felé próbálják befolyásolni a közvéleményt. Erre mutat az egész fegyverkezési „cirkusz” is. A szociálpszichológus úgy gondolja, az autokrácia természetéből fakad, hogyha valami baj van, akkor a hatalom valamiképpen az effajta kommunikáció és programok felé fordul. Hozzátette, azt sem tartaná meglepőnek, ha egyszer csak előállnának a kötelező sorkatonaság visszaállításával. 

Korábban a honvédség és a szaktárca tervei között az szerepelt, hogy 2030-ig tíz honvéd középiskola és kollégium működjön Magyarországon. Síklaki István szerint nyilvánvalóan nem lenne szükség ennyire, de ennek megint csak szimbolikus propaganda értéke van. Fenntartásuk nem kíván olyan borzasztó nagy pénzeket, mint amennyit egyebekre „eltapsolnak”. Racionális magyarázata viszonylag kevés van. Annyi elvileg lehetne, hogy azért a NATO-tagsággal járnak kötelezettségek, amiket mi hagyományosan nem teljesítünk. Éppenséggel ezzel lehetne indokolni, csak nem indokolják vele, mert akkor a NATO mellett fejtenének ki propagandát, és az nem céljuk. A szociálpszichológus úgy fogalmazott, a kis nyomorult autokrácia egész egyszerűen mindig nagyon szeret katonásdit játszani. Orbán személyiségéhez meg amúgy is közel áll a katonásdi.

Felvetettük, hogy éppen Orbán volt, aki 2021-ben azt mondta, a „gyermek egy közjószág is azon kívül, hogy saját személyes boldogsága minden szülőnek, egy érték”, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter pedig azt hangoztatta: „a fiatalok egyre nagyobb számban mondanak igent a haza szolgálatára és mi ezt az elkötelezettséget támogatni akarjuk. Az ország védelméhez nemcsak modern eszközökre, hanem jól felkészült és helyes erkölcsi alapállású és hazafias szemléletű fiatalokra van szükség”.  Meg is kérdeztük a szakembertől, valójában mi állhat ezen indokok mögött? Síklaki István szerint a propagandán kívül elképzelhető – bár szerinte irreális –, hogy ki kell nevelni egy olyan „köztársasági gárdát”, amilyen Oroszországban meg Iránban van, és ami tulajdonképpen az egykori ÁVH-nak egy új változata. A hagyományos rendőrségre Pintér Sándor belügyminiszter miatt ugyan valamennyire még lehet számítani, de alapjában véve, az egész elég ramaty állapotban lévő társaság, amely egy csomó közfeladatot is ellát. A TEK pedig egy kicsit kicsi. Így el tudja képzelni, hogy egy ilyen kvázi „köztársasági hadsereg” kiépítése szerepel a távlatos elképzelések között, de ezt nem tudja. 

A szociológus szerint elképzelhető, hogy a szegényebb családok gyerekeit akarják elsősorban elérni, bevonni a katonásdiba. Hisz' a törökök is ezt csinálták a janicsárokkal. De akkor az a kérdés, hogy a társadalom észre sem veszi, vagy csak némán tűri, hogy a saját gyerekeivel szúr ki? Síklaki István úgy látja, a társadalom eléggé passzív és szétesett, nem nagyon lehet kiszámítani mire, és hogyan fog reagálni. Az olyan elit, amelyik a magyar nyomorban még megengedheti magának, az nagyon igyekszik azon, hogy normális helyen neveljék és oktassák a gyermekeiket, a tömeg pedig úgysem számít. Ez eddig is így volt. 

Mindehhez még annyit tartozik, hogy a következő, 2023/2024. tanévtől új „honvédelem” tantárgy próbaoktatása kezdődik, az ország 120 iskolájában. Ahhoz kapcsolódóan pedig szabadidős lőgyakorlat indul 210 gyereknek, akik kizárólag emberi élet kioltására nem alkalmas légfegyverekkel gyakorolhatnának, felnőtt felügyelete mellett. A tantárgyat a szabad órakeret terhére, választható tantárgyként a Honvédelmi Minisztérium szorgalmazta. Az intézmények kiválasztásában a Belügyminisztérium, illetve a Kulturális és Innovációs Minisztérium is közreműködött. A próbaoktatást pedig a Honvédelmi Minisztérium szakemberekkel támogatja. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 5000 diák számára honvédelmi tábort kínált a nyári szünidőre. Magyarországon 2017 óta létezik Honvéd Kadét Program, és a tavaly őszi adatok szerint 121 középiskola csatlakozott hozzá. Ezekben összesen 7109 kadét tanult: közismereti képzésben 5123-an, szakképzésben 1671-en, míg honvéd kollégiumban 315-en. Egyébként a kadétok mintegy harmada lány. Van egy kormánypárti javaslat is, ami szerint már a 16 évesek is vadászhatnának kísérővel, sörétes-, vagy legfeljebb 0.22 kaliberű golyós vadászlőfegyverrel.  

Vagyis a magyar közoktatás egyre jobban militarizálódik. 

Az, hogy szeptembertől új tantárgyként megjelenjen az iskolákban a „honvédelem”, ellentmond a köznevelési törvénynek, de nincs is olyan személy, aki jogszerűen taníthatná. Az pedig maga a megtestesült cinizmus, hogy a magát békepártinak kikiáltó kormány az ifjúság körében kemény katonai felkészítést és háborús propagandát folytat – mondta a Hírklikknek Trencsényi László. Az egyetemi oktató, pedagógiai kutató, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke szerint ez a katonásdi játék a háborús hisztéria ébrentartására jó, amivel viszont a háborús vészhelyzetet lehet igazolni.  

Nem csak a honvédelem lehet új tantárgy szeptembertől az iskolákban, a státusztörvény rendelettervezetében belügyi ismeretekről, sőt, bizonyos körülmények között testnevelés tanításáról is szó van – emlékeztetett rá lapunkban Nahalka István oktatáskutató. Úgy vélte, a kormány szeretné, hogy minél több gyerek érdeklődjön a rendőrségi meg honvédelmi pálya iránt, mert úgy látszik, gondjai vannak a létszám biztosításával. Persze, elfedik vele a pedagógushiányt is, anélkül, hogy érdemi lépéseket tennének annak megoldására. Ugyanakkor az átalakulások eredményeként gyakorlatilag megszűnik Magyarországon a filozófia, és az etika oktatása. A NER militáns filozófiája pedig egyre jobban érvényesül.

Mindezt még fejeljük meg azzal, amit Gábor György vallásfilozófus az orbáni a „gyermek egy közjószág is” kitételről mondott a Hírklikknek: „Ha komolyan vesszük a demokráciát, akkor egy dolog biztos, mégpedig az, hogy a demokrácia fő célja a közjó, a közjón való munkálkodás. Az pedig freudi módon is árulkodó, hogy Orbán nem a közjót, hanem a közjószágot tételezi. Tehát az új nemzedék számára nem a közjón kell dolgozni, hanem őket, mint közjószágot – felhasználható és felhasználandó termékeket – kell kezelni.