Simon Gergely: jó, hogy van újrahasznosítás, de nem oldja meg a valós problémát
A nagy cégek inkább eldobható szemétbe csomagolják termékeiket, ráírják, hogy újrahasznosítható és rábízzák a társadalmakra, hogy csináljanak vele valamit. Eleve sokkal kevesebb PET palackot kellene használnunk, amit viszont használunk azt 100 százalékosan újra kéne hasznosítani, ehhez képest a Magyarországon évente legalább 1,5 milliárd használt PET palacknak csak kis töredékére, körülbelül 30-40 százalékára érvényes ez – mondta a Hírklikknek a Greenpeace vegyianyag-szakértője. Simon Gergelyt a január elsejétől tervezett, de hat hónappal elhalasztott visszaváltási rendszerrel kapcsolatban kérdeztük, miért jó az, ha az emberek visszaviszik a PET palackokat?
A töredékére kellene csökkenteni a mostani PET palack felhasználást, összhangban az Európai Unió hulladék hierarchiájával. Aszerint a legfontosabb lenne a hulladék megelőzése, azt követi az újra használat, tehát, hogy újra megtöltjük, és csak a harmadik helyen van a hulladék újra hasznosítása, azaz, amikor alapanyagként használjuk a hulladékot – magyarázta Simon Gergely. „Bár az igaz, hogy Magyarországon, elkeserítően alacsony, csak 30-40 százalékos a PET újrahasznosítási aránya, már az is nagy előrelépést jelent, ha bevezetnek egy kötelező visszaváltási díjat, amelynek várható eredménye, hogy nagymértékben, akár 90 százalékosra is nőhet ez az arány.”
A Greenpeace vegyianyag-szakértője már annak is örül, ha az emberek elmennek visszaváltani 50 forintért az alumínium dobozokat, PET palackokat, vagy üvegeket, de szerinte az lenne a legjobb, ha a visszaváltható üvegeket is elkezdenék használni, mert azoknak nagyon lecsökkent a mennyiségi aránya. „Sajnáljuk, hogy az új rendszerben nem próbálják meg ösztönözni az újratöltést, ami minden szempontból jobb lenne, csak az újrahasznosítás irányában van elmozdulás, de már az is előrelépés a mostani semmihez képest. Jó, hogy jött ez a rendszer, de lehetett volna sokkal jobb is.”
Miért okoz akkora gondot a PET? – kérdeztük a szakembertől. A polietilén-tereftalát csomagolóanyag nagyon tartós. Amikor azt vizsgáltuk, hogy kitől származik a szemét, akkor például a Szentendrei sziget aljánál a szemétszedésnél találtunk olyan épségben maradt, szinte érintetlen PET-palackos Margitszigeti Kristályvizet, amit jó 10 éve már nem is gyártanak. De jelenleg teljesen mindegy, hogy hol vizsgáljuk a palackokat, Indonéziában, Afrikában, Mexikóban, Amerikában, a Csendes óceáni szigeteken, vagy itthon, gyakorlatilag mindig ugyanazokhoz a nemzetközi márkákhoz köthető a szennyezés: a Coca Cola, Pepsi, Unilever, Nestlé és még pár nagy cégnek a termékei vannak mindenhol – sorolta Simon Gergely.
Szerinte ahelyett, hogy ezek a cégek újratölthető csomagolásban adnák a termékeiket inkább eldobható szemétbe csomagolják azokat, s ráírják, hogy újrahasznosítható – bár például a chipszes zacskók nem – és kiszervezik a társadalomnak, hogy tegyen vele valamit. A visszaváltási díjat azért vezetik be nálunk is, hogy legalább az eldobható csomagolás újra hasznosuljon is amit viszont Ausztriában, Horvátországban, Szlovákiában, illetve más északi és nyugat-európai országokban már korábban megtettek.
Létezik az a tévhit, hogy PET-palackokat nyugodtan el lehet égetni, mert nem lesz belőlük semmilyen káros anyag, ami a levegőbe jutna. De az égetés energetikailag óriási veszteség. Az, hogy nagy energiával a kőolajból polimert csinálunk, majd ahelyett, hogy újra hasznosítanánk, műanyagként csupán elégetjük, megint csak nagy energia használattal, a környezetszennyezés mellett nagyon sok pénzbe is kerül. Ez még az újra hasznosításnál – ami a hulladékhierarchia harmadik helyén szerepel – is rosszabb választás lenne.
Az lenne a cél, hogy minél kevesebb hulladék képződjön, inkább újratöltsünk és csak ezt kövesse az újrahasznosítás. Utóbbi önmagában bizonyos elemzések szerint jó, mert azt állítják, ahhoz, hogy az üvegeket újra töltsük, sok mosószerre van szükség és szállítani kell. De ahhoz, hogy egy PET palackból újra PET palackot csináljunk, jelenleg először is Németországba kell szállítani, mert ott van rá technológia, ugyanúgy mosni kell, és minden újra hasznosító üzem környékére elképesztő mennyiségű mikroműanyag-szennyezés jellemző. Komolyan terheli a környezetet és azt már tudni, hogyha a mikróműanyagok a szervezetünkbe jutnak, akkor károsíthatják az emberi szervezetet – fejtegette a vegyianyag-szakértő.
Majd hozzátette, január elsejét határozták meg a beváltási rendszer elindítására, amire a cégek kaptak fél évnyi türelmi időt. „Reméljük, hogy nem fog tovább késni. Bár arról is szó volt, hogy mostanra már a műanyag poharakat is betiltják, de az is késik. A rendszer indulásához nyilván vannak leküzdendő nehézségek, és javít Magyarország környezetvédelmén, de nem oldja meg a valós problémát, hogy nagyon sok eldobható terméket használunk. Ezért szeretnénk, ha olyan jogszabályi változások is lennének, amelyek hatékonyan ösztönöznék az újratöltést” – mondta Simon Gergely.
