Sinkó Eszter: jelenleg 2000 milliárd forint hiányzik az egészségügyből
Az Európai Unió országaiban átlagosan a GDP 7 százalékát fordítják egészségügyre, a magyar szám 4,7, ezért is örvendetes, hogy évről évre 500 milliárd forinttal többet fordítana egészségügyre a Tisza-kormány – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorban Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ programigazgatója.
Magyarországon GDP 4,5-4,7 százaléka jut egészségügyre. Hogy ez kevés-e vagy sok annak fényében, hogy az uniós tagállami átlagos közkiadás bő 7 százalék, Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ programigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, még Szlovákiában is majdnem 7 százalék ez az arányszám.
„Van hová fejlődni. Nem véletlen, hogy akkor, amikor a Tisza megjelentette a saját programját, az egészségügyet a zászlajára tűzve azt mondta, hogy minimum 500 milliárd forinttal emelni akarja a közkiadásokat, a következő évben még 500 milliárddal, és így tovább. Ez jó hír” – szögezte le.
Ez az 500 milliárd nagyon nagy összegnek tűnik, de ha az egészségügyi kiadásokat nézzük, egyes adatok szerint jelenleg 2000 milliárd forint hiányzik az egészségügyből. Ezt kommentálva elmondta: az idei esztendőben a GDP körülbelül 90 ezer milliárd forint lesz, az pedig, amit közkiadásból elköltünk egészségügyre, 3,5-4 ezer milliárd, ehhez képest kell nézni azt, amit el fogunk költeni.
„Szűken véve tehát a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök nélkül körülbelül 3 ezer milliárd forintot költünk egészségügyre. Ehhez képest ha hozzáadjuk az 500 milliárdot, azért az több mint 15 százalékos javulás lehetőségét nyújtja” – vetette össze az aktuális tényszámokkal a lehetséges növekményt.
A GDP-arányos EU-rangsorban ugyanúgy nem állunk jó helyen, mint az egészségben eltöltött évek számában, amire szintén van adat: drámainak tűnik, hogy Magyarországon 10 férfiból 4 nem éri meg a 65 évet, vagyis a nyugdíjkorhatárt. Ezt pontosítva megjegyezte:
idehaza a születéskor várható élettartam 77 év, a nőké körülbelül 80 év, a férfiaké 74 év. Az egészségben eltöltött életévek számában 62-64 között mozgunk.
Utóbbival elvileg elérjük az uniós átlagot, de Sinkó Eszter felhívta a figyelmet, hogy ez az adat önbevalláson alapul, ami azt jelenti, hogy „a magyar emberek egészségtudatossága esetleg máshol állhat, mint más országoké”. Ausztria hasonló adata viszont 60 év körül van.
A születéskor várható élettartamban ugyanakkor rosszul állunk, az több mint 4 évvel alacsonyabb, mint a nyugat-európai átlag.
