Sokmillió migráns kiutasítását tervezi Donald Trump

Az ilyen emberek számát megbízható felmérések mintegy 11-12 millióra teszik. Túlnyomórészt Mexikóból és más latin- és dél-amerikai országból származó migránsokról van szó, akik hazájuk politikai és gazdasági viszonyai – vagy egyszerűen a szegénység, a munkanélküliség – elől szöktek át a mexikói-amerikai határon. Egyébként voltak, vannak köztük európaiak és ázsiaiak is. Így például nem egyszer bukkantak módosabb oroszokra, akik elhagyni kívánt hazájukból Mexikóba repültek, majd onnan a nincstelen szegényekkel meneteltek tovább a határ felé. 

Trump egyik fő jelszava, hogy „Amerika az amerikaiaké” – ez pedig azt jelenti, hogy el kell távolítani azokat, akik jogtalanul tartózkodnak az ország területén. Erre már első elnöksége idején tett botrányos kísérleteket. Akkor a hatóságok a mexikói határon, vagy annak közelében – amerikai területen csaknem  4700 gyermeket szakítottak el erőszakkal szüleiktől. Megfelelő feljegyzések híján, több mint 1400-an közülük máig nem kerültek vissza a családjukhoz és feltehetően nem is fognak. 

Trump az illegálisok deportálásának nagy hívét, Tom Hamont tette meg „határ-cárrá”. A sajátos kinevezés azt is szolgálja, hogy ezt a nem-hivatalos magasabb tisztséget viselő embert a Szenátusnak nem kell jóváhagynia. Homan Trump első elnöksége alatt a Határ- és Vámőrség megbízott vezetője volt, az idén pedig a „Projekt 2025” című dokumentum egyik kidolgozója, amely Trump új kormányzatának terveit állította össze. A 62 éves hivatalnok csaknem egész pályáját a határőrségnél töltötte, járőrből lett főnök. Fellépése, eljárása olyan hírhedt volt, hogy a Szenátus 2018-ban, Trump határozott kívánsága ellenére, nem hagyta jóvá kinevezését a határőrség élére. Homan, amikor a héten híre ment új posztjának, annyit mondott a Fox Newsnak, Trump szócsövének, hogy mindent meg fog tenni a migráció kérdésének megoldásáért, hiszen „nemzetbiztonsági válságról” van szó. Célja, hogy az amerikai-mexikói határt januártól, Trump hivatalba lépésének napjától teljesen lezárja – ami persze gyakorlatilag lehetetlen. Trump idejében tovább épült a magas fal a déli határon, de távol áll a befejezéstől. Homan mellett az elnök jövendő helyettes stábfőnöke, Stephen Miller foglalkozik a deportálások kérdésével. Miller volt az egyébként, aki első elnöksége idején rábírta Trumpot: rendeljen el beutazási tilalmat bizonyos muszlim országok polgárai számára. A tilalmat utóbb feloldották, de Miller változatlanul a migránsok tömeges kiutasításának híve. 

Trump és emberei arra készülnek, hogy a hadsereg és rasszista polgárok csoportjainak támogatásával zárják el a határt. Az Operation Wetback emberei az ötvenes években több mint egy millió bevándorlót toloncoltak ki Mexikóba, köztük sok olyat, aki már régen megkapta az amerikai állampolgárságot. Homan elképzelései szerint a várható intézkedések akár 21 millió embert is érinthetnek, férfiakat, nőket és olyan gyerekeket is, akik már az Egyesült Államokban születtek. Az utóbbiak kiutasítását jelenleg törvény tiltja. 

A migráció Trump választási kampányának egyik legfontosabb kérdése volt, bár, mint utóbb kiderült, a legtöbb választó számára távolról sem ez volt a legfontosabb kérdés. A régi-új elnök politikája, hogy támogatja a bevándorlást az észak- és kelet-európai országokból, azaz olyanokból, amelyek lakossága túlnyomórészt fehér bőrű. Nem akar tudni ezzel szemben a dél-amerikaiakról, és olyan, saját kifejezése szerint „szarházi” országokról, mint Haiti és egyes afrikai államok. 

A jobboldali amerikai média tartósan azt állítja, hogy a távozó Joe Biden elnök gondatlansága miatt ért el rekord magasságot az illegális bevándorlás. Elhallgatják viszont, hogy az idén, miután szigorították az ellenőrzést és a beutazási tilalmakat, a migráció 77 százalékkal visszaesett.

„Senki nincs itt biztonságban. Ha illegálisan vagy itt, nagyon kell figyelned” – hirdeti Homan. Megígérte, hogy a várható drasztikus intézkedések érintik majd a kisgyermekes családokat is és „nulla tolerancia” jellemzi majd az eljárásokat. Azt tanácsolja az érintetteknek, hogy „a legjobb, ha már most pakolnak...” 

A családok szétválasztását Homan már 2014-ben, még Barack Obama elnök alatt elrettentésül vezette be, majd Trump idején az eljárást tovább szigorították. A nagy nyilvános tiltakozások után Trump 2018-ban eltörölte ezt a rendszabályt, a bíróságok pedig el is tiltották az embertelen módszert. Mindenesetre, ha most újabb perek lennének, Trump az igazságszolgáltatásban is bízhat, miután a Legfelsőbb Bíróságban sikerült kinevezettjeivel konzervatív többséget biztosítania. Nem kell tartania a törvényhozástól sem, amelynek mindkét házában immár a republikánusok vannak többségben. 

Homan a CBS tv-ben azt ígérte, hogy „humánus módon” hajtják majd végre a kitoloncolásokat, céltudatosan, előre jól megszervezett módon. A „határ-cár” szerint elsősorban bűnözőkre, kábítószer- és lánykereskedőkre összpontosítanak majd – de ezt kevesen tartják hihetőnek. A valóságban ugyanis az ilyen bűncselekmények nagy többségét amerikai állampolgárok követik el. 

Hasonló nézeteket vall a 39 éves Stephen Miller, aki egyik sztárszónoka volt Trump utolsó New York-i gyűlésének és a Fehér Ház stábjának helyettes vezetője lesz. Beszédében annyi klisét és hazugságot hordott össze a bevándorlókról, hogy a Forward amerikai zsidó magazint a náci retorikára emlékeztette – miközben Miller maga is zsidó származású. Saját nagybátyja is nekiment annak idején a Politico hírmagazinban, emlékeztetve unokaöccsét: ha korábban Trump politikája határozta volna meg az amerikai bevándorlást, Miller és családja sem juthatott volna be Amerikába és a holokauszt áldozatai lettek volna.

A hatóságok 2022-ben kerek 11 millióra tették az Államokban illegálisan élő migránsok számát. Ez csaknem a negyede a külföldi születésű amerikai lakosságnak. Ellentétben azzal, hogy Trump, Homan és Miller rendre bűnözőknek vagy elmebetegeknek állítja be őket, a hivatalos állami statisztikák szerint ezek az emberek többnyire az építőiparban, háztartásokban, kertészként, szakácsként vagy futárként dolgoznak. Nélkülük nehezen képzelhető el az amerikai felső rétegek élete. A kitoloncolás tervének megvalósítása is irreálisnak tűnik, különösen azért, mert becslések szerint évente egy millió migráns akár egy milliárd dollárba is kerülhet. Homan szerint ez „a nemzetbiztonság ára”. 

Trump embereinek elgondolása szerint az érintetteket nagy táborokban gyűjtenék össze, majd azokból vezetne az út a tömeges deportálásokhoz. Az embertelen intézkedések ellenfelei arról beszélnek, hogy ezek a tervek megsértik az alapvető amerikai értékeket. Egyébként érdekes, mit szólnak majd, ha azokat megvalósítják, a latin származásúak. Akik a választáson egyébként Trump nagy támogatói voltak, de hon- és sorstársaik, a jövőben sokkal nehezebben, vagy egyáltalán nem jutnak majd be az „Ígéret földjére”.