Sorra süllyednek el a kormány zászlóshajói
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője Facebook-bejegyzésben írt arról, hogy a kormány minden választási ígéretét megszegve sorra vezeti be az újabb és újabb megszorításokat. Nagyon úgy tűnik, hogy sorra süllyednek el az Orbán-kormány nagy zászlóshajói is: a lakástámogatás, a családtámogatás, az adókedvezmények.
A frakcióvezető a Facebook-oldalán felhívta a figyelmet arra, hogy Orbánék 3 százalékot akarnak spórolni először az idei egészségügyre, családtámogatásra és lakhatásra fordított állami kiadásokon és az azokhoz kapcsolódó adókedvezményeken, jövőre pedig ugyanannyit az oktatásra és állami beruházásokra fordított kiadásokon.
Sunyi, gyáva és aljas módon az Európai Unióval takaróznak: azt állítják, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve – melyet ők nyújtottak be és az EU jóváhagyott – teszi szükségessé a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést szűkítő és az emberek jövedelmét jelentősen csökkentő megszorításokat a megélhetési válság közepette.
Holott az a terv csak annyit tartalmaz: „A reform végrehajtása során 2023-ban és 2024-ben két-két területen kiadási felülvizsgálatokat kell elvégezni”. Szó sem esik benne arról, hogy éppen az egészségügyi kiadásokat vagy a családtámogatásokat kellene megvágni. (Mellesleg még a hivatkozás számozását is sikerült elrontaniuk a kormányhatározatban.)
Hivatkoznak még a hatékonyságra, a megszorítások pozitív társadalmi hatására (!), azok hozzájárulására a gazdasági növekedéshez, a költségvetési egyenlegre, a családtámogatásoknál pedig arra, hogy az egyes támogatási formákat célzottabbá akarják tenni. Hivatkoznak továbbá a „tartsd be vagy indokold meg” elvre, mint amelynek alapján a pénzügyminiszternek az idei és a jövő évi megszorításokat be kell mutatnia.
Ennyi arcátlanságot olvasva kénytelen voltam a következő írásbeli választ igénylő kérdéseket benyújtani Varga Mihály pénzügyminiszternek:
- Miért nem az állami beruházások felülvizsgálatával kezdik a hatékonyság javítását, miért megint elsőként az emberek zsebéből akarnak kivenni pénzt?
- Hogyan akarják „célzottabbá tenni” a családtámogatásokat?
- Mégis milyen pozitív társadalmi hatása lehet annak, ha az Orbán-kormány megszorításokat hajt végre például a családi támogatások, vagy az egészségügy területén?
- Mit jelent pontosan a „tartsd be vagy indokold meg” elv?
- Milyen megszorításokat kíván javasolni az Orbán-kormány számára a 1262/2023. (VII. 4.) Korm. határozatban felsorolt, 36 területen? Itt példaként említi többek között a Nemzeti Népegészségügyi Stratégiával összefüggő feladatokat, a gyógyszertámogatás kiadásait, a fiatalok első sikeres nyelvvizsgájának támogatását, a családi pótlékot, az anyasági támogatást, a gyermeknevelési támogatást, az életkezdési támogatást vagy például a csecsemőgondozási díjat.
Mint a frakcióvezető írja, kíváncsian várja a miniszteri választ, hiszen a Fidesz, kormányzása alatt, már eddig is brutálisan megvágta a jóléti kiadásokat: míg 2010-ben még a GDP 31,1 százalékát költötte jóléti kiadásokra, 2024-ben már csak a GDP 23,2 százalékát tervezi ezekre költeni; holott a Covid, az Ukrajnában zajló háború és a NER-es oligarchák bőséges kistafírozása okozta orbáni infláció nyomán kialakult megélhetési válságban a családoknak még nagyobb szükségük lenne minden segítségre.
Ezek után a jövő évi költségvetésről még mindig képesek azt mantrázni, hogy az „megvédi a magyar családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat” – holott éppen a büdzsé elfogadása előtt jelentették be a családokat még súlyosabb helyzetbe taszító brutális megszorításokat – írja Tóth Bertalan.
