Stratégiai irányváltást hozhat az ukrán kormányátalakítás
„Új energiákra van szükség, fel kell rázni a vezetést” – mondta kormánya átalakításáról az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij stratégiai irányváltást szorgalmaz, ezért lecserélik a miniszterek több mint a felét. Dmitro Kuleba külügyminiszter lemondása után a hatalmi súlypontok áthelyeződésére lehet számítani – magyarázta a helyzetet Gyarmati István külpolitikai szakértő.
Gyarmati is úgy véli, az átalakítással Zelenszkij új lendületet kíván adni, a miniszterek cseréje nem a szétesést jelzi. A mostani változtatás ugyanakkor egy hosszabb ideje tartó folyamat eredménye. Az elnök nem volt elégedett minisztereivel, akik szerinte nem elég hatékonyak, és a közvélemény-kutatások is azt mutatták, hogy a megkérdezettek kétharmada elégedetlen volt a munkájukkal.
Az elmúlt napokban öt miniszter távozott posztjáról, a legnagyobb visszhangot a külügyminiszter, Dmitro Kuleba lemondása váltotta ki. Az ukrán diplomácia vezetője korábban úgy nyilatkozott: „Két esetben mondanék le. Az egyik az, ha erre az államfő kér meg, a másik pedig az, ha olyan irányba indulna el a külpolitika, amit én vállalhatatlannak tartok”. Leváltásáról már egy éve jelentek meg híresztelések. Kuleba lemondása tehát nem volt meglepő, mert a nyugatos figurának számító külügyminiszter több ízben nehezményezte, hogy a hatalom – különösen a kül- és a biztonságpolitika területén – túlságosan az elnöki adminisztráció kezében összpontosul – mondta a külpolitikai szakértő. Egy ukrán ellenzéki képviselő úgy nyilatkozott, hogy Volodimir Zelenszkij pártja meglehetősen szorosan tartja a kezében a hatalmi pozíciókat, ezért „szellemi és személyzeti válságról” beszélt a távozásokkal kapcsolatban.
A hvg360 értesülései szerint az is hozzájárulhatott Kuleba távozásához, hogy Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal befolyásos vezetője vetélytársként tekintett a külügyminiszterre, hiszen a tárcavezető már csak posztja révén is állandóan jól értesült volt, így az általa szállított információk jelentős mértékben hathattak Zelenszkij döntéseire. „Jermak azonban nem szereti, ha más is közel van az államfőhöz” – állítják a portál forrásai. Ugyanitt úgy tudják, a magyar kormány örülhet Kuleba távozásának: a miniszter, aki 2020 óta többször is találkozott Szijjártó Péterrel, az utóbbi egy-két évben nem nagyon hitte el a magyar diplomaták ígéreteit, és azok közé tartozott, akik nem bíztak abban, hogy belátható időn belül normalizálni lehet a két ország kapcsolatait.
Gyarmati István úgy látja, nem csak a hatalmi súlypontok tolódhatnak el a személycserékkel, egyes jelekből úgy tűnik, egyfajta stratégia-módosulás is bekövetkezhet. Információk szerint Zelenszkij meglebegtette: „nem biztos, hogy az összes területet katonai erővel szerezzük vissza”. Ami azt jelentheti, felmerült az is, hogy „nem a maximális program alapján kellene hozzáállni az esetlegesen egyszer megkezdődő tárgyalásokhoz”. Nyugati lapértesülés szerint Zelenszkij úgy fogalmazott: „az ősz nagyon fontos lesz Ukrajna számára, meg kell erősítenünk néhány területet a kormányon belül”. A Privátbankár az ukrán külügyi bizottság elnökét idézi, aki nehéz téltől tart, mert a kritikus infrastruktúrát ért orosz támadások miatt áramkimaradásokra kell számítani, és várhatóan egyre nehezebb lesz a helyzet a kelet-ukrajnai fronton, ahol egyre közelebb ér az orosz hadsereg a stratégiailag fontos Pokrovszk városához
Gyarmati szerint a kurszki művelet mögött is az látható, hogy az „induló pozíciók” erősítése folyik. Az ukrán stratégia egyik, talán fő elemévé most az válik katonailag, hogy olyan műveleteket hajtanak végre, amelyek alááshatják Oroszország, az orosz közvélemény ellenálló képességét. Erre szolgálnak a mélységi csapások és maga a kurszki hadművelet is. A katonai tervek kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a hadszíntéren eddig – Kurszkot nem számítva – az utóbbi hónapokban inkább az oroszok nyomultak előre. A hét elején a közép-ukrajnai Poltavában egy katonai akadémiát és egy közeli kórházat ért légicsapás, amiben több mint 50-en haltak meg. Ez volt a legtöbb áldozatot követelő orosz támadás az idén. Ezt követően a nyugati országrészben fekvő Lviv (Lemberg) történelmi belvárosában csapódott be egy orosz rakéta: a támadásban helyi közlések szerint legkevesebb hét ember veszítette életét, köztük három gyerek.
Az ukránoknak a nagyszabású nyugati támogatás ellenére, még mindig nincs elég fegyverük és fontos, hogy hadászati szempontból a védekezés mindig hátrányban van a támadással szemben, a védelemhez több, főként precíziós fegyver és ennek megfelelően több pénz kell.
