Stratégiai tervezés helyett ötletelés folyik az összeomlás szélén táncoló oktatásban

– Mi a helyzet most az oktatásban? 

Teljes a káosz, ami adódik a mindennapi működés gondjaiból és az elvi problémákból. A napi működésben a középiskolákban dolgozó kollégák között némi pánikot okozott, hogy – bár lélekben készültek rá – egy hétvégéjük sem maradt az online tanításra való áttérésre. Azzal, hogy az online oktatás csak a középiskolákban, a 8. évfolyamok felett lépett életbe, sikerült ellentétet is szítani a tanártársadalmon belül. Az általános iskolai és az óvodapedagógusok ugyanis nem értik, hogy miért maradtak ki ebből a lehetőségből. Ami igazán nagy probléma, és egyelőre kaotikus, hogy az ötödik és a nyolcadik évfolyam tantermi oktatásban marad, a kilencediktől online oktatás lesz. Csakhogy ezekben a 6-8 osztályos gimnáziumokban és az „és iskolákban” (általános iskolák és gimnáziumok is), a kollégák nagyon sokszor áttanítanak egyik helyről a másikra. Ezt nehéz lesz megoldani, ráadásul plusz terheket ró a pedagógusokra.

– Kásler Miklós, emberi erőforrásokért felelős miniszter, a Magyar Nemzetnek adott november 14-i interjújában azt mondta, „ha úgy hozza a kényszer”, akkor az általános iskolák felső tagozatán is elrendelik a tantermen kívüli oktatást. Igaz, azt is hozzátette,  komoly megfontolás eredménye volt a főiskolák, egyetemek és középiskolák digitális tanrendre kötelezése, amit nem szívesen vezetnének be az általános iskolákban. Ennek mi lehet ennek az oka? 

– A PSZ nem tudja, miért fél a kormány az általános iskolák felső tagozatához nyúlni. Főleg azt nem értjük, miért nem vezetik be ezeken az évfolyamokon a hibrid oktatást. Ebben a formában ugyanis nem kell folyamatosan otthon maradniuk a tanulóknak – hiszen az egyik héten három, a másikon kettő napot az iskolában töltenek –, így a szülőknek sem kellene kimaradniuk a munkából.

– A miniszterelnök a Facebook-oldalán szintén november 14-én kormányrendeletet írt alá arról, hogy „a helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatás 30 napra ingyenesen vehető igénybe a köznevelésben és a szakképzésben, a nappali rendszerű nevelés-oktatásban és szakmai oktatásban elrendelt tantermen kívüli, digitális munkarendben működő, középfokú iskolával fennálló jogviszonyra tekintettel.” Vagyis a tanulók, és gondolom a tanárok is egy hónapig ingyen használhatják az internetet. Erre a segítségre vágytak?

– Sok bejelentést értünk már meg mostanában, amiből semmi nem lett, vagy egyáltalán nem abban a szellemben valósult meg, amiért született. Például még mindig nincs jogszabály a heti tesztelésekről, pedig hétfőtől már esedékes lenne! Továbbra sem tisztázott a szeptemberi Kásler-bejelentés a 100 százalékos táppénz ügyében. Kezdetnek jó irány az internet beharangozott ingyenessége, bár ennek az érvényesítése egyelőre bonyolultnak tűnik. Nagyobb segítség lenne, ha a kormány teljesítené a PSZ azon követelését, hogy kifizetik az egyszeri százezer forintos kompenzációt a 2020 folyamán online oktatásban résztvevők számára. 

– Milyen problémát okozott még a digitális oktatásra való áttérés?

– A szakképzési centrumokban oktatóktól kaptunk már jelzéseket arról, hogy az online oktatásra való áttérés miatt, iszonyú nagy adminisztrációs terhet nyomnak rájuk pluszban. Majdhogynem minden lélegzetvételükről el kell majd számolniuk az intézményvezetőnek, illetve a centrumoknak. Ráadásul most kerül igazán éles tesztelés alá az a KRÉTA Digitális Kollaborációs Tér is, amit a digitális oktatásra dolgoztak ki, és már jelezték, hogy vannak problémák ennek a felületnek a működésével. Ezek a mindennapok során adódó gondok. 

– Melyek az elvi problémák?

– Kezdjük azzal, hogy nem tartjuk elegendőnek a november 9-én bejelentett szigorításokat az oktatásban, további szigorításokat várunk a kormánytól. Ezért  hoztuk nyilvánosságra november 11-én a legfontosabb, 20 pontos követelésünket. De a lista lehetett volna 25, vagy akár 30 pontos is. A PSZ tiltakozik az ellen, hogy a maszkhasználat szigorításából egy az egyben kimaradt az oktatás. Azt is megütközéssel és értetlenséggel fogadjuk, hogy amíg a 10 ezer főnél nagyobb lélekszámú településeken a polgármester maga dönthet arról, hogy közterületen, tehát nyílt téren is elrendelheti a kötelező maszkviselést, addig zárt térben, az osztálytermekben az továbbra sem kötelező. Ez abszolút ellentmondás. Ne felejtsük el, hogy a pedagógus napi négy-nyolc órát bent van a diákok között. Szeptember óta követeljük, hogy lássák el őket plexi arcpajzsokkal, hogy védve legyenek, de látszódjon az arcuk, látható legyen a mimikájuk, a hangjuk is könnyebben terjedjen. Az iskolákban legalább a diákok számára el kellene rendelni a maszkhasználatot, mert kényelmetlen ugyan, de meglehetősen csökkenti a fertőzés terjedését.

– A maszkhasználat elrendelése nem az igazgatók hatásköre?

– De. A probléma az, hogy a legtöbb iskola átvette a kormány feltételes módban megfogalmazott elvárásait. Mivel azonban 2010. óta egy iszonyatosan erősen központosított, utasításos oktatási rendszert építenek, az igazgatóktól pedig majd’ minden jogkörüket elvették, akkor, amikor pont kellene, most nem adnak ki egységes felszólító módban írt utasítást, áthárítják a felelősséget az igazgatókra. Igen, lehetne, hogy az iskolák eldöntik a maszkhasználatot, van olyan, hallottunk olyan iskoláról. Van, ahol a diákoknak kötelező hordaniuk a tanteremben is. De nem ez az általános!  Ha most a kormány kezében ott a lehetőség, hogy változtathat a szabályokon, akkor tegye meg! Nem értjük, miért csak a szabadtéren, a közlekedési eszközökön, a boltokban, az ügyfélszolgálaton kell felvenni a maszkot, az iskolákban pedig nem. Ez egyszerűen elfogadhatatlan számunkra.

– Viszont lesz hetente tesztelés…

– Amit erről olvastunk, hát az finoman szólva is kétkedésre ad okot. Egyrészt – ahogy azt már korában említettem – várjuk a rendeletet, mert még mindig nem tudunk semmit arról, hogy ki, hol, milyen módon fogja lebonyolítani ezeket a teszteléseket. Ráadásul, amíg az erről szóló rendelet néhány pontja – nagyon helyesen – a bölcsődében és a szociális gondozásban dolgozókról szól, az iskolákról az van benne, hogy a nevelési, oktatási tevékenységet folytató dolgozók. Ezek pedig egyértelműen és kizárólag a pedagógusok. Ez így elfogadhatatlan, mert a nevelést-oktatást közvetlenül segítők – a pedagógiai asszisztensek, a gyógypedagógiai asszisztensek, a gyógypedagógusok, a dajkák, az adminisztratív és technikai dolgozók, titkárok portások, iskolaőrök, takarítónők – is egész nap a gyerekekkel vannak, ők is ki vannak téve a veszélynek, viszont kimaradtak a rendeletből. Mi azt követeljük, hogy az oktatásban szereplő összes dolgozót teszteljék le, mert csak akkor lehet a teszt alapján biztonsággal megállapítani, ki az, akit karanténba kell helyezni, és ki az, aki nyugodtan tovább dolgozhat. 

– Van egy másik, fontos követelésük is szeptember óta…

– Igen, már augusztus közepe óta kérjük, hogy a krónikus betegséggel küzdő pedagógusokat mentsék fel a tantermi oktatás alól. A kormány azonban azóta is hallgat róla, még csak nem is reagál erre a kérésünkre. Miért? A háttérbeszélgetésekből azért kiderül, hogy mégiscsak van rendszerszintű pedagógushiány, és ha a krónikus betegségben szenvedő pedagógusokat áttennék online térbe, akkor összeomlana az oktatás. Már így is a határán van, hiszen számtalan olyan iskola van, ahol a nevelőtestület 15-20 százaléka hiányzik. Már-már elláthatatlan a helyettesítés is, mert nincs az iskolában annyi kolléga, amennyi órát egyszerre meg kellene tartani. Lassan már az iskolaőr meg a takarító néni is bemegy a gyerekekre felügyelni, annyira nincs ember. Azért követeljük, hogy függesszék fel az eseti helyettesítésre vonatkozó jogszabály alkalmazását, a túlmunkát a hó végi elszámolással azonnal fizessék ki, mert a kollégák az erejük megfeszítésével próbálják működőképessé tenni valahogy az oktatást. A húsz pontos követeléseink nyilvánosságra hozatalával épp arra szerettük volna felhívni mindenki figyelmét, hogy a legutóbbi szigorítások közel sem biztosítják az oktatásban dolgozók védelmét, vagyis továbbra is joggal érezhetik magukat feláldozhatónak a pedagógusok. 

– Mi lesz a nyilvánosságra hozatalon kívül a húsz pontos követelés sorsa?

– Hivatalos levélben megküldtük az Emberi Erőforrások Minisztériumának, az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak a Klebelsberg Központnak, és mivel az új veszélyhelyzet miatt ismét a kormány van rendeletalkotási helyzetben, ezért elküldjük a miniszterelnöknek és az operatív törzsnek is. 

–  Mi a véleményük arról az orbáni kijelentésről, hogy csak a téli szünetig kellene kibírni?

– A miniszterelnök úr már eddig is sok mindent mondott, amit aztán felülbírált. Volt olyan, amit reggel kategorikusan kijelentett, és már este felülbírálta, volt, amit csak néhány nap múlva. Nyilván szükség van a társadalom megnyugtatására, mert a bizonytalanság mindig a legnagyobb feszültségforrás, de a nyílt és őszinte kommunikáció legalább ennyire megnyugtató tud lenni. Mégis – bár meg kell várni az adatokat, de a PSZ azt gyanítja, januártól se lesz sokkal jobb a helyzet. Ugyanis visszanézve az őszre, az a hosszú hétvége, amikor megteltek a wellnes szállók, az sok mindenről szólt, de az óvatosságról nem. Gyanítjuk, hogy karácsonykor sem fogják tudni megállni a családok, hogy ne találkozzanak, ne keressenek fel minden rokont, ne legyen egy közös ebéd vagy vacsora, ajándékozás. És nagyon kevesen fognak tudni karácsony előtt másfél-két héttel önkéntes karanténba vonulni, hogy ezt a fertőzésveszély nélkül megtehessék. Ezért is írtuk bele a követeléseinkbe, hogy gondolja már végig az állam azt, mi lesz a január végi kötelező középiskolai felvételivel. Maruzsa Zoltán államtitkár ugyan kiadta, hogy minden rendben van, és a felvételi meg lesz tartva, de mi lesz azzal a gyerekkel, aki azért nem tud eljutni a felvételi helyszínére, mert karanténban van? Vagy azért mert ő maga beteg, vagy azért, mert valamelyik családtagja az, és számára is elrendelték a megfigyeléses karantént?

– Halasztani kellene?

– A PSZ azt mondja, hogy a kormánynak „b”, „c”, „d”, „zs” tervet is ki kellene dolgoznia arra nézve, hogy „mi van akkor ha”… Mert amit most csinálnak, az inkább csak ötletelés. Reggel állítanak valamit, és este pont az ellenkezőjét. De az is lehet, hogy két nap múlva homlokegyenest az ellenkezőjét csinálják. Augusztus végén még ledorongoltak bennünket, hogy követeltük a lázmérést, októbertől kötelező lett. Amikor azt mondtuk, ez csak az első lépés, kontakt-kutatás és tesztelés kellene, azt mondták, hogy ez hülyeség, és most úgy néz ki, hogy hetente fogják tesztelni a kollégákat. Eddig azt mondták, hogy az iskolákat mindenáron nyitva tartjuk, aztán két nap múlva egyszer csak bezárjuk a középiskolákat. Ez sok mindenre mutat, de stratégiai tervezésre biztos nem!