Sulyok alkalmatlan államelnöknek, ha hazudott az apjáról, de akkor is, ha „csak” megtévesztett
„Mit várhatunk attól a köztársasági elnöktől, aki hazudott, majd lelepleződött, de eszébe sem jut lemondani, s továbbra is azt gondolja, hogy alkalmas erre a tisztségre” – tette fel a költői kérdést Herényi Károly, leszögezve: ha továbbra sem mond le, az megrengeti a magyar társadalom erkölcsi pozícióját. A korábbi MDF-es politikus Karsai László történész írására reflektált, miszerint „az államelnök apja csak egy szimpla náci szimpatizáns, szélsőjobboldali és antiszemita vidéki ügyvéd volt, nem a kommunista terror ártatlan áldozata”, ahogy azt Sulyok Tamás állította. Herényi Károly szerint a Sulyok-ügy a Fidesz állapotát is mutatja, azt, hogy az Orbán Viktor által kiépített egyeduralmi rendszer – mint minden ilyen – eljutott a totális káoszba.
A HVG-ben jelent meg a napokban Karsai László történész írása, amely azt boncolgatja, ki is volt Sulyok Tamás apja, s mit állít erről a kedden megválasztott és holnap már hivatalba is lépő köztársasági elnök. „Az államelnök apja csak egy szimpla náci szimpatizáns, szélsőjobboldali és antiszemita vidéki ügyvéd volt, nem a kommunista terror ártatlan áldozata” – idézi Karsai tényekkel alátámasztott írásából a 444.hu. Sulyok szerint apját 1946-ban távollétében főleg azért ítélte halálra a népbíróság, mert székesfehérvári válóperes ügyvédként elvállalta egy olyan nő ügyét, akinek a férje később a város párttitkára lett, s csak úgy tudta elkerülni a kivégzést, hogy tíz évig az ország másik felében bujkált. De Karsai szerint ennek a történetnek nincs valóságalapja. A történész szerint a hatóságok azért figyeltek fel rá, mert 1944. június 17-én a Fejér megyei Napló Zászlóbontás címmel közölte Sulyoknak, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt Fejér megyei vezetőjének a cikkét, amely azzal ünnepelte az ország német megszállását, hogy 1944 március végén „végre levegőhöz jutottunk”. Sulyok a cikke végén azt írta: „A pártszervezetek kiépítését eszköznek tekintjük a magyarság jobb jövőjének kiműveléséhez. Jöhet hozzánk mindenki, akit zsidó vértől való mentessége, erkölcsi feddhetetlensége és magyar nemzetiszocialista meggyőződése erre feljogosít.”
Karsai azt írta, kérdés, hogy mindezt tudja-e az apjáról Sulyok Tamás. „Ha tudja, akkor tudatosan hazudik, hamisít, legendát gyárt nemzetiszocialista apja állítólagos halálra ítéléséről. Vagy csak egy nagyon könnyen megtéveszthető, naiv emberről van szó, aki mindent elhisz, amit szülei és/vagy idősebb testvérei neki (be)mesélnek?”.
Felmerül a kérdés, elképzelhető-e, hogy a Sulyokot korábban alkotmánybírónak, majd az Ab elnökének, most meg köztársasági elnöknek jelölő és megválasztó Fidesz nem ismerte Sulyok apjának a múltját és azt, hogy Sulyok hazudott róla, vagy naivan csak elhitte, amit mondtak róla? Vagy ennyire nincs már káderük? Vagy egészen egyszerűen csak nem érdekli őket? Herényi Károlyt kérdeztük.
A korábbi MDF-es politikus ugyan relevánsnak tartja ezeket a kérdéseket is, de a fő problémát másban látja. A tévedések elkerülése végett, nem abban, hogy nyilas volt Sulyok Tamás apja, ugyanis az apáik bűneiért szerinte sem szabad a fiúkat büntetni. A probléma ott van, hogy a köztársasági elnök ezt megpróbálta eltagadni, letagadni. Azaz ő egy hazug ember.
Hogy nem csak most vallja ezt, Herényi felidézte azt az esetet, amikor Boross Imréről (az MDF parlamenti képviselőjéről – a szerk.) kiderült, hogy beszervezett III/III-as volt. Az akkori kormányzó párt etikai bizottsága („aminek elnöke voltam”) a tárgyaláson pedig nem azt tartotta elsősorban problematikusnak, hogy Borosst beszervezték, hanem azt, hogy utóbb aláírt egy hazug nyilatkozatot, amiben tagadta ennek a tényét.
„Mit várunk attól a köztársasági elnöktől, aki hazudott, lelepleződött, ám eszébe sem jut lemondani, továbbra is azt gondolja magáról, hogy alkalmas erre a tisztségre?” – tette fel a költői kérdést Herényi. Egyben figyelmeztetett arra, hogy ha Sulyok nem mond le, az megrengeti a magyar társadalom erkölcsi pozícióját.
Vajon milyen képet fest ez a botrány a Fideszről? – kérdeztük. A korábbi MDF-es politikus szerint hűen tükrözi a kormányzó párt jelenlegi állapotát, amit úgy lehet a legjobban jellemezni, hogy „totális káosz”. De persze – mutatott rá – minden egyeduralmi rendszer így végzi, elveszíti a folyamatok felett az uralmát – minden olyan rendszer tehát, amilyet Orbán is kiépített. Úgy látja, hogy Orbán már rég nem ura az eseményeknek, ugyan beleszakad az erőfeszítésbe, hogy úgy lássék, mintha az volna, de nem az. „Hogyan lehet minősíteni egy olyan rendszert, amit egy vidéki jogász egymagában egy hét alatt meg tud dönteni?” – mutatott rá Herényi, megjegyezve: a köztársasági elnök, egy volt miniszter és egy püspök egyházi hivatalról való lemondatása ugyanis óriási dolog, „ahol ez megtörténhet, ott bizony a rendszer megroppant”.
Megismételte egyben a korábban már többször megállapított tételét: nagyon inog ez a rendszer, sőt, ezúttal már tovább is ment: „merem mondani, hogy már a végóráit éli”. Ennél is keményebben fogalmazott Orbán személyéről, amikor sommásan leszögezte: „egy hazaáruló vezeti az országunkat”. Hiszen az a nemzetközi elszigetelődés, az az orosz-barátság, amibe belevitte Magyarországot, az meggyalázza 1956 emlékét, s ezzel a nemzet múltját. Az pedig, aki meggyalázza a nemzet múltját, az bizony hazaáruló.
Vajon – ahogy sokan remélik – lehet-e az utolsó szeg a Fidesz koporsójába Magyar Péter, az Orbán-kormány korábbi igazságügyi minisztere elvált férje, aki „robbantott” volt feleségének lemond(at)ása után? – kérdeztük. Herényi szerint egy szeg lehet, de – figyelmeztetett – „ez még nem fogja rögzíteni a koporsó fedelét”. Ahhoz ugyanis sok szeg kell, de lehet, hogy a folyamat – ami normális esetben akár évekbe is telhet – felgyorsul, ha Magyar Péternek sikerül egy nagyon széles társadalmi bázist kiépíteni – mutatott rá.