Sulyok Tamás a „mindig jelen, de soha nincs ott” típusú köztársasági elnök lesz 

Ahogy a Hírklikk is beszámolt róla, Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának adott (ál)interjújában „szakmai tekintélyt is megadó” életútjával indokolta Sulyok Tamás jelölését a köztársasági elnöki posztra. Mint mondta, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökének megfelelő a tapasztalata, jártas az alkotmány- és a jogi ügyekben, megvan a nemzetközi jogi ismerete, „forgolódik” a nemzetközi térben, s ismeri a politikai intézmények természetrajzát.  

De vajon mit várhat a – borítékolhatóan – leendő új köztársasági elnöktől Magyarország? Szentpéteri Nagy Richardot kérdeztük. Az alkotmányjogász, politológus a miniszterelnök és a regnáló hatalom számára nem túlságosan hízelgő megjegyzéssel kezdte a válaszát. Mint mondta: „Sulyok Tamás kinevezésében is csak az volt a szempont, hogy legyen jó Orbán Viktornak, miután ugyanis az egész rendszer úgy van kitalálva, hogy őt védje, így a köztársasági elnök kiválasztásában is ez a legfontosabb szempont”. Mindeközben az a legkevésbé fontos, hogy mi áll az ország érdekében, ez egészen egyszerűen nem szempont.

Orbánnak azonban ilyesfajta karakter a megfelelő, „csodálkoztam is, hogy előzetesen sokan fideszes politikusokra, esetleg funkcionáriusokra tippeltek”. Merthogy Sulyokkal a legkisebb kockázatot vállalja Orbán, hiszen ő nem egy különös karakter, nem nő, nem fiatal, egész életében nem csinált olyat, amire olyan nagyon büszke lehetne, amiért fel lehetne rá nézni, ami különössé tenné a személyét. Ugyanakkor olyat sem csinált, amit szégyellni kellene. Egy szó, mint száz, „úgy szürke, ahogy kell, ennél szürkébb már nem is lehetne” – mondta. 

Megvan a megfelelő életkora is (67 éves), s legfőképpen, eddig sem akart semmi lenni – magyarázta Szentpéteri, majd közbevetésünkre, hogy végtére is az Alkotmánybíróság elnökeként már csak valaki, Szentpéteri elmagyarázta, hogy szerinte az Ab elnöke ma miért nem „valaki”. „Magyarországon ma már az Alkotmánybíróságnak csak a neve Alkotmánybíróság, a tevékenysége valójában nem felel meg a kívánalmaknak” – mondta, rámutatva: az úgynevezett tényleges alkotmányjogi panasz bevezetésével megszűnt a szó klasszikus értelmében vett Alkotmánybíróság lenni, valójában a bírósági szervezet részévé vált, s egy legfelsőbb Legfelsőbb Bíróság lett belőle. A még Sólyom László óta a testület által végzett úgynevezett utólagos absztrakt normakontrollok gyakorlata valójában megszűnt, pedig ez lenne a feladata. „Senkit ne tévesszen meg a neve, 2010 óta az Ab már csak a nevében Alkotmánybíróság, nem azt a feladatot látja el, s nem is lehet az utcáról hozzá fordulni.”

Ráadásul Sulyok még az AB-ben sem csinált semmi kiemelkedőt, „s látva, hogy milyen napjainkban az Alkotmánybíróság, a bírái közül egyet sem tudnék mondani, aki jobb lenne köztársasági elnöknek, de olyat sem, aki rosszabb” – vélekedett az alkotmányjogász, politológus. Összegezve: Sulyoknak megvan a szükséges életkora, az Orbán számára kedvező módon férfi, komoly a kinézete, az más kérdés, hogy szürke, megfelel annak, amit Margaret Thatcher egykori brit miniszterelnök férje mondott magáról: „mindig jelen, de soha nincs ott” („always present, never there”) típus. Sulyok tehát ilyen. 

S hogy mi várható tőle? Szentpéteri szerint az, hogy jogilag mindent megnéz és kétszer is meggondolja a reakcióját, ez alól a kegyelmi ügyek jelentik majd a kivételt, mert azokat százszor is meg fogja vizsgálni. „Mindenesetre Magyarországon, a mi életünkben köztársasági elnök biztosan nem fog ismét belebukni kegyelmi ügybe” – szögezte le. Ezen túl pedig Sulyok csinálja majd, amit kell, megnyitja a kertészeti kiállítást, elvágja a szalagot az oktatási szárny megnyitásánál, többé kevésbé jól elmondja a jól megírt, ámde semmitmondó beszédet, s mindig ott lesz, ahol lennie kell. 

Novák Katalin meglehetősen aktív külpolitikai tevékenységet folytatott, vajon az utódja a nyomdokaiba lép? – kérdeztük. Szentpéteri szerint ez az egyetlen nyitott kérdés Sulyok leendő elnökségi tevékenységével kapcsolatban. A maga részéről úgy hiszi, hogy Orbán nem fogja leosztani neki a Novák-féle különutas „jó rendőr” szerepet a külpolitikában, de meg olyan korban lép már hivatalba, amikor már nem kell morális dolgokat kimondani (mint hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, Ukrajna szuverén ország stb.), hiszen Ukrajna – sajnos – ma már vesztésre áll, s ki lett mondva, amit ki kellett mondani. Legfeljebb semlegesen annyit kell majd csak hangoztatnia, hogy a béke jobb, mint a háború, a szeretet jobb, mint a gyűlölet... 

Azaz Sulyok is „golyóstoll” lesz, ahogy sokan állítják? Szentpéteri meglehetősen indulatosan reagált erre a felvetésünkre, kifejtve, hogy nem bírja, ahogy a közvélemény azon méri le egy köztársasági elnök tevékenységét, hogy hány, a parlament által hozott döntést írt alá és hányat dobott vissza. „Egy köztársasági elnök tevékenységét nem ezen az alapon kell megítélni, ez nevetséges, hiszen egy államfőnek nem az a feladata, hogy megakadályozza a – normális esetben a többség akaratát kifejező – kormányzást” – szögezte le, megjegyezve, hogy ugyanakkor az sem a feladata, hogy a kormány motorja legyen, ahogy azt Schmidt Pál vallotta. A feladata az, hogy legyen személyiség, máskülönben akár egy gép is lehetne. Legyen emberi arca, és a morális tartásával kifejezze a nemzet egységét – miként azt az Alaptörvény is rögzíti. Szólaljon meg olyankor, amikor – nem politikai, hanem erkölcsi vonatkozásban – olyan probléma merül fel, amely mögött ott érezhető a nemzet. Persze egy jogállamban nagyon ritkán fordul elő ilyen ügy. Nálunk ugyanis csak formálisan vannak meg a szükséges intézmények, így a fentiek csak elméletben jelentik az ellátandó feladatot. Egy demokráciában a köztársasági elnök mérvadó tényezőként, ha szükséges, beleszóló, finomhangoló, válságáthidaló hatalom, ám miután nálunk nincs demokrácia, felvetődik, hogy egyáltalán szükség van-e erre az intézményre vagy sem. „Szerintem a Fidesz lassan már kezdi mérni ezt is, mérlegelendő, hogy – miként Hitler átvette a vezér és a kancellár szerepét –, esetleg Orbán is átvehetné a miniszterelnöki mellett az államfői tisztet is” – mutatott rá.