Svéd NATO-csatlakozás: Orbánnak csak sikerült csörgősipkás bohócot csinálnia magából

A váratlan erdoğani húzások napja volt a hétfői: először arról érkezett a hír, hogy a török elnök kijelentette: „először nyissák meg az utat Törökország számára az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz, s ha ez megtörténik, akkor Törökország is megnyitja az utat Svédország NATO-tagsága előtt, miként tette azt Finnország esetében is”. Ám – ehhez képest teljesen váratlanul – alig pár órával később megszületett a bejelentés: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Recep Erdoğan török elnök és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök hármas találkozóján megegyeztek és így Törökország hozzájárul, hogy Svédország csatlakozzon a szövetségi rendszerhez. Erdoğan azt ígérte, hogy „a lehető leghamarabb” megszületik majd a szükséges török parlamenti jóváhagyás. Mint amúgy a Politico megjegyezte, Erdoğan hétfőn este még találkozott Charles Michellel, az Európa Tanács elnökével is.

Így a mától két napig tartó vilniusi NATO-csúcson már Svédország teljes jogú tagságával lehet számolni, hiszen ezután az már csak formalitás. Ezzel nagyon kemény helyzetbe került Orbán Viktor és a kormánya, amely a napnál is világosabban azzal trükközött és próbált magának különféle engedményeket is kicsikarni (amúgy sikertelenül), hogy a kétharmados többségével nem volt hajlandó ratifikáltatni a bővítést. Orbán egyébként már a helyszínen tartózkodik – ahogy reggel Havasi Bertalan bejelentette.

Érdekes játszma játszódhatott a színfalak mögött, ami kívülről váratlannak tűnik – mi történt? Mi ez a fordulat? És mindez mit jelent Orbán számára? Szent-Iványi Istvánt kérdeztük.

A külpolitikai szakértő váratlan fordulatnak nevezte a török pálfordulást, bár ő olyan nagyon nem lepődött meg, mert arra számított – és több korábbi nyilatkozatában is azt valószínűsítette –, hogy a vilniusi NATO-csúcsig meglesz a török jóváhagyás. Svédország a maga részéről tett is lépéseket ezért, például módosította a terrorizmus-ellenes törvényt és kiutasított az országból egy terrorizmussal vádolt kurdot.  

Az utolsó pillanatban még bedobott török ötlettel, az uniós tagság követelésével kapcsolatban Szent-Iványi arra emlékeztetett, hogy két különböző szervezetről beszélünk, a tagsága sem egyezik meg teljesen. Az unió bővítése pedig nem a NATO-n múlik, azt az EU 27 tagjának kell jóváhagynia, ám a török csatlakozással szemben igen erős – főleg a francia, a német és az osztrák – ellenállás.

Számunkra azonban sokkal érdekesebb, hogy mit jelent a török lépés Orbán és Magyarország szempontjából, egyáltalán tudhatott-e a magyar kormányfő előre a váratlan török bejelentésről? – kérdeztük. „Nagyon feltűnő volt a fülsüketítő csend a magyar kormány részéről: 12 órával a hivatalos török bejelentés után Orbánék még mindig hallgattak” – reagált a külpolitikai szakértő, akivel azelőtt beszéltünk, hogy a szintén Vilniusban lévő Szijjártó Péter megszólalt, szépíteni próbálva a helyzetet. A csúcsra indulóban feltett Facebook-posztjában ugyanis a következőképpen fogalmazott: „Svédország kapcsán pedig szintén világos az álláspontunk: a kormány támogatja a NATO-csatlakozást, ezért is terjesztettük már hosszú hónapokkal ezelőtt az erről szóló javaslatot az Országgyűlés elé. Már csak technikai kérdés a ratifikációs folyamat lezárása.” Azt már mi tesszük hozzá: tehát szemmel láthatóan a „135 bátor képviselővel” viteti el a „balhét” Orbán a csúnya beégéséért, mostantól az lesz a PR-szöveg, hogy nem a kormányon múlt az egy évig tartó huzavona.

Szent-Iványi szerint azonban a hétfő esti török pálfordulás budapesti fogadtatása, a fél napig tartó döbbent csend is azt mutatja, hogy sikerült zavarba hozni Orbánt. De nem is csak zavarba, hanem nehéz helyzetbe is, hiszen ezzel Magyarország lett az utolsó a sorban, bár technikailag az elképzelhető, hogy a török parlamentet megelőzi majd az Országgyűlés – fejtegette. Bizonyára Budapesten most ezen dolgoznak, miután Erdoğan csak annyit mondott, hogy a török parlament minél hamarabb fog az üggyel foglalkozni, azt pedig nem lehet tudni, hogy ez pontosan mit jelent. Benne van a pakliban, hogy konzultálnak arról, miképpen lehetséges az ankarai előtt egy nappal előbb ratifikálni Budapesten a svéd csatlakozást. „Heves egyeztetés lesz, és valahogy még a héten a magyar és utána egy-két nappal a török parlament is jóvá fogja hagyni Svédország csatlakozását NATO-hoz” – prognosztizálta a külpolitikai szakértő. 

Akárhogyan is, ez az egész mutatvány rámutatott arra, hogy mennyire szánalmas a magyar külpolitika – szögezte le Szent-Iványi István. Hiszen még a törökök sem voltak tekintettel arra, hogy előbb jelenthesse be Orbán a jóváhagyást. Orbánék egészen egyszerűen megalázó helyzetbe sodorták Magyarországot: mindenki csak a törökökkel foglalkozott a svéd NATO-tagság kapcsán, a magyarok csak mint lényegtelen tényező jöttek szóba, mondván, ha Erdoğan dönt, akkor Orbán is követi majd – mutatott rá. Szavait egyébként alátámasztja Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfő esti nyilatkozata: „Habár Magyarország szintén elutasította a svéd kérelem ratifikálását, Orbán Viktor megígérte, hogy nem lesz az utolsó, aki gátolni fogja a csatlakozást”. 

Szent-Iványi szerint mindenesetre „érdekes, ahogy Orbán és a Fidesz frakció csörgősipkás bohócot csinált magából”. Eddig az volt a szöveg, hogy nem akarnak egy kétoldalú konfliktust importálni a szövetségi rendszerbe, illetve, hogy rosszak a magyar-svéd kapcsolatok – emlékeztetett, feltéve a kérdést: mi változott meg? Rögvest meg is válaszolta: „semmi, viszont Orbán egészen egyszerűen megmagyarázhatatlan és egyben megalázó helyzetbe lavírozta magát”.  Most azután tényleg feketén-fehéren kiderült: miközben az Orbán-kormány szüntelenül a szuverenitásról beszél, egy ilyen fontos döntést egy harmadik ország akarata alapján hoz meg, azaz nulla a szuverenitása. 

Miután a magyar országgyűlés már elment nyári szabadságra (s már tartott egy rendkívüli ülésszakot a státusztörvény és a jövő évi költségvetés elfogadása miatt), hogyan lehetséges a napokon belüli ratifikáció? – vetettük fel, rákérdezve: elképzelhető-e, hogy a rendeleti kormányzás lehetőségét kihasználva oldja meg Orbán ezt a kérdést (is)? Szent-Iványi ezt nem tartja valószínűnek. Mint mondta: elvben ugyan a kormány mindent megtehet (kivéve, hogy módosítja az alaptörvényt), de egy nemzetközi szerződést rendeleti úton elfogadni nagyon súlyos dolog lenne. A maga részéről inkább arra tippel, hogy összetrombitálják a Parlamentet és egy perc alatt elfelejtik a sok-sok korábbi fenntartásukat.