Sz. Bíró Zoltán: Putyinnak nem a tárgyalásra, hanem az utána tartott sajtótájékoztatóra volt szüksége
Nem osztották Magyarországra a békeközvetítő szerepét, nem övezi akkor bizalom a magyar vezetést Nyugaton – mondta a Klikk FM Politikai nagyító című műsorában Sz. Bíró Zoltán egyetemi tanár, Oroszország-szakértő arról, hogy ezzel indokolta moszkvai látogatását Orbán Viktor. Kifejtette, a szokatlanul hosszú, öt órás megbeszélés egyik témája sem ért annyit, hogy ne tűrt volna halasztást, és ne lehetett volna másfél, két hónappal a választások után, az akkor aktuális miniszterelnökkel tárgyalni.
Meglepően hosszú tanácskozásról van szó, amelyen négy-öt téma került napirendre, és amelyekből kettőt nem is érdemes firtatni, ez a magyar részvétel az űrprogramban illetve a Szputnyik V vakcina gyártása – sorolta Sz. Bíró Zoltán a lényegtelennek tűnő kérdéseket.
„Nem hiszem, hogy Paks ügyében is hosszan kellett volna ezen a szinten egyeztetni és a gáz ügyében sem kellett volna egy ilyen feszült kelet-nyugati viszony idején Moszkvába zarándokolnia a magyar miniszterelnöknek. Ennek a tárgyalásnak a szimbolikája, hogy ugyanezen a napon a brit és a lengyel miniszterelnök az ukrán fővárosban járt, és ennek nagyon rossz az akusztikája.”
Sz. Bíró Zoltán szerint az elmúlt hetek, hónapok eseményei világosan mutatják, hogy a legkülönbözőbb szinten nagyon intenzív a kommunikáció Moszkva és Washington, Moszkva és Brüsszel között. A missziós küldetés egy fedőtörténet, hogy elfogadtassa a hazai publikum szkeptikus részével is, hogy fontos és világpolitikai súlyú utat tett, illetve egy kicsit csitítsa a Nyugat bizalmatlanságát – tette hozzá.
„Ha gázból kiegészítő mennyiséget szeretett volna szerezni vagy a gázár képletében változtatást szeretett volna elérni, ahhoz elég lett volna egy kicsit hosszabb telefonbeszélgetés.”
A találkozóra egyértelműen Putyinnak volt szüksége
2015 februárjában is Budapestről üzente meg Putyin az ukrán katonáknak, hogy saját földjükről vonuljanak vissza, mert különben végképp körülveszik őket – emlékeztetett a szakértő. Hozzátette, ezt akkor szó nélkül hagyta a miniszterelnök, pedig elmondhatta volna, hogy NATO- és EU-s források szerint más a helyzet.
„Néhány héttel korábban, Merkel kancellárral nyilvános vitába keveredett egy sajtótájékoztatón, tehát a nyugatiakkal lehet nyilvánosan vitatkozni, Putyinnal nem.”
Putyinnak most a sajtótájékoztatón az utolsó kérdés alkalmat adott arra, hogy végre megszólaljon arról, mit is gondol az Egyesült Államok és a NATO válaszáról. Megint hosszasan fejtegetett olyan dolgokat, amelyek nem, vagy csak részben felelnek meg a tényeknek – fejtette ki Sz. Bíró Zoltán, hogy miért lényegesebb a tárgyalások után elhangzottakat elemezni.
Putyin hosszasan ecsetelte a három, számukra nagyon fontos követelményt, amelyet az ultimátumszerű két szerződés-tervezetben adtak át az Egyesült Államoknak és a NATO-nak. Azt, hogy a szovjet tagállamok egyike se lehessen soha semmilyen körülmények között a NATO tagja, azt, hogy csapásmérő rendszereket az orosz határ közelében a Nyugat ne telepítsen, illetve azt, hogy a ’97-es párizsi, az orosz- NATO kapcsolatokat lefektető alapító-charta előtti szintre vonják vissza a NATO struktúráját, amely egyébként közvetlen érint bennünket is – idézte a szakértő.
„A magyar miniszterelnök egy pillanatra sem érrzte feladatának, hogy a pontatlanságokat vagy a valótlanságokat helyre tegye.”
Sz. Bíró Zoltán szerint Putyin legérdekesebb fejtegetése az volt, hogy belegondoltak-e a Nyugaton abba a szituációba, hogy ha katonai eszközökkel fogják visszaszerezni a Krímet, és ha NATO-tag lesz Ukrajna, akkor a NATO Oroszországgal fog a Krímért harcolni. Azt elfelejtette, hogy 2014-ben milyen körülmények között annektálta ezt a területet és úgy gondolja, hogy ez Oroszország szuverén része.
Orbán csendje
„Számítani kellett volna arra, hogy Putyin ebben a helyzetben nem fogja kihagyni azt a lehetőséget, hogy egy EU-s és NATO-tagállam első számú vezetőjének társaságában hosszasan fejtegesse a saját álláspontját. Ez súlyos politikai hiba és a nyugati világgal való szolidaritásnak a feladása Orbán részéről.”
Arra a kérdésre, hogy ezzel miért nem várta meg a francia elnök, Macron látogatását, Sz. Bíró Zoltán azt mondta, Putyin érzékelhette, nincs Magyarország abban a helyzetben, hogy vitába szálljon nyilvánosan. Macron képes és kész nagyon határozottan ellentmondani az orosz elnöknek – tette hozzá.
„Lehet, hogy kicsi Magyarország, de tökéletesen megfelel annak, hogy Putyin korlátok és viszontválaszok nélkül fejthesse ki azt az álláspontját is – aminek semmi alapja –, hogy átvágták Moszkvát, amikor megígérték, hogy nem fog a NATO bővülni keleti irányban, bár erről semmiféle írásos dokumentum nem maradt fenn, itt egy mítosz folyamatos emlegetéséről van szó.”
A szakértő szerint Orbánt vagy nem készítették fel ebben az ügyben, vagy maga is tudja kiszolgáltatott helyzetét. Ezt a kiszolgáltatott helyzetet nem kellett volna megteremteni – mutatott rá.
„Az a kijelentés, hogy ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés, nyilván a hazai publikumnak szólt. Orbán a gázszállítások tekintetében megmentette Magyarországot – ebben a szerepben szeretne tetszelegni. A külvilág ezt nem veszi komolyan, a hazai közönség egy része pedig megvezethető.”
Az ukrán konfliktusról is beszélt a Klikk FM Politikai Nagyító című műsorában az Oroszország-szakértő és úgy fogalmazott, bár nehéz egyértelműen állást foglalni, azon az állásponton van, hogy nem lesz háború, mert az súlyos következményekkel járna Oroszországra nézve.
„De a végső döntés egy autokráciában mindig az első számú vezetőnél van és annak az érzelmi világát nehéz kifürkészni. Nem számítok radikális változásra, de meglepetések is érhetik az embert.”
