Szabolcs-Szatmár-Beregben védelmi intézkedéseket léptettek életbe a veszettség terjedésének megállítására

A hármas határ-részen háziállatokban és rókákban mutatták ki a betegséget okozó vírust. Mivel a betegségnek humán-egészségügyi vonzata is van, ezért február első napjaiban Fehérgyarmaton tartottak értekezletet, amelyre a vármegye összes állategészségügyi intézkedéssel érintett településének önkormányzatát meghívták, de részt vettek rajta iskolák, óvodák, vadászatra jogosultak, a Nébih szakemberei és a népegészségügy képviselői is – számolt be a történtekről Márton Lázár.   

2022 előtt az ország pár évig mentes volt a veszettségtől, de az azelőtti években is csak pár esetet regisztráltak. Most viszont elsősorban szükségesnek tartották a figyelem nagyobb összpontosítását – magyarázta a Nébih állategészségügyi és állatvédelmi igazgatója. A veszettséget elsősorban hordozó rókapopuláció csökkentésére ki kellett lőni az adott területeken kóborló rókákat és a testeket laboratóriumba kellett küldeni. Emellett ebzárlatot rendeltek el ott is, ahol még nem igazolták a veszettség megjelenését. Ezt január 25-től minimum 90 napra rendelte el a vármegye kormányhivatala. A Háromhatár számolt be a zárlat alá került települések névsoráról. A cikk 121 települést sorol fel.

A Hírklikk által megkérdezett helyi állatorvos szerint a legnagyobb gondot az okozza, hogy a kistelepüléseken sokszor nincs a házak körül kerítés, ezért nem is tudják elzárni az ott élők a háziállataikat. Ahol van kerítés, és azon belül tudják tartani a kutyákat, a cicák még mindig okozhatnak gondot, mert ha azok addig kijártak a házból, nagyon nehezen tarthatóak ezután bent. Pláne nem 90 napig. Az állatorvos szerint megoldás lehetne, ha a cicákat is kötelezően oltatnák a gazdáik. De addig is figyelni kell arra, hogyan viselkednek, ugyanis a fertőzött állat, ha addig vad volt, szelíddé változik, a szelíd vaddá. De azért, mert szelíden viselkedik egy róka, még nem jelenti azt, hogy hozzá szabad nyúlni, mert a közelünkbe érve már agresszívvá válhat és támadhat. Fontos, hogy a haszonállatokat is lehetőleg bezárva tartsák az ebzárlat idején, mert őket is megharaphatja egy veszett állat. Az elmúlt időszakhoz képest szerinte ez most egy komoly probléma, de amióta kiderült, azóta kisebb pánikot okozott a háziállatot tartók körében, és sokaknak jutott eszébe, hogy esedékessé vált az oltás. Viszont sok településen azt sem tudják, hogy hány háziállatot tartanak és az oltási fegyelem sem túl jó – mondta a helyi állatorvos.

A veszettség akár emberéletekbe is kerülhet. Magyarországon 1994-ben halt bele két borsodi lakos abba, hogy veszett állat harapta meg őket és maguk is megfertőződtek. De ha világviszonylatban nézzük, akkor tavaly 59 ezer áldozatot követelt a veszettség, javarészt fejlődő országokban, nagy részük gyermek volt. A jelenlegi járvány idején emberi áldozatról még nem érkezett bejelentés a népegészségügyi hatóságtól – szögezte le Márton Lázár.

A védekezésnek két alappillére van: a kutyák évenkénti kötelező veszettség elleni oltása és a rókák vakcinázása, amit az 1990-es évek elejétől kezdve a Magyarországon is rendszeresen végrehajtottak ‒– sorolta Márton Lázár. Utóbbinál kis csalétkekbe rejtve repülőről szórják ki a vakcinákat a szakemberek az érintett területekre. „Egyébként ennek köszönhető, hogy az országunk néhány évig teljesen mentes volt a veszettségtől. Emiatt a szakemberek már nem tartották indokoltnak az egész ország rókavakcinázását, így már csak azokra a területekre koncentráltak, ahol a szomszédos országoknál a veszettség elleni küzdelem nem ért el kedvező eredményeket” – mondta az igazgató.

Hozzátette, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában ‒ ahol nem hajtották végre következetesen a rókák vakcinázását ‒, rendszeresen felüti a fejét a fertőzés, és az állatok természetes vándorlása miatt érkezhet a betegség hazánkba is. A jelenlegi fertőzés góca Ukrajna, nem hivatalos információink szerint a háború miatt nem tudták végrehajtani az elmúlt két évben a rókavakcinázást, illetve azokat az intézkedéseket, amelyek a veszettség visszaszorítását célozzák.

Milyen gyorsan terjedhet a fertőzés? – kérdeztük Márton Lázárt. Egy veszett állat napi több tíz kilométert is megtehet, ezért előfordulhat, hogy nemcsak a határszélen, hanem máshol is kialakulhat betegséggóc. Ez történt 2013-14-ben Bács-Kiskun vármegyében, de az kevésbé valószínű, hogy a határról egy veszett állat rögtön a fővárosba érkezne, hacsak nem az történik, hogy valaki a fertőzött területről szabálytalanul és felelőtlen módon magával hoz egy kisállatot, amiről kiderül, hogy szintén hordozza a betegséget. A fertőzés veszélye jelenleg Szabolcs-Szatmár- Beregben a legnagyobb, további terjedésre a vadállományon keresztül számíthatunk a szomszédos vármegyékben, jelenleg Kisvárda felé terjed. Ha bárhol máshol az országban kialakulna fertőzésgóc, lokalizálni fogják, és rendelkeznek elegendő rókavakcinával ahhoz, hogy megállítsák a terjedését – mondta a szakember.  

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 12 településén, ahol beazonosították a betegséget, a Nébih elrendelte az összes veszettségre fogékony húsevő emlős oltását, beleértve a macskákat is, így lassítani tudják a fertőzés terjedését. Ezeket a vakcinákat a Nébih és a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kormányhivatal fizette ki, így nem okozott gondot, hogy az ott élő emberek saját költségükön valószínűleg ezt nem tudták volna megtenni. 

Arra a kérdésre, hogy mennyire jelentős a jelenlegi fertőzés, a Nébih állategészségügyi és állatvédelmi igazgatója azt válaszolta, hogy 2013-14-ben évi 22 fertőzést azonosítottak, ehhez képest most tartunk 2022 ősze óta 25-nél. De ha nagyobb merítést nézünk, akkor az 1990-es években, mielőtt elindult a rókavakcinázási program, voltak olyan évek, amikor 1000 fölött volt a veszettséggel fertőzött állatok száma. „Jelenleg messze vagyunk már ettől, de az elmúlt évek fertőzésmentes helyzetét tekintve, a mostani egy komolyabb járványnak tekinthető.”

Amikor nagyobb a fertőzésveszély a külföldi állategészségügyi szervek között van együttműködés? – kérdésünkre Márton Lázár elmondta, hogy létezik egy olyan fórum, ahol nemcsak az uniós tagállamok, hanem harmadik országok, a Balkánt és Ukrajnát is beleértve be tudnak számolni az általuk tett intézkedésekről. „Innen értesültünk arról is, hogy például Románia esetében különböző adminisztrációs problémák miatt maradt el az egyik rókavakcinázás, és Ukrajna sem jelezte a háború kitörése óta, hogy teljes mértékben elvégezte volna a feladatot. Egyébként ez az EU által társfinanszírozott állategészségügyi program, így korábban ők – mivel nem uniós tagállam – Magyarországon keresztül hajtották ezt végre magyar segítséggel, de sajnos azóta ez a közreműködés megszűnt.”