Szakdolgozói kamara: az egészségügyben 20-25 ezer ápolási szakember hiányzik
Az elmúlt hetekben történt felmondások száma és aránya nem olyan mértékű, mint amit néhány héttel, hónappal korábban számos szakmai szervezet vizionált. Ez főként azzal magyarázható, hogy akinek volt lehetősége – bizonyos pillanatokban –, már távozott az egészségügyből – jelentette ki Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke, aki szerint erre három időszakban volt lehetőség: a pályaelhagyási intézkedések előtt, a szolgálati jogviszonyba történő aláírás, valamint az oltások megtagadásának időszakában.
A MESZK elnöke az InfoRádiónak nyilatkozva kiemelte: az egy-egy kórházból távozó tíz-húsz kolléga komoly fennakadást okozhat intézményi vagy osztályszinten, miközben a nyugdíjba vonuló dolgozók pótlására sem született megoldás az elmúlt két és fél évben.
Országosan azt lehet mondani, hogy
az egészségügyben 20-25 ezer olyan ápolási szakember hiányzik,
aki mind az alap-, mind a járó- és mind a fekvőbeteg-szakellátásban teljesített korábban szolgálatot, ami hatalmas létszám – emelte ki.
Mindazonáltal a kamara vezetője úgy véli, hogy ha a következő időszakban meginduló egyeztetéseknél a kormány képes lesz kialakítani egy három-öt évre előremutató perspektívát, és meghozni olyan szükségszerű intézkedéseket, amelyekkel vissza lehet csábítani a távozó kollégákat, illetve amelyekkel vonzóbbá tehető a terület, akkor lehet még kezelni a kérdéskört. Ha azonban ezek az intézkedések, konkrét tervek nem születnek meg, az az ellehetetlenítését okozhatja az egészségügyi ágazatnak – húzta alá a szakértő.
A MESZK rendkívül égetőnek tartaná, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyt szabályozó törvényt és annak végrehajtási rendeleteit alakítsák át szakdolgozóbaráttá, továbbá hogy a jelen és következő évek humánpolitikája kerüljön meghatározásra szakdolgozói vetületből. Sürgetőnek tartják a bérek kérdését is, vagyis, hogy legalább három évre legyen prognosztizálva, hogy milyen előmeneteli rendszerrel lehet a munkavállalók kiszámítható jövőképét megteremti. Végül, de nem utolsó sorban, halaszthatatlannak tartja a szakdolgozók által végzett feladatok, hatáskörök és kompetenciák felülvizsgálatát is, hiszen – mint azt Balogh Zoltán magyarázta – ezek adják az alapot ahhoz, hogy milyen munkákat vehetnének át az orvosoktól, amikhez a szakdolgozók ellentételezését is hozzá lehet illeszteni.
