A szakember szerint az Agrárminisztérium átépítése a NER legsúlyosabb műemlékpusztítása
Négy tanúmeghallgatás is történt az Agrárminisztérium Kossuth téri épületének átépítése ügyében indult nyomozás során – erről beszélt a Népszavának Bátonyi Péter műemlékvédelmi szakember. Szerinte a beruházás a NER legsúlyosabb műemlékpusztítása, amely veszélyes precedenst teremthet más védett épületek számára is.
Bátonyi Péter a Népszavának elmondta: a rendőrségi eljárásban eddig négy tanúmeghallgatás zajlott, ebből kettő még a választások előtt, kettő pedig azt követően. A szakember szerint az ügy középpontjában az áll, hogy a 2021-es kormányhatározat nyomán az Agrárminisztérium műemléki épületének csaknem négyötödét lebontják annak érdekében, hogy az egykor Bukovics Gyula által tervezett épület alá mélygarázs épülhessen.
Bátonyi álláspontja szerint ez nem felújítás, hanem „nagybetűs műemlékpusztítás”. A szakember már 2024 novemberében nyilvánosság elé állt az üggyel, amikor más, vitatott műemléki beruházásokat – köztük a józsefvárosi Heinrich-udvart és a ferencvárosi Kilián-laktanyát – is példaként említette.
A műemlékvédelmi szakértő szerint az Agrárminisztérium eredetileg első kategóriás, teljes védettséget élvező műemléki státuszát jogalap nélkül minősítették vissza, ezzel pedig kiüresítették a védelmet. Állítása szerint mindezt a Steindl Imre Program és a Miniszterelnökség jogi lépései tették lehetővé. Bátonyi vitatja Gulyás Gergely korábbi állítását, miszerint a projektet nem érte érdemi kritika, emlékeztetve arra, hogy a miniszter korábban többször reagált az ügyre, sőt az UNESCO illetékes bizottságával is levelezett.
A szakember úgy véli, az Agrárminisztérium átépítése súlyosabb ügy, mint a Hatvanpuszta, a Citadella vagy a Karmelita kolostorhoz épített erkély körüli viták, mert ebben az esetben egy értékes műemlék szerinte lényegében elveszítette eredeti értékét. Emiatt a hivatali visszaélés mellett műemlékpusztítás gyanúja miatt is indokoltnak tartaná a nyomozást.
Bár Bátonyi 2024 végén tett feljelentését a rendőrség eredetileg elutasította – akárcsak Hadházy Ákos korábbi beadványát –, az ügyészség 2026 januárjában, felülvizsgálati kérelmére reagálva mégis elrendelte a nyomozást. Bátonyi szerint a hatóságoknak azt is vizsgálniuk kellene, milyen szerepet játszott az ügyben a Kövér László vezette kiemelt nemzeti emlékhely bizottság, valamint a Steindl Imre Program vezetése. Eközben az új épület kivitelezése tovább zajlik a Kossuth téren, és a tervek szerint 2028 közepére készülhet el.
