Szegény Soros! A születésnapi köszöntésekben rendre felbukkan Orbán neve
Több vezető német orgánum is megemlékezett Soros György születésnapjáról: a magyar származású Soros szerdán töltötte be a 90. életévét. A több nyelven sugárzó Deutsche Welle Keno Verseck, a der Spiegel tudósítójának cikkét közölte „Soros, a háttérhatalom?” címmel. A Frankfurter Allgemeine Zeitung pedig részleteiben foglalkozik azzal, mivel vádolják Magyarországon Sorost, akinek az ösztöndíját élvezte korábban Orbán Viktor is.
„A Sorosról terjesztett összeesküvés-elméletek említést sem érdemelnének, ha csak gyanús, kisszámú szélsőjobboldaliak terjesztenék, ám az állítások nem mástól származnak, mint Orbán Viktortól, egy uniós tagállam miniszterelnökétől” – mutat rá a Deutsche Welle-ben megjelent cikkében Keno Verseck, aki végig is veszi Orbán vádjait, amelyek szerint, Soros egy „világméretű háttérhatalom” vezére, a bűnsegédek világméretű hálózatát finanszírozza, amelynek tagjai újságíróknak, civil aktivistáknak, vagy jogvédőknek nevezik magukat, de valójában ügynökök. Befolyásos politikusokat is bábokként mozgat. Célja, hogy egész népeket fosszon meg kulturális és nemzeti identitásuktól, államokat kényszerítsen rabszolgasorba, adósságfüggőségbe. Spekulációival már emberek millióit taszított balsorsba, és most lakosságcserét tervez Európában, a keresztény helybeliek helyére muzulmánokat szán – sorolta a Soros elleni rágalmakat a szerző.
„Mindezzel Orbán Európában nincs egyedül: Soros Európa keleti részén az elmúlt években szinte mindenhol a gyűlölet egyik legjelentősebb célpontjává lett” – állapítja meg Verseck, hozzátéve: sok esetben kormánypolitikusok építik ezt a gyűlöletet, most például Bulgáriában őt vádolják az országos tiltakozások szervezésével. „De a rágalmakkal egyetlen politikus sem megy olyan messzire, mint Orbán Viktor” – szögezi le a szerző, idézve Orbán Viktor néhány vonatkozó kijelentését. A magyarországi felmérések mutatják, hogy milyen erős hatással van ez a narratíva: a nagy többség kifejezetten negatív figurának látja Sorost, aki szégyenletes befolyást gyakorol – állapítja meg az írás, hozzáfűzve: mi több, nagyon sok magyar elhiszi a Sorosról terjesztett rágalmakat.
Soros gyerekkorának és ifjúságának fontosabb momentumait idézi a cikk azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon náci kollaboránsnak is nevezik őt. Valójában az állítás Verseck szerint, eredetileg Andreas von Rétyi összeesküvés-elméleteket gyártó német szélsőjobboldalitól származnak, akinek a könyve 2016-ban megjelent egy kormányhoz közelálló magyar könyvkiadónál, és a kötetet az Orbán-párt egyik szóvivője később „alapos, pontos műnek” minősítette.
Sorost a brit font elleni spekulációja tett világhírűvé 1992-ben, ezért is nevezik Magyarországon spekulánsnak, írja Verseck, aki azonban arra is rámutat, hogy a brit font beszakadásának hosszú és bonyolult előtörténete volt, még mielőtt a spekulánsok kerestek rajta, maga Soros pedig azóta a modern pénzügyi kapitalizmus és annak kinövései egyik legélesebb bírálójává lett, aki a pénzügyi piacok szigorú szabályozását követeli.
Soros a magánvagyonának jelentős részét közhasznú célokra fordította. Ezek között a nyolcvanas évektől támogatta a magyar kommunistaellenes ellenzéket, és megalapította az elsőt a Nyílt Társadalmak alapítványok sorában – idézi fel Verseck. Ezek az alapítványok ma mindenekelőtt a demokrácia támogatása, az emberi jogok, az oktatás és az egészségügy területén tevékenykednek, és eddig kereken 15 milliárd dollárt költöttek e célokra. Mivel azonban az alapítványok a kormányok ellenőrzését feladatuknak tekintő civil szervezeteket támogatnak, sokan hatalmas „világméretű háttérhatalom” irányítójának nevezik Sorost, aki „ügynökhálózatát aktiválva, támadja a nemzeti kormányokat”. Ez Orbán narratívája is, noha egykor ő maga ugyancsak Soros-ösztöndíjas volt, akárcsak nagyon sokan a Fidesz korai éveiben.
A „Soros-hálózat” azonban puszta kitaláció. Magyarországon alig létezik olyan civil szervezet, amelyet kizárólag a Soros-alapítványok támogatnának, ráadásul a támogatottak nem tartoznak az alapítványoknak politikai-ideológiai elszámolással – mutat rá a Deutsche Welle-ben megjelent írás. Sőt, a szakértők a nagy alapítványok közül a Nyílt Társadalom Alapítványokat tekintik az egyik leginkább átláthatóknak.
Soros megnyilvánulásaiból vett idézetekkel Verseck a cikk végén tételesen bizonyította, hogy az általa állítólag tervezett lakosságcseréről szóló állítások hazugságok, akárcsak az olyan rágalmak, mint hogy Soros enyhébb büntetéseket követel a bűnöző migránsoknak, hatalmas összegű euró-segélyeket ad a migránsoknak vagy, hogy Európa-szerte migránsok kényszer-letelepítését akarná megszervezni. „Ilyesmit Soros soha nem mondott” – szögezi le az írás.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung tekintélyes német konzervatív lap szintén terjedelmes cikkben emlékezett meg Soros György születésnapjáról. A főleg Soros szakmai pályafutását ismertető írás nagy figyelmet szentel annak is, hogy mikkel vádolják Sorost Magyarországon, és külön kitér arra, hogy Orbán Viktor egykor Soros-ösztöndíjban részesült.
