Szegénylegények: a járványhelyzetet használják fel az SZFE lefejezésére

Harkai Péter 2020. november 29. 08:29 2020. nov. 29. 08:29

Törvénysértést súroló rendeletet fogadtatott el a kormánypárt az országgyűléssel szerdán, amire hivatkozva, pénteken késő este – szokásos alattomban – a színiegyetem félévének felfüggesztését közölte az SZFE szerint törvénytelenül kinevezett kuratórium.

Csernai Mihályt, az egyetem össztűz alá vett HÖK-elnökét kérdeztük: mindez valóban csak a véletlenek váratlan összjátéka csupán, vagy tudatos likvidálási parancs a parlamentáris hatalom felhasználásával.

„A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) fenntartója mai döntésével – a 522/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet alapján – megerősítette, hogy a továbbra is fennálló rendkívüli helyzetre tekintettel, a tanulmányi kötelezettségek jogszerű teljesítésének feltételei az egyetemen nem állnak fenn” – írta a kuratórium péntek esti tájékoztatójában. Ennek ellentmond az oktatási jogok biztosa által végzett vizsgálat eredménye, amelyben dr. Aáry-Tamás Lajos egyértelműen kimondja, hogy az egyeztetés nélkül kinevezett kuratóriumnak nem áll jogában felfüggeszteni az oktatást a Színház-és Filmművészeti Egyetemen. Az Egyetem polgársága igazolta, hogy az oktatás az intézmény falain belül rendben zajlik, így a fenntartónak semmilyen alapja nincsen a tanév akadályoztatására.

– Segítsen! Mi a helyzet most valójában, mit tudnak lépni erre a szankcióra...?

– Erre a kérdésre jelen pillanatban nem tudok válaszolni, zajlik az ügy jogi értelmezése. Reményeim szerint, legkésőbb jövő hét elején fogunk erre válaszolni valamit, amiről mindenképpen értesítjük majd a közvéleményt.

– Túlzás nélkül állítható, hogy egyre rémisztőbb hírek érkeznek az egyetemi lázadás megtorlásáról. Mintha a '30-as évek NKVD-s Szovjetuniójában élnénk: a félévüket likvidálni akarják, Önt feljelentették, militáns kapuőrök zárják el az egyetemi bejáratokat. Ilyenkor szokták mondani, hogy pedig lövethetnének is. Ráadásul mindehhez hirtelenjében akadt egy síma modorú, gördülékeny kommunikációval rendelkező, újabb kinevezett vezető is. Azt tudom, hogy ki például Ascher Tamás, de azt nem tudom, ki az új intézményvezető, aki Önt ráadásul hivatalba lépése után pár nappal méltatlan és hamis színben tüntette fel egy rádióinterjúban. Segítsen: kicsoda Bodolay Géza?

– Azt tudom, hogy Kecskeméten volt igazgató, Szegeden főrendező, a Nemzetiben is rendezett, több nyelven beszél, sokat fordított. Nem ismerem a konkrét pályafutását, nem is tudok, nem is akarok erre részletesen reagálni, mivel a számára írt nyílt levelem nem szakmai érvek mentén haladt, egyszerűen megcáfoltam olyan állításokat, amelyekkel a személyemet hamisan illette egy rádióinterjúban. Számomra ez nem szakmai kérdés, itt konkrét személyeskedésről, rágalmazásról van szó.

– A kérdésem természetesen nem arra irányul, hogy minősítse, inkább arra lennék kíváncsi, hogy Ön szerint mitől lett hirtelen alkalmas az egyetem egyik kulcspozíciójára? Egyáltalán: megfelel-e az egyetemi SZMSZ követelményeinek?

– Az egyetemünk szerkezetileg intézetekre van bontva, ezek alá vannak rendelve a különböző szakok: Színházművészeti Intézet, Film- és Média Intézet, illetve Elméleti- és Művészetközvetítő Intézet. Az intézetvezetői pozíciót pályázat útján nyerik el az egyes intézetvezetők, a pályázat nyerteseit a rektor nevezi ki. Úgy tudom, hogy határozott időre való kinevezésre is lehetőség van, ezzel kapcsolatban viszont aggályos, hogy a jelenleg kinevezett két rektorhelyettes – korábbi jogi beadványunk szerint is – törvénytelenül lett kinevezve, hiszen oktatási kérdésekben a fenntartó nem hozhat döntéseket, nem nevezhet ki oktatási vezetőket. Az biztos, hogy Bodolay Géza kinevezéséről – mondhatom úgy, hogy szokás szerint – az egyetem közössége a sajtóból értesült.

– Ön is nyilatkozta, tény is, hogy az előző rektor-, illetve helyettesi választáskor kikérték a HÖK véleményét. Történt-e hasonló megkeresés a mostani kinevezések esetében?

– Az egyetem legfőbb döntéshozó szerve a szenátus, amiben valóban van a HÖK-nek négy delegáltja. A tavaly novemberben lezajlott, Upor László győzelmével véget érő rektorválasztásból valóban kivettük a részünket: megkérdeztük a hallgatóságot, hogy a két jelölt közül kit támogatnának, és a válaszaikat csatornáztuk be a szavazáskor. A HÖK-nek elég világos jogkörei vannak. Többek között, minden, a hallgatókat érintő kérdésben van véleményezési jogunk, legyen az akár a tanév rendjével kapcsolatos változás vagy például a kollégium rendjének megváltoztatása. Az ezekkel kapcsolatos véleményünk kikérése elmaradt, nem keresett meg minket hivatalosan senki azzal kapcsolatban, hogy ezeket a változásokat eszközöljék. Annak idején meg is támadtuk például a kollégium nyolc órán belüli elhagyására irányuló rektori utasítást.

– Bodolay Géza úgy nyilatkozott a hivatkozott interjúban, hogy gyávaság lett volna nem elfogadnia az intézményvezetői felkérést. Én megfordítanám a kérdést: bátorság lett volna nemet mondania?

– Erről őt kellene megkérdezni. Én az említett posztomban a személyemet ért rágalmakra igyekeztem reagálni. Leszögezném, hogy Bodolay Géza személyemmel kapcsolatos állításai néhol féligazságokra, néhol pedig teljes hazugságokra épülnek. A dolog azért is ijesztő, mert ezeket a mondatokat az intézmény egyik megbízott vezetőjeként mondta egy nyilvános médium műsorában, egy olyan szituációban, amikor a felé irányuló műsorvezetői kérdések arról szóltak, hogy miként fogadta a felkérést és mik a hosszú távú tervei. Én magam is meglepődtem, mikor rólam kezdett el beszélni. Azt gondolom, hogy igen nagy felelőssége van minden egyes mondata kapcsán.

– Hogyan áll most a félévük? Értékelhető lesz vagy sem?

– Minden szakról szeptember óta rendelkezésre áll valamennyi hivatalos, oktatási dokumentáció. Az oktatási jogok biztosa ki is mondta, hogy a kuratórium korábbi szándéka, miszerint érvényteleníti a félévet, jogszerűtlen és alkotmányellenes. Ezzel egyidőben, azonban a megjelent új kormányrendeletre hivatkozva, a kuratórium – látszólag semmibe véve az oktatási jogok biztosának véleményét – mégis érvényteleníteni szándékozik a félévünket. Jelenleg folyamatban van a jogértelmezés. Sajnos most nincs több információm erről a helyzetről.

– Egy személyesebb kérdést szeretnék feltenni, talán nem veszi rossz néven. Látta a Szegénylegények című Jancsó-filmet?

– Természetesen.

– Engem egyre jobban emlékeztet az Önökkel való leszámolás hatásmechanizmusa a filmben megfogalmazott hatalomtechnikai elnyomás bemutatására. Mintha valóban keresnének – higgadt mérlegeléssel – egy feláldozható vértanút, hogy ennek árán, önfelmentést adhassanak maguknak a kollektív ítélet elkerülésére, ami a közvélemény haragját vívná ki. A filmben ez pont fordítva van, a nevesített bűnöst mentesítik a végzetes ítélettől, hogy a kollektív lázadók bűnhődjenek, de a szisztéma – számomra – ugyanolyannak tűnik. Ön ellen feljelentés vagy eljárás folyik, mert a hatalom a jelek szerint elvár egy áldozatot, hogy ezen keresztül tisztára moshassa a többiek elnyomását. Hogyan tudja ezt kivédeni?

– Jelenleg zajlik ellenem egy közigazgatási eljárás, birtoksértő magatartás miatt. Ha jól értelmezem ezt a beadványt, azt jelenti, hogy én vagyok az oka, hogy Szarka Gábor kancellár nem tudott bejutni a blokád alatt tartott egyetemre október 8-án, amikor több tucatnyi hallgató állt sorfalat a blokád és a követeléseink védelmében. Már többedszer érződik az a szándék az illegitimnek tekintett vezetőség részéről, hogy a teljes ellenállást, blokádostul, mindenestül személy szerint az én nyakamba varrják.

– Ez a beadvány kitől származik?

– Novák Emil és Szarka Gábor nyújtotta be, az egész dokumentum mellékletekkel együtt körülbelül nyolcvan oldalas. Csatolták többek között az SZMSZ-t, illetve az alapító okiratot is, valamint két újságcikket: az egyik egy korábban velem megjelent interjú, amit az egyetemfoglalás kapcsán adtam, a másik pedig a konkrét október 8-i eseményről szól. Valójában egyik cikk sem bizonyítja, hogy én, egy személyben akadályoztam volna bármit is. Mindkettő arról szól, hogy itt bizony egy közösség van, akik a saját igazukat próbálják megvédeni és érvényesíteni,

– Ez a feljelentés milyen szankcióval fenyegeti Önt?

– A beadvány legvégén két fontos pont van, amit idéznék: „Kérjük a tisztelt jegyző asszonyt, hogy – az adott paragrafusok alapján – rendelje el az eredeti birtokállapot helyreállítását és Csernai Mihály magyar állampolgárt a birtokháborítástól eltiltani szíveskedjék.” A másik pedig az, hogy – a hivatkozott paragrafusok alapján – kötelezzék a birtoksértőt az eljárási költségek viselésére. Nekem erre a beadványra a jog szerint nyolc napom van válaszolni. Hogy mikor és milyen döntést hoznak majd, nem tudom, de bizakodó vagyok.

– A huszonéves egyetemista birtoksértésén mit érthetünk? Hogy nem léphet be az egyetemre? „Public enemy”?

– Ez egy remek kérdés! Fogalmam sincs, mivel az idézett elkövetés október 8-án történt, az egyetemet elhagytuk november 10-én, most 28-a van. Konkrétan nem értelmezhető a feljelentés tényének, idejének és elkövetésének jogalapja, mivel az konkrétan semmis. Az már csak – ahogy mondani szokás – hab a tortán, hogy a szokásjog alapján, a birtokvédelmi ügyeket vizsgáló kerületi jegyző kezéből kivették az ügyet és az ötödik kerületi önkormányzathoz iktatták.

– Miért?

– A beadvány szerint, a VIII. kerületi Önkormányzatot elfogultnak tekintik, és így az ügy átkerült az V. kerületi Önkormányzathoz.

– Ez viszont diszkriminációnak tűnik.

– Passz, erre nem tudok mit mondani.

– De az V. kerület kormánypárti vezetésű.

- Ezt ön mondta, nem én, s azt is nehéz lenne megmondani, hogy ez milyen hatással lesz erre az ügyre. Majd meglátjuk.



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom