Szégyen, amit a hatalom a svéd és finn NATO-csatlakozással művel

Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, Annalena Baerbock német külügyminiszter csütörtökön felszólította Törökországot és Magyarországot, hogy nyissák meg az utat Svédország és Finnország NATO-csatlakozása előtt. A NATO madridi csúcstalálkozóján Ankara és Budapest is azt ígérte, hogy lehetővé teszi a két skandináv ország csatlakozását – emlékeztett a német diplomácia vezetője, leszögezve: „És most éppen ezt kellene tenni”. A NATO 30 tagjából 28 már aláírta a szerződéseket – emlékeztetett, hozzátéve: az egész tömb biztonsága érdekében fontos, hogy a ratifikáció még az év vége előtt megtörténjen.

Magyarország az első pillanattól kezdve – állítólag feltétel nélkül – támogatja a két észak-európai ország csatlakozását, szemben Törökországgal, amely feltételekhez köti a rábólintást (a többi között a két érintett ország területén tartózkodó, Ankara szerint terroristák kiadását kéri cserébe). A magyar kormány ezzel szemben már nyáron benyújtotta a ratifikációs dokumentum-tervezetet a Parlamentnek, amely azonban azóta sem tűzte napirendre, s sorra megakadályozza, hogy az ellenzék elérhesse a kérdés mielőbbi napirendre tűzését és a szavazást róluk. Ürügyként társadalmi vitára hivatkoznak Orbánék.

Alibiből zajlik is ilyen – alibiből, merthogy szinte megtalálhatatlan a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság NATO csatlakozásáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről címet viselő két dokumentum, pedig azok egy állítólagos társadalmi vita céljából kerültek ki még október 18-án a kormány honlapjára. Erre hivatkozva pedig a parlament kormánypárti többsége – Kövér László házelnök proaktív hozzájárulásával – egyelőre nem hajlandó ratifikálni a NATO bővítéséhez szükséges két tervezetet. Komoly kereső munka eredményeként találtuk csak meg ezt a két dokumentumot, vagyis ha valaki részt akar venni az erről a kérdésről állítólag zajló, társadalmi vitának csúfolt folyamatban, annak segítünk: itt, illetve itt találja meg a két tervezetet A mellé biggyesztett szöveg a következőképpen hangzik: „A dokumentum célja a társadalmi egyeztetés elindítása és a jogalkotási folyamat átláthatóvá tétele, amelynek alapján, illetve eredményeként a mellékelt tervezet valamennyi tartalmi és formai eleme módosulhat! Az észrevételeket a kozkapcsolat@mfa.gov.hu email címre varjuk.”

Ennek némileg ellentmond, hogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az eheti Kormányinfón, kérdésre válaszolva érdekes dolgokat mondott. A HVG tudósítása szerint azt fejtegette, hogy a támogatás eldöntött tény, ezen a társadalmi vita eredménye sem változtat. Az már csak hab a tortán, hogy azt fejtegette, társadalmi vitára amúgy sem lenne szükség ebben az ügyben mert a téma nemzetközi szerződést érint – azaz kiderült, amit eleve sejteni lehetett: csak időhúzásra jó a NATO-csatlakozás ügyében a társadalmi vita.

Ugyanakkor a szövetségeseinknél ezzel már kezdjük kihúzni gyufát – a német külügyminiszter csütörtöki felszólítása csak egy a sok közül. Kérdés persze, hogy várható-e bármilyen hatás az ilyen és hasonló felszólításoktól, bírálatoktól? Hiszen látható, hogy Orbán megmakacsolta magát. De vajon miért? Harangozó Tamást, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának szocialista alelnökét kérdeztük.

„Amit a kormány, s a Fidesz-KDNP többség a svéd és finn NATO-csatlakozással művel, az egészen egyszerűen szégyen” – szögezte le a szocialista politikus. Két olyan országról beszélünk, amelyek úgy döntöttek, hogy csatlakoznak a védelmi szövetséghez, mert a saját polgáraik millióinak szó szerinti fizikai biztonságát így látják garantáltnak. Emlékeztetett arra, hogy Finnországnak több mint ezer kilométeres közvetlen határa van Oroszországgal, Svédország pedig csaknem 200 év után döntött úgy, hogy a független státuszát feladva, csatlakozik a NATO-hoz. Az ő életükben ez nem arról szól, hogy jönnek-e támogatások vagy sem, hanem arról, hogy az oroszok már lerohanták az egyik szomszédos országukat. Mindenki el tudja képzelni, milyen súlya van az ott élők életében a csatlakozásnak – mutatott rá Harangozó, hozzátéve: „Magyarország az ő életükkel és biztonságukkal szórakozik, ami elképesztő és szégyenteljes dolog”.

S hogy miért fogalmazott úgy, hogy „szórakozik”? Mert az elmúlt hetekben a kormány és a Fidesz összevissza hazudozott („ez már nem mellébeszélés volt”) az üggyel kapcsolatban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a nemzetközi és a hazai sajtó előtt az Országgyűlésre mutogatott, mondván, a kormánynak nincs teendője, támogatja a ratifikációt, a Parlament nem vette még a kérdést napirendjére – emlékeztetett Harangozó Tamás. Felidézte egyúttal, hogy eközben a parlamentben az MSZP már háromszor is kezdeményezte a kérdés napirendre vételét, de a Fidesz minden képviselője mindannyiszor a nem gombot nyomta meg. A többi között arra hivatkoztak, a kormány szerint még folyik a kérdésben a társadalmi egyeztetés – miközben azt is mondják, hogy a társadalmi egyeztetés már lezárult. Mindenesetre a héten a házbizottság ülésén továbbra is arra hivatkoztak, hogy az még folyik – mondta a politikus.

Harangozó a kormány és a parlament közötti egymásra mutogatást is nevetségesnek tartja. A kormány szerint a Parlament miatt nem történt még meg a szavazás, pedig a kormány sok tagja egyben parlamenti képviselő is – emlékeztetett, hozzátéve: „amúgy pedig senki nem hiszi el, ha Orbán azt akarja, hogy a parlament fogadja el, akkor a Fidesz vagy a KDNP frakció majd ellenáll. Ezért mondom, hogy ócska hazugság ez az egész.”.

De miért teszik ezt? Valami oka kell, hogy legyen – vetettük fel. Harangozó Tamás két véleményt citált, amelyek szerinte „valószínűleg nem állnak messze a valóságtól”. Az egyik, hogy az uniós pénzek kizsarolási potenciálját látja benne Orbán. Mind a két érintett ország ugyanis uniós tag, s a NATO-tagsággal próbálja rávenni őket a magyar kormány arra, hogy ne támogassák a pénzek megvonását Magyarországtól.

A másik vélemény szerint amíg a törökökre hivatkozással vár ki Orbán, addig jelenteni tudja a Kremlnek, hogy tartja a frontot. Harangozó ezzel kapcsolatban felidéz egy momentumot. A kezdeményezésére a svéd és finn NATO-csatlakozást a napirendjére felvevő honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén Kósa Lajos, a testület fideszes elnöke azt mondta, hogy nem is mi akadályozzuk a két ország csatlakozását, hanem a törökök „Mire én úgy reagáltam, hogy a tudásom szerint az Országgyűlés a magyar embereket képviseli és nem a törököket. Erre Kósa nem válaszolt” – idézte fel az ülésen történteket Harangozó, aki szerint ez is arra mutat, hogy orosz érdek kiszolgálásáról lehet szó.

„Bármelyik is igaz a kettő közül, hatványozottá teszi, hogy szégyent hoznak a hazánkra” – szögezte le. Mint felvetette (ezt egyébként már a parlament ülésén is szóba hozta): mit szóltak volna a magyarok, amikor a sikeres népszavazás után valamelyik NATO-tagállam ugyanígy szórakozott volna a magyar csatlakozással? Pedig akkor – emlékeztetett – az elmúlt évszázadok legbékésebb idejét élte Európa, s nem volt akkora tétje a tagságnak, mint most. 

„A német megszólalásnak valószínűleg ugyanaz az alapja, mint a többi hasonlónak, az, hogy betelt a pohár” – vélekedett Harangozó Tamás.