Szekeres Imre: a honvédelmi törvény a gyávák törvénye lesz

– Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese úgy vélte, szemlátomást arra készül a magyar kormány, hogy egy olyan háborúba vigye az országot, amiről csak és kizárólag ő dönt. Ha pedig valamilyen komolyabb társadalmi ellenállás lesz, akkor annak is megteremtette a jogi kereteit: akár a honvédséget is felhasználhatja a magyar állampolgárok ellen. 

– A szocialista párt álláspontja egyértelmű: ez a gyávák törvénye, mert úgy akarják bevetni a Magyar Honvédséget külföldön, hogy tartanak attól, hogy még a fideszes képviselők sem fogják megszavazni. Ilyen például Csád. Miért megy oda 200 magyar katona, teljesen értelmetlenül? Emellett a honvédelmi törvény módosításaival a kormány teljes mértékben szembefordul a magyar történelmi és nemzeti tradíciókkal. Az 1848-as forradalom és szabadságharc óta a Magyar Honvédséget csak és kizárólag az Országgyűlés felhatalmazása alapján lehet külföldön bevetni. Nem volt példa arra, hogy ettől bárki bármikor eltérjen. A törvény groteszk voltát mutatja, hogy ugyanakkor idegen országok katonai alakulatainak az állomásoztatását viszont országgyűlési hatáskörben hagyja. 

– Az évek óta érvényes rendkívüli jogrend lehetővé teszi, hogy az Orbán-kormány bármikor szükségállapotot rendeljen el, vagy a Magyar Honvédséget bevethesse a saját polgáraival szemben is. Eddig a rendőrség mellett a TEK és a Köztársasági őrezred volt hivatott szavatolni a belbiztonságot.

– Beteges félelem igazgat. Teljesen fölöslegesen, értelmetlenül olyan belbiztonsági rendszereket építenek ki, amelyekre nincs szükség. A magyar rendőrség és különböző szervezetei megfelelnek a feladataiknak, társadalmilag elfogadott módon cselekednek. Magyarországon pedig semmi olyan belső feszültség nem fenyeget, ami indokolná, hogy például a Magyar Honvédséget bevessék az ország határain belül. 

– A honvédelmi jogrend átalakításakor megszüntették a Honvédelmi Tanácsot (HT) is. Mi volt a feladata a testületnek?

– Ezek a lépések a köztársasági elnök főparancsnoki hatáskörének gyengítéséről szóltak. A Honvédelmi Tanács biztosította az állam összes szervezetének együttműködését abban az esetben, ha Magyarországot háborús fenyegetés éri. A tanács megszüntetése és a vezérkar felszámolása is abba az irányba mutat, hogy egyszemélyi politikai hatalom alá akarják rendelni a Magyar Honvédséget, annak alkalmazását és bevetését, ami szintén példátlan a magyar történelemben. Eddig nagyon jól körülhatárolt felelősségek voltak, amelyek azt biztosították, hogy az államfő, az Országgyűlés, a különböző állami szervek és a kormány együttes döntése legyen szükséges bármilyen a Magyar Honvédséget érintő lépéshez. A változtatások értelmetlenek és dezorientálóak. Vissza kell majd helyezni mind a köztársasági elnököt, mind a Honvédelmi Tanácsot a jogkörébe.  

– Egy tavalyi kormányrendelet szerint a honvédség „hadrafoghatóságának biztosítása”, továbbá az ukrajnai háborús helyzet miatt már korlátozhatók a katonák jogai. Később egy törvénymódosítás bevezette a „különös szolgálati rendet”, amelyet a hvg.hu honvédségi forrásai csak úgy fordítottak le: „mindenki köteles többet vállalni és többet tűrni”. Miért volt ezekre szükség?

– Ez a döntés arra mutat rá, hogy kevesen jelentkeznek hivatásos és szerződéses katonának. Ezért megpróbálják rákényszeríteni a ma szolgáló létszámot arra, hogy értelmetlenül, a fizikai és egészségügyi állapotukat kockáztatva vállaljanak feladatokat. Miközben azok a szabályok, amelyek korábban, 2010-ig érvényben voltak, biztosították a hadrafoghatóságot és azt is, hogy a katonák fizikai tűrőképességét és egészségi állapotát is figyelembe vegyük. A lényeg, hogy nincs elég katona.

– Már újra bekerült a köztudatba a hadkötelezettség, a hadkötelesség és a tartalékos állomány, mint kifejezés. Az utóbbi újragondolására is az emberhiány miatt volt szükség?

– Természetesen erről van szó. A rendszerváltozás után átalakuló honvédségben már csak hivatásos és szerződéses katonák teljesítettek szolgálatot. Ez megfelelt annak, hogy a modern technikák és eszközök, a fegyverek alkalmazásához többéves kiképzésre van szükség. Egy vadászpilótánál ez 7-9 évig tart, de egy tüzérségi vagy más komplex fegyverzet kezelését is legalább 3-4 évig tanulják. Ezt pedig már sorkatonákkal nem lehetett teljesíteni. Ugyanakkor most nem önkéntes, hanem önkényes tartalékosokból áll az állomány. A leszerelt, nyugdíjba vonult katonák és rendőrök ugyanis választhattak, vagy személyi jövedelemadóval terhelik a nyugdíjukat, vagy beállnak a tartalékosok közé. Ez is azt mutatja, hogy nagy baj van a létszámmal, az alkalmazható és bevethető katonákkal. Viszont a tartalékos állománynak, mivel fizetni tudnak érte, kezd kialakulni egy középkorú vagy fiatalabb rétege.

– A hadköteleseknél három csoportot különböztetnek meg: az aktív katonai szolgálatot teljesítőket, a kiképzett tartalékosokat – ők azok, akiket jelenleg 65 éves korukig lehet behívni –, és a korábban hadi kiképzésben nem részesülteket. Ha ne adj' isten baj lenne, el tudna képzelni egy olyan bevetést, amit 50-65 éves katonák hajtanak végre?

– Nem, és bízom benne, hogy soha ilyen vészhelyzet nem fordul elő. Egyébként még háborús helyzetben sem szokták az idősebbeket katonai szolgálatra behívni, hanem valamilyen hátországi szolgálatot látnak el. Nagyon egyszerű a képlet: őrzik a laktanyákat, az intézményeket, sokszor fegyvertelenül. Ez inkább egy őrző-védő szolgálatnak felel meg és nem harci cselekménynek. A megbízási szerződéssel biztonsági feladatokat ellátó civilek helyettük elvégezhetnék ezeket a feladatokat. 

– Eltörölték a honvédek jogállását szabályozó törvényt is. Ön szerint az új szabályozás, amely sajátos közszolgálatként definiálja a katonaságot mennyivel lett jobb, átláthatóbb? 

– Semmivel sem lett jobb, sőt, rosszabb lett, mert megfosztotta a hivatásos és szerződéses katonákat attól is, hogy a szakszervezetük révén – amelyeket szintén megszüntettek – az érdeküket képviselni tudják. Márpedig egy modern hadseregben nemcsak a parancsnokokon múlik a teljesítmény, hanem azon is, hogy egy szolgáló egységben milyen viszonyok vannak. 2010 előtt álmunkban sem jutott eszünkbe, hogy megszüntessük a Honvéd Szakszervezetet, amelyből három is volt. Most nincs másról szó, mint a feudalizmus visszaállításáról: a főnök parancsol, a beosztott csendben van.

– Hány olyan katonáról tudnak, aki az új szabályozás miatt szerelt le? 

– Több százan szereltek le. Ráadásul még egy csapás érte a honvédséget akkor, amikor a 45 év feletti tapasztalt tiszteket kényszerítettek ki a Magyar Honvédségből. Máig nem sikerült betölteni ezt az űrt sem.  

– A jelek szerint a magyar katonákkal egy kormányrendelettel vagy miniszteri rendelettel azt csinálnak, amit akarnak. 

– Így van, és ez is elfogadhatatlan. Nekik is alkotmányos jogaik vannak, amelyeket a törvényeknek kell szabályozniuk és nem lehet velük önkényeskedni. Következményeképp egyre többen távoznak a pályáról és egyre kevesebben jelentkeznek. Korábban hagyományosan a katonacsaládokból a fiúk, lányok egy jó része jelentkezett tiszti iskolába. Egyfajta tradicionális utánpótlást jelentett ez. Azonban ennek aránya is drasztikusan lecsökkent. 

– Ha a parlament megszavazza az újabb törvénymódosítást, a kormány előzetes bejelentés vagy egyeztetés nélkül oda küldheti a magyar katonákat háborúba harcolni, ahová csak akarja. Ön szerint ezzel befejeződött a honvédség átalakítása, és olyan jogszabályi feltételeket teremtett a kormány, ami neki megfelel? 

– Attól félek, hogy további ötletek is születhetnek. Nincs más megoldás, mint egy rendszerváltással visszaállítani az elvett jogokat, kötelezettségeket, hatásköröket, hogy elő ne fordulhasson, hogy olyan helyekre küldjenek magyar katonákat, amelyek nagyon veszélyesek, amelyekre nincsenek felkészülve és teljesen értelmetlenek, mint a csádi misszió. 

- A csádi misszióhoz köze van a NATO tagságunknak? 

– Semmi köze! Ha az ENSZ vagy a NATO kér fel békefenntartásra vagy újjáépítésre, akkor az azt jelenti, hogy a logisztika, az ellátás, a légimentés, az egészségügyi ellátás, az eszközök utánpótlása mind közösen ellátott feladat a többi felkért tagország katonáival együtt. Ha a kormány dönthet, akkor Csádba a magyar katonák egyedül mennek, nemzetközi felkérés nélkül. Bizonytalan a logisztika, már az is, hogyan mennek oda a katonáink, hiszen összesen egy szállító repülőgépünk van. Bizonytalan a mentés, az eszközeink alkalmatlanok a katonáink pedig nincsenek kiképezve sivatagi hadműveletre, az ottani egészségügyi- és a környezeti viszonyokra. Ezt tilos lenne elvállalni. Mert indokolatlan, veszélyes, értelmetlen, ráadásul az eddig ott szolgáló francia és amerikai csapatok kivonulnak a területről, helyettük orosz zsoldosok érkeznek. A magyar miniszterelnök a Moszkvából érkező csádi elnökkel állapodott meg ebben a kiküldetésben, de ettől még nem kellene odamenni. Jobb lenne kimaradni belőle.

– Egy háború felülírná a békeidőben gyártott honvédelmi törvényeket?

– A törvények érvényesek béke és háború idején is, csak különböző rendelkezéseket tartalmaznak. Háborús helyzetben természetesen más szabályok érvényesek, mint békeidőben, és békében fölösleges olyan szabályokat alkalmazni, amelyek háborús helyzetben kellenek. De egy háborúban való részvételnek is törvényesnek kell lennie, mint ahogy a békés működésnek is. Egy modern, demokratikus államban ez elengedhetetlen. Magyarországon az Országgyűlés felelőssége, hogy olyan törvényt hozzon, amely a helyzetnek megfelelően rendelkezik a Magyar Honvédségről. A módosításokkal ez az egyensúly szűnik most meg. Hiszen egyre több olyan intézkedés születik, amely háborús helyzetben indokolt, de békeidőben nem.