Szelényi Zoltán: fordítva ülünk a lovon
Nem az a fontos, hogy tudnak-e a betegek digitálisan időpontot foglalni a vizsgálatokra, az igazi változást az hozná, ha lenne elegendő háziorvos, szakorvos, szakrendelés, szakmai alapon nyugvó, széles konszenzus alapján meghozott, hosszútávú stratégia. Így reagált dr. Szelényi Zoltán traumatológiai sebész, orvos-közgazdász a belügyminisztérium államtitkárának a napokban elhangzott szavaira. Rétvári Bence úgy beszélt a novemberben bevezetett online időfoglalási rendszer első eredményeiről, mint a megoldásról, ami segít a betegellátásban.
A Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) segítségével a betegek különböző szakrendelésekre kaphatnak időpontot. De valóban ezzel érik el azt, hogy az orvosoknak több idejük legyen egy-egy páciensre, ahogyan azt a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára mondta?
Két szakrendelésen is dolgozom, de még egy beteggel sem találkoztam, aki online jelentkezett volna be. A sorszám-osztó rendszer valójában nem sokat változtat a rendelések menetén. Az igazi változást az hozná, ha elegendő szakorvos és elegendő szakrendelés lenne. Ez pedig nem megy egyik napról a másikra.
A JIR ön szerint is olyan „csodaszer”, mint amilyennek az államtitkár látja?
Sajnos, ahogy máshol, úgy az egészségügyben sincsenek csodák. A minőségi változást a szakmai alapon nyugvó, széles konszenzus alapján meghozott, hosszútávú stratégiai döntések hoznák meg. Erre lett volna felhatalmazás és akarat a Fidesz-KDNP első ciklusa idején. A Semmelweis Terv, minden hibájával együtt alkalmas lett volna kiindulási pontnak. Sajnálatos módon, a terv csak terv maradt.
Január 1-je óta 3,5 millió időpontot „kínáltak ki” az intézmények, leginkább a nőgyógyászati, kardiológiai és szemészeti szakrendelésekre, és most is elérhető 2,9 millió szabad időpont a rendszerben. Miért ezekre a rendelésekre foglalnak leginkább időpontot a betegek?
Itt népbetegségekről van szó. Magyarországon a szív-érrendszeri betegségek a vezető halálokok között vannak. Az a szomorú, hogy helyes életmóddal, táplálkozási szokásokkal, gyakori szűréssel jelentősen csökkenteni lehetne a betegek számát. Ehhez azonban sokkal átfogóbb változásokra lenne szükség a népegészségügy területén. Ugyanez vonatkozik a nőgyógyászati szűrésekre is. A szemészeti betegségek közül a szürkehályog érinti a legtöbb embert. Ennek a műtéti megoldása ma már szinte ambuláns módon kivitelezhető. Mégis hosszúak a várólisták. Kevés a képzett szemész szakorvos, szűk az államilag finanszírozott kapacitás. Ezen kellene változtatni.
A foglalás online történik. Mi van azokkal, akik nem használnak okostelefont, nincs mire letölteniük az applikációt, vagy azon a településen, ahol élnek, alig van internet?
Akik kidolgozták a rendszert, nincsenek tisztában a magyar valósággal. A szakrendelések jelentős részét idős, szociálisan hátrányos helyzetű emberek veszik igénybe. Számukra elérhetetlen az online foglalás. Nekik csak a háziorvos tud időpontot foglalni, de – mint tudjuk – az alapellátás az egész egészségügy Achilles-pontja. Hiszen a háziorvosok többsége idős, és rengeteg a betöltetlen praxis. Tehát a reformot az alapellátásnál kell kezdeni, nem a digitalizálásnál.
Rétvári Bence azt is mondta, hogy a betegek 30 százaléka nem jelenik meg a lefoglalt időpontban. Ez a nem online foglalt időpontoknál is így van?
Nem ismerem, milyen adatokból dolgozik Rétvári államtitkár, de a kollégák nem arra panaszkodnak, hogy kevés a beteg.
Az államtitkár szerint a digitális fejlesztések az élet sok területén megjelentek, ezért tartotta a kormány fontosnak, hogy az egészségügyben is bevezessék. Hamarosan pedig mindenkinek „a zsebében lesz” az összes egészségügyi dokumentuma. Ettől egészségesebbek lesznek az emberek?
Sokkal fontosabbnak tartom a digitalizációnál, azt, hogy az egészségtan az óvodától kezdve része legyen az oktatásnak. Sokkal fontosabb, hogy stadionok helyett a gyerekek mozgáskultúrájának fejlesztése legyen prioritás. Sokkal fontosabb, hogy legyenek szociális, rehabilitációs intézmények, ahol az idős emberek tisztességes ellátást kapnak. Egyszóval fordítva ülünk a lovon.
Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke is partner a digitális fejlesztésben. Vajon mondhatott volna mást az elnök?
Velkey György jó orvos és jó szakember, de egymagában nem fogja megoldani az egész rendszer problémáit. Itt csapatmunkára van szükség, amelyben Velkey Györgynek fontos szerepe lenne, ha végre nem a belügyminiszter irányítaná a rendszert.
Mire lenne még szükség a JIR-en kívül ahhoz, hogy talpra állhasson a magyar egészségügy?
A lukak foltozása helyett valódi reformra. Kell Egészségügy Minisztérium, kellenek szakemberek, kell társadalmi egyeztetés. Kell mindaz, ami ma hiányzik az egészségügy irányításából.
