Szentpéteri Nagy Richard: Karsai Dániel javaslata kitűnő, de kockázatokat rejt

Amikor Magyarországon még volt halálbüntetés – mert az Alkotmánybíróság (Ab) még nem mondta ki Alkotmányellenesnek –, akkor az Európa Tanács (ET), ahová tagnak jelentkeztünk, 1990-ben még elutasított bennünket. Azon a nyáron Göncz Árpád köztársasági elnök beiktatása előtt előre bejelentette: ő kegyelmet fog adni mindenkinek, akit halálra ítéltek – emlékeztetett Szentpéteri Nagy Richard. Felidézte, hogy erre az Ab gyorsan alkotmányellenesnek mondta ki és megszüntette a halálbüntetés intézményét. Majd a parlament, később pedig a közvélemény is kezdte feldolgozni, hogy Magyarországon nem lesznek kivégzések. De az államfő nyilatkozatával jót tett az országnak, mert csatlakozni tudtunk ahhoz az ET-hez, ahhoz az emberi jogi szervezethez, amelynek minden európai ország a tagja. Az Európai Unióhoz viszont később, csak húsz éve csatlakoztunk.  

1990-ben papíron még létezett a kivégzés lehetősége hazánkban, bár már évek óta nem született ilyen ítélet. Az eljárási törvényben szerepelt, hogyha valakit halálra ítélnek, annak a védője kötelezően kegyelmi kérvénnyel kell forduljon az Elnöki Tanácshoz, később pedig az államfőhöz. De azzal, hogy Göncz Árpád kijelentette, ha elé kerül egy ilyen ügy, ő él kegyelmi jogkörével, már értelmét vesztette. Még akkor is, ha gyakorlati haszna nem volt, hiszen sem előtte, utána pedig már végképp nem voltak halálos ítéletek. Viszont a nyilatkozata – ismételte meg az alkotmányjogász – nagyon jót tett. Szentpéteri szerint tehát nem szokatlan az, ha egy köztársasági elnök előre megmondja, hogy mit fog csinálni. 

A napokban a Hírklikk is beszámolt arról, hogy az ALS beteg alkotmányjogász-ügyvéd arra kérte az új köztársasági elnököt, részesítse kegyelemben azokat a magyar állampolgárokat, akik olyanoknak segítenek az eltávozásban, akik gyógyíthatatlan, halálos betegségben szenvednek, és emiatt elviselhetetlen mértékű fizikai és mentális szenvedésnek vannak kitéve. Arra kérte Sulyok Tamást, hogy tegyen erről nyilvános nyilatkozatot. Lehetséges-e, hogy az államfő él a javaslattal? – kérdeztük Szentpéteri Nagy Richardot.

„Nem példátlan, de szokatlan lenne, mert a kegyelmi döntésnek van egy kis misztikussága, nem kiszámítható jellege. Senki sem tudja, hogy milyen körülményeket kell figyelembe vennie a köztársasági elnöknek egy kegyelmi ügy kapcsán. Vizsgálnia nem kell, hogy az az ember követte-e el a bűncselekményt, mert azt a bíróság már megtette és ítéletet hozott. A köztársasági elnök azt nézi, hogy most milyenek az elítélt körülményei, például egyedül nevel egy kiskorú gyereket és nincs, aki ellássa rajta kívül. A kegyelmi jog természetéhez az tartozik hozzá, hogy bármit figyelembe vehet az államfő” – fejtegette az alkotmányjogász. 

Szerinte azért kockázatos lenne, ha Sulyok mindenkinek kegyelmet ígérne, aki aktív eutanáziát végezne, vagy segédkezik benne. Ezt ugyanis sokan felszólításnak értelmeznék arra, hogy például nyugodtan kapcsolják ki a hozzátartozójuk lélegeztetőgépét, mondván, mindenképpen kegyelmet fognak kapni. 

Karsai Dániel azt írta, „annak érdekében, hogy az elnöki kegyelmet véletlenül se lehessen visszaélésszerűen alkalmazni, azt is javaslom, hogy állítson fel egy bizottságot, amely a kegyelmezési ügyekben segítené Önt az egyedi ügyek elbírálásában.” Így valószínű, hogy ő is gondolt arra, amire Szentpéteri Nagy Richard is felhívta a figyelmet. 

Viszont kérdéssé vált, működhet-e az alkotmányjogász-ügyvéd azon gondolata, hogy mivel „a köztársasági elnöki kegyelem ilyen típusú gyakorlása morálisan teljesen indokolt, kiváló lehetőség lenne a kegyelmezési jogkörben megrendült bizalom helyreállítására is”? Amíg az aktív eutanázia szabályozása megszületik, átmeneti jelleggel lehet pozitív hatása, ha nem ígéri meg mindenkinek – felelte az alkotmányjogász. Az államfőnek egy olyan tartalmú kijelentését lehetne támogatni, amelyben nyilvánvalóvá teszi, hogy együtt érez Karsai Dániellel és minden hasonló helyzetben lévővel, és azokkal a rokonokkal, akik segíteni akarnak a szenvedőkön és inkább megszakítják például a táplálásukat, hogy segítsenek rajtuk. Ezek kedvező megítélés alá esnének. 

Az nem, hogy mindenkinek rögtön kegyelmet fog adni, aki ilyet csinál. De az igen, ha megígéri, hogy méltányosan, mindent beleszámítva dönt az ilyen kérdésekben és ebből a szempontból biztos kezekben van a kegyelmi ügy – tette hozzá az alkotmányjogász.

Arra a kérdésünkre, hogy akkor ez elég is lenne-e a kegyelmezési jogkörben megrendült bizalom helyreállítására, Szentpéteri Nagy Richard azt válaszolta: részben, mert a kiskorúak sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmények esetében már nem lehet kegyelmet adni. Nincs ellenjegyzés, az államfőt politikailag nem lehet felelősségre vonni. „Tehát azért, mert nincs ellenjegyzés és nincs felelősség és már tartalmilag is korlátozva lesz a kegyelmi jogkör gyakorlása, az egész kegyelmi jogkör el lett fuserálva a kormány miatt. De ezen az elfuserált helyzeten javíthat a Karsai Dániel-féle javaslat úgy, hogy az államfő kijelenti, empatikus, körültekintő, okos és méltányos döntéseket fog hozni” – állapította meg az alkotmányjogász.